A történelem során mért második legnagyobb éves széndioxid-kibocsátásbeli ugrás jön idén a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) friss előrejelzése szerint. Ezt az okozza, hogy a koronavírus-válságból való kilábalást ösztönző gazdasági csomagok elsősorban a fosszilistüzelő-iparnak kedveznek. A legnagyobb éves emmissziós ugrást tíz évvel ezelőtt mérték, amikor a világ a 2008-09-es pénzügyi válságból állt fel.
A széndioxid-kibocsátás borítékolható megszaladása legfőképp a szénerőművek termelésének lesz köszönhető, elsősorban Ázsia-szerte és az USA-ban. Fatih Birol, az IEA igazgatója azt mondta az előrejelzésről beszámoló Guardiannek, hogy a fejlemény "sokkoló." És kiábrándító is, hiszen közben a kormányok világszerte arról beszélnek, hogy prioritás számukra a klímaváltozással szembeni harc.
Ebben az évtizedben 45 százalékkal kell csökkenteni a globális károsanyag-kibocsátást, ha 1,5 Celsius fokos melegedésen belül akarunk maradni az iparosodáskori hőmérsékleti szinthez képest. Az idénre prognosztizált emisszió-megugrás azt jelenti, hogy a kiindulási helyzetünk Birol szavai szerint "egyértelműen nem jó."
A legnagyobb feljegyzett kibocsátási megugrás több mint 6 százaléknyit jelentett 2010-ben a megelőző évihez képest. 2020 a korona-lezárások miatt rekordszintű, 7 százalékos emisszió-zuhanást hozott, de már tavaly év végén elkezdődött a visszaemelkedés. Az idei évre közel 5 százalékos emisszió-növekedést jósol az IEA, ami 1,5 milliárd tonnás széndioxid-pluszt jelent, a végső mérleg így 33 milliárd tonna kibocsátott szén-dioxid lesz az IEA szerint. Ha helyes az előrejelzés, akkor 2021 végén így még mindig kicsivel alatta leszünk a 2019-es kibocsátási szintnek, de sok jót 2022-ben sem várhatunk, mert az lesz az év, amikor teljesen visszatér a repülős utazás. Az általában több mint 2 százalékát adja a globális emissziónak.
Szétolvadtunk tavaly is
Hiába a korona-lezárások, 2020 a három legmelegebb év egyike volt a meteorológiai feljegyzések kezdete óta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint. A szervezet hétfőn publikált jelentése rámutat: a koronavírus-járvány rövid távon ugyan csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja viszont tovább növekedett. Ez megerősítette decemberi előrejelzésüket arról, hogy 2020 az eddig feljegyezett három legmelegebb év között van 2016 és 2019 mellett annak ellenére, hogy a tavalyi évben a La Nina jelenség hűtő hatása érvényesült.
2020-ban a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának trendje folytatódik, a szén-dioxid globális koncentrációja idén elérheti a 414 ppm-et, vagy még magasabb értéket a 2019-ben mért 410 ppm-ről. Ez utóbbi 148 százalékkal több az iparosodás előtti időszakhoz (1850-1900) képest, mutatott rá a jelentés.
A statisztikák szerint egyébként az utóbbi hat év az adatok rögzítésének kezdete óta feljegyzett hat legmelegebb év volt. Az extrém hőhullámok, súlyos aszályok, erdőtüzek több tízmilliárd dollár gazdasági kárt okoztak és sok emberéletet követeltek. A tavalyi év első felében pedig mintegy tízmillió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia különböző hidrometeorológiai veszélyek és katasztrófák miatt.
Joe Biden kezdeményezésére csütörtökön virtuális klímacsúcs kezdődik, melyen a tervek szerint negyven ország vezetői vesznek részt.
(Guardian, MTI)
