Mint arról beszámoltunk, a kedd reggeli második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megerősítette az első becslés adatait, azaz a magyar gazdaság a második negyedévben negyedéves alapon 0,4 százalékkal bővült, míg éves alapon a növekedése a nyers adatok szerint 0,1, a kiigazított adatok szerint 0,2 százalék volt.
Kíváncsiak lettünk volna, mit szól ehhez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és annak irányítója, Nagy Márton. Akinek már az előző két évre, 2023-ra és 2024-re szóló GDP-növekedési prognózisa sem jött be – nagyon nem –, és már most biztos, hogy az idei sem fog. A 3,4 százalékos bővülési terveket előbb 2,5 százalékra szállították le, majd amikor már szinte senki a világon nem várt akár 1 százalékos pluszt – köztük a Magyar Nemzeti Bank se, amely a június végén publikált Inflációs jelentésben az előrejelzését 0,8 százalékosra rontotta –, a kormány 1 százalékra szállította le a GDP-prognózisát.
Ám a KSH második becsléséről ezúttal az NGM reakcióját nélkülöznünk kell, lévén, hogy Nagy Márton tárcája azt nem kommentálta. (Más kérdés, hogy a korábbi adatok apropóján a sajtónak elküldött minisztériumi közleményekben sem volt érdemi szakmai tartalom, azok inkább a jövő évi választások megnyerését szolgáló politikai lózungok sulykolására szolgáltak.)
Az elemzők azonban szokás szerint jóval közlékenyebbek voltak.
A magyar gazdaság továbbra sem képes növekedési pályára állni, hiszen 2022 közepe óta a GDP volumene az akkor szint körül fluktuál – összegzett Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy termelési oldalon a mezőgazdaság jelentős negyedéves bázisú esést mutatott fel, miközben az ipar és a szolgáltatások is csekély mértékben növekedtek.
Az építőipar azonban kirívóan magas, 6 százalékos negyedéves bázisú növekedést mutatott, így csekély súlya ellenére nagyrészt ennek a szektornak köszönhető, hogy végül a magyar gazdaság elkerülte az újabb technikai recessziót.
Mivel az előzetes adatközlés pozitív meglepetést hozott, így most azt mondhatjuk, hogy az ipar negyedéves bázisú növekedése és a vártnál erősebb építőipari teljesítmény áll a meglepetés mögött – jelentette ki Virovácz.
A fordulatot itt talán az állami építkezések okozhatták, amelyek egyébként is nagyban szokták magyarázni az ágazat termelésének volatilitását – jegyezte meg Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza emlékeztetett arra, hogy továbbra is gyengén teljesít az ipar: a külső kereslet alacsony, a húzó iparágnak szánt jármű- és akkumulátorgyártás köhög, az ágazat hozzáadott értéke 3,3 százalékkal mérséklődött – itt még mindig nem látszódnak a kilábalás jelei.
Felhasználási oldalon az ING Bank vezető közgazdásza szerint a legfontosabb fejlemény, hogy a háztartások fogyasztási kiadása ismét érdemben bővült, miután az első negyedévben jelentősen fékeződött a növekedés. Ez mindenképpen kedvező hír, hiszen nem folytatódott a fogyasztás bővülésének fékeződése. A háztartások tényleges fogyasztásának emelkedését nagyban támogatta a természetbeni társadalmi juttatások markáns emelkedése. A szigorú költségvetési kontroll képének továbbra is ellentmond, hogy a közösségi fogyasztás újfent jelentősen nőtt.
A beruházások területén azonban Virovácz szerint kiábrándító a kép: az az elmúlt 12 negyedévben immáron tizenegy alkalommal zsugorodott. Rendkívüli mértékben nőtt eközben a bruttó felhalmozás. A negyedéves bázison mért több mint 10 százalékos növekmény szerinte két dologra utalhat. Egyrészt a vámháború miatt jelentősen megnőtt a készletezés. Ez vissza is tükröződik az áruimport megugrásában. Másrészt számos beruházás kerülhetett olyan fázisba, amelyet már hamarosan aktiválnak, így ezek egyelőre még csak a készletállományt növelik és a következő negyedévekben sorolódhatnak át a beruházások sorára.
A hozzáadott érték volumenében bővülést jelző ipari teljesítmény mellett mindenképp meglepő az ING Bank vezető közgazdásza számára, hogy az export szűk két százalékkal zuhant az első negyedévhez képest. Vélhetően itt is a vámháború hatása áll a folyamat mögött – mutatott rá Virovácz. Az első negyedévre előrehozott export után a vámok életbe lépésével fékeződött a kiviteli aktivitás.
Fotó: Depositphotos
Ami a klasszikus, éves bázisú növekedési mutatókat illeti, a mezőgazdaság két számjegyű visszaesést regisztrált a második negyedévben a kedvezőtlen időjárási körülmények hatására. Regős szerint itt elsősorban az aszálynak van jelentős szerepe, de még az első negyedévről a száj- és körömfájás hatásai is áthúzódhattak. A mezőgazdaság súlya nem nagy, de egy ekkora változás nyomot hagy a GDP-n, 0,3 százalékpontot vett el a növekedésből.
A feldolgozóipar 4,4 százalékos visszaesést mutat. A szolgáltatások továbbra is segítik a növekedést, de jól láthatóan alacsonyabb sebességbe váltott a tempó: a korábbi 2 százalék körüli növekedés inkább idénre 1 százalékra lassult.
Alapvetően tehát elmondható, hogy mára már a gazdaság egyik területe sem képes tartósan jelentős erőt képviselni, ami mindenképpen strukturális problémákat jelez – hangsúlyozta az ING Bank vezető közgazdásza.
Szerinte felhasználási oldalon az éves bázisú indexek alapján elmondható, hogy a belső kereslet rendkívüli mértékben nőtt a második negyedévben. E mögött elsősorban bázishatások húzódnak meg a megugró háztartási és közösségi fogyasztás révén, és a készletváltozás is nagyot hajthatott felfelé. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy a háztartások fogyasztási kiadása 5,0 százalékkal bővült – ez egy nagyon szép eredmény és egyben visszatérés a tavalyi erőteljes szintre. A növekedést itt Regős szerint a reálbérek növekedése és talán az óvatossági motívum oldódása okozza.
Ezzel szemben a beruházási aktivitás 7 százalékos év/év visszaesést mutat – hangsúlyozta Virovácz. Ez utóbbi folyamat összhangban van a költségvetési helyzettel, valamint a vállalatok csökkenő rendelésállománya és a bizonytalan növekedési kilátások okozta alacsony bizalommal. A nettó export négy egymást követően negyedévben is fékezte a gazdaság összteljesítményét. Ám amit a második negyedévben láttunk, arra legutóbb a Covid előtti időszakban volt példa, hiszen bő 3 százalékpontos volt a negatív hatás.
Előretekintve
az ING Bank vezető közgazdásza úgy véli, a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom, amely a polikrízis előtti utolsó években (2018-2019-ben) historikus csúcsokon állt.
A kiszámíthatatlan külső helyzet és a bizonytalan növekedési kilátás fékezi a beruházási aktivitást. A magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást. A kormányzati beavatkozások pedig egyelőre tartós fordulatot nem tudtak hozni az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, bár magát a gazdasági növekedést segítik. A választások előtt vélhetően tovább erősödő közösségi fogyasztás hozhat további pozitív változást, ám ettől eltekintve gyenge a strukturális összkép.
A külső kereslet esetében sem számíthatunk gyors fordulatra Virovácz szerint, látva a német gazdaság hektikusságát és a francia belpolitikai bizonytalanságot. A német beruházási program és az uniós védelmi kiadások emelése pedig vélhetően csak 2026–2027-ben kezdi el éreztetni majd pozitív hatását.
Mindezek fényében az ING Bank idén 0,7 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál csupán.
A fogyasztás vezérli majd ezt a növekedést, miközben a beruházások az egymást követő harmadik évben foghatják vissza a gazdaság teljesítményét. Emellett a nettó export változása is jelentős negatív hatást fejt ki a gazdaságra.
Az elkövetkező két évben átlagosan 2,5-3,0 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak az ING Banknál, amelyben a tovább élénkülő fogyasztás és a lassan javuló beruházási dinamika is közre játszhatnak, valamivel kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetet biztosítva. Hosszabb távon azonban a tőkeállomány három éven át elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül legyen képes tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni – hívta fel a figyelmet Virovácz.
A keddi adat alapján Regős amondó, hogy megerősíthető a korábbi várakozása, miszerint a gazdaság az idén szerény mértékű, 0,5 és 1 százalék közötti növekedésre lehet képes – azaz a recessziót várhatóan sikerül elkerülni.
A növekedéshez a fogyasztás érdemben hozzájárul, míg az export gyengélkedése jelentős visszahúzó erőt jelent – az európai és azon belül is elsősorban a német és osztrák gazdaság magára találása még várat magára. Ez kihat a beruházásokra is, amelyet tovább fékez a hazánknak járó uniós források visszatartása mellett az állami és önkormányzati forráshiány is. A beruházásokat a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint segítheti az Otthon Start és a Lakhatási Tőkeprogram elindulása, míg a fogyasztást a reálbérek emelkedése mellett a kormányzati kedvezmények (szja-mentesség egyes csoportoknak, családi adókedvezmény növelése) támogathatják. Az export feltámadására is szükség lenne persze – ehhez azonban a nagy gyárak beindulása csak az egyik tényező, fontos lenne, hogy a már meglévő üzemek is nagyobb kihasználtsággal termeljenek.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője úgy véli, hogy az idei évben a gazdasági növekedés még mérsékelt maradhat.
A bázishatások miatt az éves növekedési ráta a harmadik negyedévben ugyan jelentős gyorsulást mutathat, 1 százalék fölé, azonban az egész éves bővülés ezzel együtt is legfeljebb csak 1 százalékot tehet majd ki.
A kedvező folyamatok fennmaradása esetén a gazdasági növekedés jövőre dinamizálódhat csak – közölte Molnár –, az MGFÜ várakozásai szerint 3 százalékos ütem környékére. Ennek fő hajtóereje továbbra is a fogyasztás lehet, azonban arra számítanak, hogy a beruházások és az export is támogatja majd a gazdasági növekedést.
A második negyedéves gazdasági teljesítmény ismeretében
az Erste kisebb mértékben tovább korrigálta lefelé a 2025-ös növekedési előrejelzését, a korábbi 0,8 százalékról 0,5 százalékra – közölte Nyeste Orsolya.
A bank vezető makrogazdasági elemzője óvatosságra intőnek tartja egyelőre, hogy az ipar rövid távú kilátásai továbbra sem igazán javulnak, és a nagy beruházások termőre fordulásának időszaka tovább késik. Részben emiatt nőnek a bizonytalanságok a munkaerőpiacon is. Ennek ellenére a háztartások fogyasztásának növekedést támogató szerepe megmaradhat, és ez elkövetkező negyedévekben – zömmel a kormányzati intézkedések nyomán – akár erősödhet is. Biztató jel lehet Nyeste szerint az augusztusi bizalmi indexek javulása is.
Az Ersténél 2026-ra továbbra is látnak esélyt a pozitív fordulatra. Az EU és az USA között megszülető vámmegállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalansági faktor valamelyest enyhült. Ez párosulva a német gazdaság várt élénkülésével ismét növelheti a magyar exporttermékek iránti külső keresletet, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
