Minden évben nagy érdeklődés övezi annak a mutatószámnak a megjelenését, amely a nyugdíjasok anyagi helyzetét a nettó átlagbér viszonylatában szemlélteti. Ugyan a hivatalos statisztikákra még hónapokig kell várnunk, de a rendelkezésre álló adatok alapján a Bankmonitor már elkészítette a 2022-es évre vonatkozó becslését: számításaik szerint megszakadt a 2014 óta tartó lejtmenet, és véget érhetett az idősek anyagi leszakadása.
A rekordmagas inflációval összefüggésben tavaly kiugróan magas nyugdíjemelésekre került sor: egy év alatt több részletben összesen 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak és egyéb ellátások. Igaz, hogy – a már megszokottnak mondható módon – az idősek tavaly is sokáig „hitelezni” kényszerültek az államot: a sokkal magasabb inflációs nyomás ellenére januárban mindössze 5 százalékos emelést kaptak, majd ezt követték a nyári és őszi utólagos korrekciók.
Váratlan fejlemény volt továbbá a 13. havi nyugdíj teljes körű visszaépítése. A koronavírus-járvány kitörésekor bejelentett, lépcsőzetes tervek 2022-re még csak 2 heti plusz juttatást helyeztek kilátásba, de végül bőkezűbb volt ennél a kormány, és teljes egészében folyósította a 13. havi nyugdíjakat.
Mennyi pénzt kapott 2022-ben egy nyugdíjas?
Az egy ellátottra jutó átlagos ellátmány értékének meghatározásához a legfrissebb (2021-es) ismert értéket és a 2022-ben bekövetkezett változásokat (nyugdíjemelések, 13. havi nyugdíj) vettük figyelembe. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy tavaly kb. 174 ezer forintra emelkedett az egy ellátott által kapott, 12 hónapra elosztott átlagos juttatás, ami 21 százalékos emelkedést jelez a 2021-es 144 ezer forinthoz képest. Fontos azonban, hogy az idősek többsége az átlagosnál alacsonyabb összeget kap kézhez, sőt, több százezren vannak, akiknek a havi 100 ezer forintot sem éri el a juttatásuk.
Mennyi volt tavaly az átlagkereset?
A 2022-es átlagkereset pontos ismeretéhez az utolsó hónap adata még hiányzik, de a korábbi évek trendjei alapján már jó közelítéssel megbecsülhetjük az egész éves végeredményt. A januártól novemberig tartó időszakban havi 339 ezer forintra rúgott a kedvezmények nélkül számított nettó magyar átlagkereset, amely a Bankmonitor számításai szerint 342 ezer forintos egész éves szintre fog emelkedni. Ez a 2021-es értékhez (291 800 Ft) képest kb. 17-18 százalékos növekedést valószínűsít, azaz meghaladja a 14,5%-os hivatalos inflációt – eszerint tavaly az aktívak egy része jól tudta érvényesíteni az érdekeit, és reálbérnövekedést ért el.
Ezek alapján már meghatározhatjuk az egy nyugdíjasra jutó átlagos ellátás és a nettó átlagkereset hányadosát: 2022-ben feltehetően 51 százalékos értékre emelkedett ez az arány, szemben a megelőző év 49,2 százalékos értékével. A javulás hátterében az áll, hogy a rendkívül magas nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj teljes körű visszaépítése összességében nagyobb növekedést eredményezett az ellátások szintjén, mint amekkorát a munkavállalók ki tudtak harcolni maguknak.
Megszakadt tehát a régóta tartó trend, és 2013 óta először közeledett az idősek és az aktív korúak jövedelme. A korábbi évek zuhanásának kompenzálására azonban nem látszik reális esély: 2013-ban még 68 százalékos értéket vett fel a mutató, majd a következő években egészen 49 százalékig zuhant. A drasztikus távolodás elsősorban a svájci indexálás eltörlésének következménye volt: miközben a bérek évről évre kétszámjegyű vagy ahhoz közeli emelkedést produkáltak, addig a nyugdíjemelések csak az inflációt követték.
Az állami nyugdíj egyre kevésbé tölti be a funkcióját
Önmagában jó hírnek tekinthető, hogy csökkentek a jövedelmi különbségek az idősek és az aktívak között. De láthattuk, hogy még a kiemelkedően magas emeléseket és plusz juttatásokat követően is alig havi 174 ezer forintra tehető a nyugdíjban és egyéb járadékokban részesülők átlagos juttatása. (Ha csak az öregségi nyugdíjakat vesszük figyelembe, akkor magasabb érték adódik: a nem hivatalos kormányzati kommunikáció alapján 2023. januárban kb. 208 ezer forintra rúg az átlagnyugdíj.)
Ráadásul az átlagérték csalóka: a nyugdíjasok csoportján belül is rohamosan nőnek az egyenlőtlenségek, többek között amiatt, mert az újonnan megállapított nyugdíjak lényegesen magasabbak a régebbieknél. A nyugdíjba vonulást követően pedig azonnal elindul az anyagi leszakadás a társadalom többi tagjához képest, hiszen a bérek általában gyorsabban emelkednek, mint amekkora emelést a normál infláció eredményez az idősek jövedelmében.
Más jövedelemforrásokra is szükség van idős korban
A fent bemutatott folyamatok következtében magyarok százezreit fenyegeti az időskori elszegényedés veszélye. Az állami nyugdíj egyre kevésbé képes tisztes megélhetést biztosítani az idősek számára, a társadalom elöregedése miatt pedig előbb-utóbb a nyugdíjkorhatáremelés gondolata is ismét terítékre kerülhet.
Ezekkel a kockázatokkal szemben nagyfokú védettséget jelenthet, ha idős korában más bevételi forrásokra – például számottevő saját megtakarításaira – is tud támaszkodni valaki. A ma aktív korúak számára a leginkább észszerű stratégia az, hogy még időben gondoskodjanak a nyugdíjba vonulás után felhasználható plusz jövedelemforrásaik kiépítéséről.
Ennek ellenére az aktív dolgozók nagy többsége még nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással: ma Magyarországon összesen 1,6 millióra tehető a nyugdíjbiztosítással, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők száma, miközben a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 4,7 milliót.
