2019. március 5. 11:30
mfor.hu

Sokkoló számokat tettek közzé az év elején a lakástüzek számáról. A megelőzés fontos, de az alapvető tudnivalókon kívül számos olyan dologra kell odafigyelni, ami nem annyira egyértelmű, mint hogy ne dohányozzunk az ágyban fekve; a baj még a legnagyobb körültekintés mellett is bekövetkezhet, ilyenkor pedig minden azon múlhat, volt-e megfelelő biztosításunk – megtérítik-e a kárunkat, vagy minden a saját zsebünkre megy. A tűzkárt pedig már egy alap lakásbiztosítás is fedezi.

Ha a téli otthoni tűzesetek kerülnek szóba, mindenki azonnal a kigyulladó karácsonyfákra gondol. Elég néhány rosszul elhelyezett gyertya vagy csillagszóró a feldíszített fenyőn vagy adventi koszorún, és máris kész a baj - gondolhatnánk. Az év utolsó heteiben egyébként is több a tűzeset a máskor megszokottnál, ezt a tényt pedig sokan kötik össze a karácsonyfákkal - pedig valójában a lakástüzek elenyésző részénél, minden harmincadik esetben tehető felelőssé az ünnepi díszítés. A háttérben sokkal inkább olyan okok állnak, amelyekre egész évben oda kell figyelnünk.

A leggyakrabban a gondatlanság miatt keletkezik tűz

Leegyszerűsítve: csak azért van gyakrabban tűzeset télen, mert rövidebbek a nappalok, hideg van és többet vagyunk otthon. Többet kell világítani, fűteni, többet sütünk-főzünk, többet használjuk elektromos eszközeinket. A tűzesetek legnagyobb részének hátterében valamilyen emberi mulasztás vagy gondatlanság áll: nem megfelelően használjuk az eszközeinket, ottfelejtjük az ételt a gázon vagy főzőlapon, bekapcsolva hagyjuk a hősugárzót - vagy ugyan látszólag rendeltetésszerűen használjuk eszközeinket, de megfeledkezünk a karbantartásról, felújításról. Egy elkoszolódott hősugárzó, egy sérült vezeték a vízforralón könnyen tűzesethez vezethet, ahogy gyakran találkozni azzal is a hírekben, hogy valaki az ágyban dohányzott, emiatt égett le a háza, lakása. Hasonló okokra vezethető vissza egyébként az is, hogy meglepően gyakran kezdődik a tűz az erkélyeken: egy rosszul elnyomott vagy véletlenül az alsó szomszédhoz átpöckölt cigaretta katasztrofális következményeket okozhat.

Ezek az otthoni balesetek nyilván gyakrabban fordulhatnak elő, ha többet vagyunk otthon és többet használjuk az eszközeinket. Hogy ez mennyire nem csak a karácsonyi, adventi időszakot jellemző jelenség, azt jól mutatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság januári híradása. Eszerint az év első három hetében 750 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat - ez a szám önmagában is sokkoló, de még durvább, ha belegondolunk: gyakorlatilag azt jelenti, hogy átlagosan óránként történt az időszakban egy lakástűz Magyarországon. Naponta három-négy otthon semmisült meg a felelőtlenségre visszavezethető tüzek miatt, és sajnos 24 haláleset is történt az adott hónapban a tüzek miatt.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a tüzet?

Nyilván egyszerű lenne azzal elintézni a kérdést, hogy ne dohányozzunk az ágyban és ne hagyjuk őrizetlenül a begyújtott kandallót - ennél azonban jóval összetettebb a dolog. Abba például sokan nem gondolnak bele, hogy gyakorlatilag minden olyan eszköz, ami árammal működik, hőt is termel - és nem csak azok, amik fűtésre, főzésre vagy épp hajszárításra vannak kitalálva. Melegszik a tévé, a konnektorba dugott mobiltöltő vagy épp maga a hosszabbító is - ezeket is úgy kell használni, hogy a megfelelő szellőzésről, hőelvezetésről gondoskodjunk, ne takarjuk le őket semmivel működés közben. Jellemző probléma az is, hogy egyetlen fali konnektorra hosszabbító vagy elosztó segítségével több eszközt is csatlakoztatunk - ezek egyidejű használatakor maga a hosszabbító is túlterhelődhet, és a falban futó vezeték is túlmelegedhet. Éppen ezért a szakértők azt ajánlják, hogy egy-egy fali csatlakozóra ne kössünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. Ilyen és ehhez hasonló, akár életmentőnek is nevezhető tippeket is olvashatunk a MABISZ és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös kiadványában, amely itt érhető el >>

A tudatossághoz nem csak az óvatosság és a poroltó tartozik hozzá, hanem a biztosítás is

Bármennyire is körültekintőek vagyunk, a baj azért bekövetkezhet: ráfröccsenhet az olaj a begyújtott gázrózsára, zárlatos lehet a kenyérpirító, szellőztetéskor a huzat a hősugárzóhoz lebbentheti a függönyt - de az is előfordulhat, hogy a szomszédunkban lakók korántsem viselkednek olyan felelősen, mint mi magunk. A kisebb tüzek megfékezéséhez érdemes porral oltó tűzoltó készüléket tartani - ezt olyan esetekben is használhatjuk, amikor tilos vízzel oltani, azaz lángoló olajnál vagy elektromos tüzeknél. A falon lógó tűzoltó-berendezés azonban önmagában még egy életet sem mentett meg: ha nem tartjuk rendszeresen karban az eszközt, vagy nem tudjuk megfelelően használni, akkor csak hamis biztonságérzetbe ringatjuk magunkat.

A porral oltó ráadásul csak akkor segíthet, ha azonnal észrevesszük a tüzet - ez azonban egyáltalán nem biztos. Sőt, nem is feltétlenül a tűz okoz sérülést, rosszabb esetben halált: a felszabaduló füst jelenti a nagyobb veszélyt az esetek nagy részében. Emiatt fontos, hogy a lakásban füstérzékelőt helyezzünk el, ami erőteljes hangjelzéssel figyelmeztet a bajra.

Emellett van még egy dolog, amiről hajlamosak megfeledkezni az ingatlantulajdonosok, pedig hatalmas segítséget jelenthet tűzkár esetén: a lakásbiztosítás. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2018-ban a lakások 70 százaléka volt biztosított az országban, ami elsőre egész jól hangzik - ez azonban azt is jelenti, hogy több mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor. Akinek van lakásbiztosítása, az sem dőlhet hátra: ha tizenöt éve kötöttük, és azóta hozzá sem nyúltunk, kellemetlen meglepetéssel szembesülhetünk baj esetén, amikor a károknak csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása. Éppen ezért fontos, hogy időről időre aktualizáljuk a szerződést, ingóságaink valódi értékükön szerepeljenek a biztosításban. Ezt akár össze is köthetjük a biztosítási ajánlatok összehasonlításával: évfordulókor egyébként is érdemes körülnézni, ugyanolyan vagy jobb feltételekkel nincs-e olcsóbb lakásbiztosítás a piacon.

A biztosítók fizetnek, mint a katonatiszt – nem csak tűz esetén

Hogy mennyire nem fölösleges a lakásbiztosítás, az a kárkifizetések összegén is látszik. 2010 és 2017 között a biztosítók összesen több mint 47 ezer esetben térítették meg az ügyfeleik tűzkárát, több mint 36 milliárd forint értékben. Volt olyan év, amikor a kifizetett kárösszeg meghaladta a 9 milliárd forintot is - biztosítás nélkül ezt saját zsebből kellett volna állniuk a károsultaknak.

Az új típusú lakásbiztosításokban ráadásul a tűzkárra nem kell külön kiegészítő biztosítást kötni, mivel az benne van az alapszerződésekben - mondta el megkeresésünkre Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője. Így aki egy alap lakásbiztosítást köt, rögtön bebiztosítja magát a tűzkáron kívül egyebek mellett vihar-, villámcsapás-, árvíz- és betöréskár ellen is. Az alapszolgáltatások közül egyébként a legtöbbet viharkárokra fizettek ki a biztosítók ugyanebben az időszakban, mintegy nyolcvanmilliárd forintot nagyjából egymillió bejelentés után. Emellett gyakoriak még a villámcsapás okozta elsődleges és másodlagos károk, valamint a vízkárok - jellemzően csőtörés után.

A lakásbiztosítások ára természetesen viszonylag széles skálán mozoghat, sok függ a fedezett károktól, a választott biztosítási összegektől, de az elmondható, hogy a tűz- és természeti katasztrófa károkra, csőtörésekre kötött alapszerződés egy átlagos lakás esetében havi néhány ezer forintért megköthető - mondta el a MABISZ kommunikációs vezetője.