Miután az Orbán-kormány az Országgyűlés, mint népképviseleti szerv megkerülésével átírta a teljes 2023-as költségvetést, lapunk igyekszik a jelentősebb változásokat bemutatni. Felvezető cikkünkben arról számoltunk be, a tavaly július közepén elfogadott büdzsé a 4,1 százalékosra tervezett gazdasági bővüléssel, illetve az 5,2 százalékra becsült fogyasztóiár-indexszel tarthatatlannak bizonyult. A kabinetben ugyancsak revideálták az álláspontjukat a kincstári optimizmusnak bizonyult 377 forintos euró-, illetve 346 forintos dollárárfolyam kapcsán is. A rendeleti úton megalkotott (így hatályba is lépett), majd nemrég a T. Ház plénuma elé terjesztett költségvetésben ezzel szemben mindössze 1,5 százalékos GDP-növekedés, viszont 15 százalékos infláció, 409 forintos euró-, valamint 411 forintos dollárárfolyam szerepel.
Cikkünkben most a nyugdíj- és egészségkasszát vesszük górcső alá, megvizsgálva azt, hogy a parlament által elfogadott számokat a kabinet hogyan írta át egy tollvonással.
A benyújtott törvényjavaslatnak ez a két fejezete nem különbözik a már hatályos rendeleti büdzsétől: a nyugdíjbiztosítási alap főösszege 5554,6, az egészségbiztosítási alapé (melynek nevéből eltűnt a járvány elleni védekezésre utaló kitétel) pedig 4033,3 milliárd forintra rúg. Ezek az összegek rendre 652 milliárd, illetve 115,5 milliárd forinttal, ha úgy tetszik, 13,3, illetve 2,9 százalékkal magasabbak, mint az elfogadott büdzsében szereplő számok. Vagyis a kormányzat próbálgat a nyugdíjak értékének megtartásával az utólagos kompenzáció révén,
ám az egészségügy a rendeleti költségvetés nagy vesztesének mondható.
Nyugdíjak: örülhetünk, ha az értéküket megtartják
A nyugdíjkasszán belüli elmozdulások közül is kiugróan magas, 70,8 százalékos a Kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel elnevezésű sor növekedése. Ez a plusz 270,4 milliárd azt jelenti, hogy a kimondottan a nyugdíjcélú ellátások fedezetére beszedett (a szociális hozzájárulási adó, valamint a tb-járulék meghatározott része) összegen túl a költségvetés egyéb bevételeiből tartják egyensúlyban a nyugdíjkasszát, magyarul, ennyivel kevesebb jut más költségvetési kiadásokra. Erre a plusz pénzeszköz-átvételre annak ellenére szükség van, hogy a szociális hozzájárulási adóból, illetve a tb-járulékból is a nyári tervhez képest összességében 363,3 milliárd forint többletbevételt remél a kormány.
A korhatár feletti öregségi nyugdíjak idei összegét további 514,8 milliárd forinttal (14,1 százalékkal), míg a Nők 40 programra szánt összeget 68,4 milliárd forinttal (18,4 százalékkal) emelték meg. Az özvegyi nyugdíjakra 38,2 milliárddal (9,1 százalékkal), árvaellátásra pedig 6,9 milliárddal (16,4 százalékkal) szánnak többet, mint a nyáron.
Ezek az összegek azonban legfeljebb a juttatás értékállóságára tűnnek elégnek.
A tizenharmadik havi nyugdíjra az eredetileg tervezettnél 46,2 milliárd forinttal többet szánnak, ez a törvényileg elfogadott összegen felül további 12,4 százalékot jelent, ami ugyancsak legfeljebb arra elég, hogy a plusz egyhavi nyugdíj ne veszítsen a vásárlóerejéből.
Ugyanakkor a kabinet gyakorlatilag lemondott az idei évi nyugdíjprémiumról. A parlament a nyáron erre a célra még 24,9 milliárd forintot különített el az idei büdzsében, ebből azonban a rendelet (és a törvényjavaslat is) csupán 1 (nem elírás, tényleg egy) milliárdot hagyott meg. Ennek oka az, hogy a nyáron elfogadott büdzsé még 4,1 százalékos GDP-növekedéssel kalkulált, a nyugdíjtörvény értelmében pedig a 3,5 százalékos bővülés feletti rész után kötelező lenne kifizetni ezt a juttatást. A rendeleti költségvetés 1,5 százalékos várt gazdasági növekedése miatt azonban erre a kiadásra várhatóan nem kerül sor. Megjegyezzük, semmi nem tiltja bármilyen mértékű prémium kifizetését, a 2022-es választások előtt például akkora nyugdíjprémiumot fizetett ki a kormány, mintha 7,5 százalékkal emelkedett volna a GDP.
Egy tételt még kiemelnénk a nyugdíjkassza számaiból: a kirótt bírságok, késedelmi pótlékok összegét 46,5 százalékkal kívánja növelni az Orbán-kormány, ebből 4,3 milliárd helyett 6,3 milliárd forint bevételt remélnek.
Egészségkassza: a nagy vesztes
Az egészségügyi kassza bevételei közül a legnagyobb mértékben a költségvetési hozzájárulás csökken, a korábban tervezett 832,9 milliárd forint helyett 16,6 százalékkal kevesebbet, mindössze 694,3 milliárd forintot kívánnak átvezetni egészségügyi célokra. A 138,6 milliárdos mínuszt csak részben kompenzálja, hogy a járulék címén átvett pénzeszközök soron 4,9 százalékkal, 26,6 milliárd forinttal magasabb összeg szerepel. Tb-járulékból 142,5 milliárd, szociális hozzájárulási adóból pedig 61,7 milliárd forinttal több bevételt remélnek az egészségkassza javára, ez a nyáron elfogadott bevételi összegeken felül 8,6, illetve 9,3 százalékos többletet jelent. Jelentősen nagyobb mértékben, 18 százalékkal emelkedik a munkáltatói táppénz-hozzájárulásból, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékokból remélt összeg: ezekből összesen 78,8 milliárd helyett 93 milliárd forintra számít a kormányzat. A kirótt bírságok, késedelmi pótlékok összegét is megemelnék, 2,7 milliárd helyett 3,7 milliárd forint bevételt kívánnak ebből realizálni.
Az egészégkassza kiadásainak tervszámai azonban alig változtak ahhoz képest, amit a nyáron a T. Ház megszavazott. Így nem kap egy fillérrel sem többet
- a háziorvosi ellátás,
- a védőnői szolgáltatás, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem,
- a fogászati ellátás,
- az otthoni szakápolás,
- a betegszállítás,
- a művesekezelés,
- a mentés,
- a laboratóriumi ellátás,
- a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás,
- a gyógyszertámogatás,
- gyógyászati segédeszközök támogatása
sem.
Számottevően csak a gyermekgondozási és örökbefogadói díj (24,7 milliárd forinttal, azaz 7,7 százalékkal), valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege (36 milliárd forinttal, azaz 10,6 százalékkal) emelkedik. Emellett a gyógyító-megelőző ellátások célelőirányzata is alaposan megugrik, itt 7,1 százalék, azaz 49,9 milliárd forint további kiadással számol a kormányzat. Ez a költségvetési sor tartalmazza az egészségügyi dolgozók béremelését, illetve az ügyeleti díjazás finanszírozását is.
A szféra 2022-es évéről írt összefoglalónkat itt olvashatják:
Összegzésként megállapítható: a rendeleti költségvetés megpróbálkozik a nyugdíjak reálértékének szinten tartásával, ám amiatt, hogy az inflációkövető nyugdíjkompenzációt csak utólag fizetik ki, erősen kétséges, hogy idős honfitársaink életszínvonala egyáltalán fenn tud-e maradni. Az egészségügy pedig a kormányzat mostohagyermeke, hiszen azáltal, hogy a legtöbb ellátásra ugyanannyit szánnak, mint tavaly nyáron, azok színvonala várhatóan tovább fog zuhanni.
Cikksorozatunkban korábban a költségvetés főbb adóbevételeit vizsgáltuk meg hasonló szempontból.
