<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Zsiday Viktor augusztusi blogbejegyzésében a pénz elértéktelenedéséről írt. A koronavírus-válság kezelése merőben új gazdaságpolitikai környezetet eredményezett - írja Lehmann Kristóf, a BCE MNB Intézet vezetője, egyetemi docens.

A pénz értékét veszíti mindennel szemben - írta Zsiday Viktor a lapunkban is közölt blogbejegyzésében. A cikk megállapításaira reagált Lehmann Kristóf, a BCE MNB Intézet vezetője, egyetemi docense.

Mivel a fejlett országok jegybankjai nulla (közeli) alapkamattal néztek szembe a válsággal, így a jegybankok lazítani elsősorban eszközvásárlásokkal tudtak. A válságkezelésből a költségvetések is kivették részüket, sok országban rekordmértékű fiskális csomagokkal, jelentős költségvetési hiányt generálva. Ezeket számos esetben a jegybanki állampapírvásárlások tették lehetővé (még ha a vásárlások másodpiacon is történtek). A vásárolt értékpapírokért cserébe elektronikusan teremtett pénzzel fizettek a jegybankok. Mivel a beavatkozások mértéke történelmileg kiugró, gazdaságpolitikai tabuk dőltek meg 2020-ban. A közgazdászok és a befektetők igyekeznek kiismerni magukat ebben az új környezetben, egyelőre tisztán látszik, hogy az arany árfolyama volatilis, növekvő trenden van és más pénzügyi eszközök ára is ugrásszerűen nőtt a márciusi mélypontjuk óta. Ezekben az állításokban egyetértünk Zsiday Viktorral. Ugyanakkor az ott leírt megfogalmazásnál, amely szerint az államok (jegybankok és kormányok) „korlátlan méretű pénzszaporításba kezdtek” és ez a pénz elértéktelenedéséhez vezet, véleményünk szerint a helyzet komplexebb és nem lehet ilyen egyértelműen temetni a pénzt.

Az arany árfolyamát számos tényező befolyásolhatja
Az arany árfolyamát számos tényező befolyásolhatja

Adott deviza elértéktelenedése kapcsán kulcskérdés, hogy mire költi a költségvetés a teremtett pénzt. A jelentős fiskális csomagok áramolhatnak szociális segélyként, kvázi „ingyenpénzként” (például az 1200 dolláros stimulus csekk az USA-ban), emelt munkanélküli segélyként vagy más szociális juttatásként az állampolgárokhoz. Ebben az esetben a potenciális növekedés nem növekszik, mert bár a keresletet sikerül növelni, a kínálat nem bővül, így ha a folyamat jelentős pénzteremtéssel jár, valóban több tényező is a pénz értékének csökkenéséhez vezet. Más a helyzet, ha munkahelyteremtésre vagy produktív beruházásra költenek az államok. Ekkor a kínálat is növelhető (a kereslet megtámasztása mellett) és gazdasági fenntarthatósági szempontból más helyzetbe kerül a gazdaság. A pénzek elértéktelenedése kapcsán a fiskális célzás kulcsfontosságú. 

Kulcskérdés az is, hogy egy adott jegybank likviditásbővítése és pénzteremtése mit céloz. Eltérő módszerekkel léptek és léphetnek a jegybankok és eszerint más lesz a beavatkozás gazdasági hatása és a pénz értékének alakulása is.

Az eszközvásárlások mellékhatása, hogy befolyásolják a pénz értékét. Számos jegybank esetében a generális mennyiségi lazításon (QE) keresztül zajlik a pénzteremtés. Ennek során jellemzően államkötvényt vásárol a jegybank elektronikusan teremtett pénzért cserébe. Az állampapír-vásárlás hatására a költségvetés refinanszírozása olcsóbb lesz és a nagyobb fiskális programok is finanszírozhatók. A teremtett pénzt a magánszereplők (akiktől a jegybank az állampapírt vásárolta) befektethetik újonnan kibocsátott államkötvénybe, vagy más, az államkötvénynél kockázatosabb eszközökbe. Mindkét esetben van inflációs hatás, a kérdés, hogy az eszközárakban vagy a fiskális költés függvényében a fogyasztói árakban vagy mindkettőben jelentkezik.

Más jegybankok a célzott pénzteremtés irányába léptek. Célzott pénzteremtés alatt a dedikált célra, például a kkv szektor beruházásaihoz olcsó forrás nyújtására irányuló pénzteremtést értjük (például a 2013-ban megkezdett Növekedési Hitelprogram, ami a kkv szektor finanszírozását beindította). Emellett dedikált pénzteremtés lehet az eredménye a nemzetközi jegybanki közösség „zöld”, környezeti fenntarthatóság irányba mozdulásának is, ha a jövőben a jegybanki programok a környezeti szempontból fenntartható beruházások számára nyújtanak olcsó forrást. Az MNB 2019-ben hirdette meg Zöld Programját, ami a fenntarthatóság ökológiai dimenziójának az előmozdítása érdekében született. Ezeknek a dedikált programoknak a kínálati oldalra is van hatásuk és más a hosszú távú makrogazdasági és fenntarthatósági hatásuk a mennyiségi lazítással összevetve, így a pénz értékét is másképp befolyásolják. Szögezzük le, pénzteremtés nélkül nincs hitelezés, hitelezés nélkül nincs gazdasági kilábalás és a válság gazdasági-társadalmi hatása mélyebb. A válság kezelése miatt lépni kellett, de az intézkedések szerkezetén keresztül sokkal bonyolultabb a pénz értékére gyakorolt hatás.

Az arany árfolyamát számos tényező befolyásolhatja. Az arany klasszikus menedékeszköz, amelynek válsághelyzetben jellemzően emelkedik az árfolyama. Némi volatilitás mentén ez idén is megmutatkozott, sőt augusztusban historikus csúcsra, 2100 dollár közelébe került egy uncia arany árfolyama. Az arany árfolyamának növekedését elsősorban az USA állampapírokon elérhető alacsony hozamokkal és az amerikai inflációs várakozások emelkedésével hozzák összefüggésbe. Emellett a globális bizonytalanság is kedvez az arany árfolyamának, amiből 2020-ban nem volt hiány. Egyre több jele van annak, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakulása előtti pillanatban vagyunk, ami szintén befolyásolja a nemesfém árfolyamát. Ez az átalakulás jöhet a tabudöntő gazdaságpolitikai váltásból, de abból is, hogy egyre több jegybank vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét, ami merően új pénzügyi rendszert eredményezhet. Mindezekkel együtt az arany árfolyamának növekedése jó hír azoknak az országoknak, amelyek a korábbi nyugodtabb években növelték az aranytartalékuk mennyiségét. Különösen jó hír így hazánknak is, mert az MNB 2018 októberében 31,5 tonnára növelte aranytartalékát a korábbi 3,1 tonnáról.

A válságkezeléssel járó pénzteremtés nem korlátlan. A világ fejlett oldalán, ahol a jegybankok eszközvásárlással pénzt teremtenek, sehol sem tették és teszik azt korlátlan mértékben. A költségvetési politika jegybanki politikával összekapcsolása, összehangolása világszinten zajlik, ez valóban a tabuk ledőlésének számít, de a korlátlan pénzteremtéstől távol állunk. A koronavírus gyakorlatilag azonnali gazdasági leállítást követelt márciusban a világban, a vírusra vonatkozó kevés információ, és egészségügyi megoldási javaslat nélkül. Ezt a gazdasági teljesítmény-kiesést és annak lehetséges jövőbeli következményeit igyekeztek a kormányzatok és a jegybankok a világ minden pontján különböző eszközökkel kezelni és a kiesés gazdasági-társadalmi hatását mérsékelni. Mivel a vírus egészségügyi leküzdése és gazdasági hatások kezelése elhúzódhat, így egyetlen ország sincs még a célegyenesben. Az viszont már most is kimondható, hogy extrém sokkra nem lehet finomhangoló eszközökkel reagálni, de a korlátlan pénzteremtés kora nem jött el.