Nyitott kapukat dönget az MNB a biztosítóknál
A versenyképességi programban megfogalmazott javaslatok többségén ugyanis már dolgoznak, az új felvetéseket – mint a teljesköltség-mutató kiterjesztése a pénztárakra és a casco-penetráció növelése – pedig támogatják.
A múlt szerdán közzétett jegybanki javaslatcsomag biztosítókat érintő részének több eleme már korábban is megjelent, részben a biztosítási szektor tíz éves jövőképéről készült jegybanki anyagban, részben az MNB-s vezetők közelmúltban tett nyilatkozataiban – reagált az mfor.hu megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az MNB a következőket javasolta:
- A nem-életbiztosítási ágban a termékek ügyfélértékének növelése
- A biztosítóváltás segítése jogi és technológiai eszközökkel
- A biztosítási és a banki szektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése
- A garanciarendszer fejlesztése a biztosítási és pénztári szektorban
- A teljesköltség-mutató (TKM) rendszer továbbfejlesztése és kiterjesztése a pénztári szektorra
- A casco-penetráció növelése
Lambert Gábor kommunikációs vezető tájékoztatása szerint az első négy pontot érintő témákban már folyik a munka, illetve folynak az egyeztetések a szektor és az illetékes hatóságok képviselői között.
A TKM-rendszerről tudni kell, hogy az a társaságok önszerveződésének eredményeként jött létre már az évtized elején, s nemzetközi szinten is úttörő vállalkozásnak számított. Erre támaszkodva az MNB először a nyugdíjbiztosítások terén szabályozta a költségek rendszerét, majd megfogalmazta az etikus életbiztosítások keretfeltételeit. Ennek továbbfejlesztését, a pénztári szektorra való kiterjesztését a Mabisz jó ötletnek tartja.
„Örülünk és egyetértünk a casco-penetráció növelésének a szándékával is” – közölte Lambert. Hozzátéve: az MNB adatai alapján 2018 első felében 906 280 darab casco-szerződést tartottak nyilván. Ez több mint 53 ezerrel haladta meg az előző év ugyanezen időszaki adatát, azonban a forgalomban lévő gépjárműveknek még mindig csak az ötödét-hatodát fedi le. Magyarországon ugyanis az öreg autók tömeges importja miatt tizenegy éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (ez a KSH adatai szerint tavaly június végén 14,2 év volt), és a kiterjesztett vagy teljes körű védelmet nyújtó gépjármű-biztosítási szerződések megfelelő ütemű gyarapodásának ezzel az akadállyal is szembe kell néznie.
