2019. január 10. 12:17

A korrupció magyarországi szintjéről és a bérszínvonalról is kérdeztük Orbán Viktort a csütörtöki Kormányinfón.

A csütörtöki rendkívüli Kormányinfón az mfor.hu és a Privátbankár.hu korrupció magyarországi szintjét firtató kérdésére Orbán Viktor azt mondta: a korrupciónak nincs elfogadható szintje, a kormány ezügyben zéró toleranciát alkalmaz. Szerinte érdekes azon elgondolkodni azon, mi volt 2010 előtt és mi van most - akkor nem volt növekedés, csökkent a közvagyon, nőtt a hiány, Orbán szerint részben azért, mert ellopták a közvagyont. Most viszont ennek ellentéte megy végbe, márpedig Orbán szerint kizárt, hogy jelentős korrupció mellett ez megtörténhetne. A korrupt országok szegények - mondta Orbán, mi viszont nem vagyunk azok.

Az ügyben azért folyamatosan kell intézkedéseket hozni; a közbeszerzések esetében például korábban rendkívül magas, 30 százalék is volt az egyindulós kiírások száma, mostanra ez 15 százalékra csökkent, de még mindig tovább kell rajta dolgozni. Orbán egyébként az adócsalást is korrupció körébe sorolja, ebben pedig sikerült eredményeket elérni.

Orbán Viktor a Kormányinfón. MTI fotó: Koszticsák Szilárd Orbán Viktor a Kormányinfón. MTI fotó: Koszticsák Szilárd

Nem az üzleti élet szereplőin múlik a pártok ereje?

Azt is mondta: alapvető, hogy a politikusoknak a politikával, az üzletembereknek pedig az üzlettel kell foglalkozniuk. Magyarországon a pártok támogatása a költségvetésen keresztül megvalósul, ezért nem kell az üzleti világból pótlólagos forrást bevonnia ahhoz egy pártnak, hogy megnyerjen egy választást -szerinte nem az üzleti élet szereplőin múlik a pártok ereje, a politikának nincs szüksége pénzre.

Orbán szerint 30 év távlatából nézve nálunk a legszigorúbb Európában a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszere.

Összességében a korrupciót illetően az állapotok nem rosszabbak Magyarországon, mint Európa más országaiban, de dolgoznak a további fejlődésen - mondta.

Nem tudjuk, mikor érjük utol Ausztriát

Szintén az mfor.hu és a Privátbankár.hu kérdezett rá arra, hogy a bérszínvonal emelkedésének üteme elegendő-e a nyugati országokhoz történő felzárkózáshoz, figyelembe véve az év végi bértárgyalásokon kialakult 8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést. Itt a válaszban inkább a bértárgyalásokról beszélt a miniszterelnök: azt mondta, a kormány mindenképp a munkavállalókra és a munkáltatókra bízná a megállapodást, gyakorlatilag "eltiltotta" a pénzügyminisztert attól, hogy ő szabja meg az idei minimálbér szintjét, az utolsó pillanatig kivártak.

Na de a béremelkedés üteme elegendő ahhoz, hogy felzárkózzunk az osztrák bérszínvonalhoz? Erre másodszori nekifutásra sem válaszolt, azt mondta, nem a kormánynak kell ilyen célokat kitűznie, és megismételte: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kellene megállapodniuk. (A kérdéssel egyébként a Magyar Nemzeti Bank is foglalkozik, a növekedési jelentésben alaposan megvizsgálják, mikorra érhetik utol a magyar bérek az osztrák fizetéseket, itt írtunk róla >>)

Lehet, hogy soha nem vezetjük be az eurót

A miniszterelnököt végül az euróbevezetésről kérdeztül, a válaszáról külön cikkben írtunk.

A Kormányinfóról ebben a cikkben tudósítunk >>