7p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az Afrikából származó szupermutáns feladta a leckét a tudósoknak, nincs kizárva, hogy sürgősen vakcinákat kell módosítani miatta.

Még csak pár napja, hogy tudunk az omikron létezéséről, de a tudósok már most adatokat gyűjtenek és elemeznek a minden eddiginél több mutánst tartalmazó új omikron variánsról, hogy kiderüljön: mennyire hatékonyak a jelenlegi vakcinák ellene.

Karikó Katalin az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy két hét múlva tudják megmondani, mennyire hatékony a Pfizer vakcinája, de ha kell, akár 100 nap alatt is képesek módosítani, amennyiben kiderül, hogy az omikron fogást talált rajta.  

Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus pedig arról beszélt, hogy

„A vektorvakcinák előállítása hosszabb, 2-3 hónap, mint az mRNS alapú vakcináké. De mivel ez a mutáció elsősorban a tüskefehérjére korlátozódik, akkor az inaktivált vakcinákat kevésbé érinti, tehát előfordulhat, hogy a relatív hatásossága a Sinopharm vakcinának jobb lesz, mint a Pfizeré.”

Az új szupermutáns miatt minden bizonnyal a vakcinákat is módosítani kell. Fotó: Depositphotos
Az új szupermutáns miatt minden bizonnyal a vakcinákat is módosítani kell. Fotó: Depositphotos

Korábban Jakab Ferenc virológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az új mutánsok mindig az alacsonyabb átoltottságú országokban alakulnak ki, gondoljunk csak az Indiából származó deltára, vagy a Dél-Amerikában létrejött lambdára.

A dél-afrikai Gauteng tartományban a napi 2300 új eset nagy részét már az omikron okozza, országosan több mint háromszorosára nőtt az új fertőzések száma az elmúlt héten, a tesztek pozitivitása pedig 2 százalékról 9 százalékra nőtt – írja a New York Times.

Bár Magyarországon még nem azonosították az omikront, a világ országai egyből korlátozták a légiforgalmat a dél-afrikai országokkal. A vírus már fél tucat európai országban jelen van, köztük az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Csehországban, Ausztriában, de Kanadában, Ausztráliában, Izraelben és Hongkongban is.

Példátlanul gyors reagálás az omikronra

A tudósok minden eddiginél gyorsabban reagáltak az omikron megjelenésére. Mindössze 36 órával a dél-afrikai bajok első jelei után kedden a kutatók 100 fertőzött beteg mintáit elemezték. De a dél-afrikai tudósok már az első riasztást követő egy órán belül igyekeztek tesztelni a koronavírus elleni vakcinákat az új változat ellen, s ehhez világszerte több tucat csapat, köztük a Pfizer-BioNTech és a Moderna kutatói is csatlakoztak. Az omikron által hordozott mutációk ugyanis már most azt sugallják, hogy a vakcinák valószínűleg kevésbé lesznek hatékonyak, mint bármely korábbi változat ellen.

Dr. Richard Lessels, a KwaZulu-Natal Egyetem fertőző osztályának orvosa szerint a dél-afrikai orvosok azt tapasztalják, hogy megnövekedett az újrafertőződés azoknál az embereknél, akik már átestek a Covidon, s ez arra utal, hogy ez a változat képes legyőzni a természetes immunitást. (Ugyanakkor a dél-afrikai orvosszövetség szerint a dél-afrikai fertőzöttek között eddig egyetlen súlyos megbetegedést sem okozott az új mutáns - a szerk.)

Az omikron körülbelül 50 mutációt tartalmaz, köztük több mint harmincat a tüskefehérjében, amelyek felismerésére és megtámadására a vakcinák felkészítik a szervezetet. (Összehasonlításként: a bétának és deltának 10 van).

Egyes tudósok szerint az omikron a béta változat azon képességét erősítette meg, hogy kerülje meg a vakcinákat, míg mások szerint valószínűleg felturbózta a delta rendkívüli fertőzőképességét, így nem kizárt, hogy ezt a két elemet ötvözi.

Dr. Penny Moore, a Dél-afrikai Országos Fertőző Betegségek Intézetének virológusának csapata van talán a legközelebb annak tesztelésében, hogy a vakcinák mennyire ellenállóak az új mutáns ellen. Kollégáival arra készülnek, hogy teljesen immunizált emberek vérét teszteljék az omikron szintetikus változata ellen.

Egy másik kutatócsapat - Alex Sigal, az Afrikai Egészségkutató Intézet virológusának vezetésével - élő omikront termel, amelyet a teljesen immunizált emberek vérével szemben tesztelnek majd, valamint olyan embereken, akik korábban természetes úton megfertőződtek. Ezek a vizsgálatok tovább tarthatnak, de teljesebb képet adnak a vakcinák teljesítményéről.

Mi történik, ha tényleg hatástalanabbak a vakcinák?

Ha kiderül, hogy az oltóanyagok sokkal kevésbé hatékonyak az omikron ellen, módosítani kell őket.

Szerencse, hogy az mRNS vakcinák – a Moderna és a Pfizer-BioNTech – olyan technológiával készültek, amely lehetővé teszi a gyors módosítást. Jerica Pitts, a Pfizer szóvivője szerint a Pfizer tudósai „hat héten belül adaptálhatják a jelenlegi oltóanyagot, és 100 napon belül kiszállíthatják a kezdeti tételeket, ha beigazolódik, hogy a vírus kicselezi az immunrendszer védelmét."

„A Moderna tudósai álltak a leggyorsabban munkába, amint tudomást szereztek az omikronról” - mondja Dr. Stephen Hoge, a Moderna elnöke, aki szerint ez a vírus megkongatta a vészharangot azzal, hogy az eddigi változatok "Frankensteinje" , utalva a variáns számos mutációjára. 

A Moderna körülbelül két hónapon belül frissítheti jelenlegi oltóanyagát, és szükség esetén körülbelül három hónapon belül klinikai eredményeket érhet el.

Megoldás: a hibrid immunitás?      

Bár a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinák harmadik oltásai jelentősen növelik az antitestszintet, mindkét cég tesztelni akarja, vajon az emlékeztető vakcinák eléggé erősítik-e az immunrendszert ahhoz, hogy kivédjék az új változatot.

„Ugyanis ezek az antitestek nem feltétlenül hatékonyak a vírus minden iterációjával szemben, és nem biztos, hogy elegendőek az omikron teljes semlegesítéséhez” – mondja a NYT-nak Michel Nussenzweig, a New York-i Rockefeller Egyetem immunológusa, aki szerint azok az emberek, akik felépülnek a Covidból, és csak egy adag oltást kapnak, hajlamosak több olyan antitestet termelni, amelyek a vírus több változatát felismerik, mint azok, akik csak beoltottak.

Az immunológus szerint egyértelmű, hogy a hibrid immunitás a legjobb, amelyet az emberek akkor tudnak elérni, ha meg is fertőződtek, és be is vannak oltva.

Feladta a leckét. Fotó: Depositphotos
Feladta a leckét. Fotó: Depositphotos

Dr. Nussenzweig és munkatársai arra készülnek, hogy teszteljék az omikront az mRNS-oltóanyagok, valamint a Johnson & Johnson és az AstraZeneca által gyártott vakcinák ellen. Azt remélik, hogy egy hónapon belül meglesz az eredmény. És bár csodálatos teljesítmény lenne a néhány hét alatt elkészített omikron-specifikus vakcina, előállításuk és terjesztésük kérdéseket is felvet.

A szegény országokra is kéne gondolni

Ha mindenhol új vakcinákra volna szükség az emberek védelméhez, a gyártóknak elérhetővé kellene tenniük ezeket azon afrikai országok számára, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rájuk, és amelyek a legkevésbé engedhetik meg maguknak őket.

A Pfizer eddig még nem válaszolt az afrikai nemzeteknek szánt olcsóbb vakcinaárakkal kapcsolatos kérdésekre. 

Dr. Hoge, a Moderna munkatársa viszont azt mondta, hogy a vállalat már megállapodott az Afrikai Unióval, hogy 110 millió adagot szállítanak ki 3,50 dollárért fél adag vakcina ellenében. A Moderna felismerte, hogy 110 millió ember Afrika lakosságának kevesebb, mint 10 százaléka, de mivel „mi vagyunk a legkisebb gyártók, reméljük, a 10 százalék is hasznos lesz.”

Annak ellenére, hogy a dél-afrikai tudósok csalódottságukat fejezték ki az oltások egyenlőtlensége és az utazási korlátozások miatt, elárasztották őket az omikron genetikai szekvenciáira vonatkozó kérések Olaszországból, Németországból, Ausztráliából és Új-Zélandról, valamint észak-amerikai laboratóriumokból.

Ahhoz, hogy teljes képet kapjanak az omikron elleni vakcinák hatékonyságáról, a tudósoknak nem csak az antitestek szintjét kell vizsgálniuk, hanem az immunsejtekét is, amelyek képesek felismerni és elpusztítani a fertőzött sejteket. A T-sejteknek nevezett immunsejtek létfontosságúak a súlyos betegség megelőzése szempontjából.

„Az omikron mutációi közül néhány épp a T-sejteken fordul elő, ami azt jelenti, hogy a variánst nehezebben tudják a T-sejtek felismerni” – mondja Wendy Burgers, a Fokvárosi Egyetem immunológusa. Szerinte minden ember különböző T-sejt-készleteket állít elő, így attól függően, hogy melyik célpontot ütik ki a mutációk, egyes embereket alig érinthet az omikron, míg mások sebezhetővé válhatnak.

Dr. Burgers most abban bízik, hogy 50, omikronnal fertőzött ember véréből megtudhatja, hogyan játszódnak le a mutációk a fertőzöttekben. Az eredményekre egy hetet kell várni. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!