A legutolsó Kormányinfó talán legfontosabb bejelentése az, hogy a kormány akciózásra kötelezné a legnagyobb boltláncokat, a készülő rendelet részletei egyelőre még nem ismertek, ám Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szavaiból azért kiderült néhány kulcsinformáció a tervezetről.
A kormányszóvivő elmondása szerint a bevezetendő új irányelv keretében nagyjából 20 kategóriát hoznának létre a különböző élelmiszercsoportoknak, és ezeken belül hetente egy-egy terméket akciózniuk kell majd a boltoknak. Az akciós árnak legalább 10 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie a megelőző 30 nap legalacsonyabb áránál.
Azt egyelőre a rendelet hiányában még nem tudni, hogy egészen pontosan melyik üzleteket érinti az intézkedés, de várhatóan a nagyobb boltokban jöhetnek majd a kötelező akciók, Szentkirályi Alexandra azt sugallta, hogy árbevétel alapján húzzák majd meg az érintettek körét. A kötelező akciókra már nem kell sokat várni, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint legkésőbb júniusig bevezetik őket.
Nemzetközi példát követ a kormány
Az már a kormányszóvivő szavaiból kiderült, hogy a kötelező akciók ötletét nem saját kútfőből szedte a magyar kormány, hanem nemzetközi példákat követett – Szentkirályi Alexandra Görögországot és Franciaországot említette. De vajon hogyan működik ezekben az országokban a kötelező akciók rendszere? Megnéztük.
Görögország
A konzervatív görög kormány döntése alapján november másodikától vezette be a kötelező bolti akciókat, az intézkedés kifejezetten a legalább 90 millió forint árbevételt bonyolító szupermarketeket érinti – emlékeztet a Le Monde. A szabályozás alapján egy 31 kategóriából (például kenyér, tej, tészta, rizs) összeállított fogyasztói kosárba tartozó élelmiszerek közül legalább egyet mindig akciósan kell árusítania az üzleteknek – ezt az árcsökkentést pedig internetes oldalukon és prospektusaikban is fel kell tüntetniük. A renitens görög boltok súlyos büntetést kockáztatnak: minden egyes akciómentes napért 5000 eurós bírság jár.
Az azonban a Guardian által idézett adatokból is kiderült, hogy a rendszer bevezetése finoman szólva sem okozott osztatlan sikert a görögök körében: egy november végi reprezentatív felmérés szerint a válaszadó görögök 60 százaléka nem hitt abban, hogy az „akciós kosár” valódi alternatíva lehet az infláció megállítására. Egy megkérdezett vásárló pedig arra panaszkodott, hogy az intézkedésnek köszönhetően olyan termékeket akcióznak a boltok a kategóriából, amit senki sem akar megvenni, hacsak nem kényszerül rá.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, az intézkedés november eleji bevezetése óta az előző év azonos időszakához mért görög inflációs ráta emelkedése tényleg megtorpanni látszik, viszont a stagnálás, majd enyhe esés üteme gyakorlatilag azonos pályán mozgott ebben az időszakban, mint a magyarországi mutató – azaz nem az rajzolódik ki, hogy az intézkedésnek kiugró hatása lett volna a fogyasztói ár-index alakulására Görögországban.
Franciaország
Franciaországban még újdonságnak számít a kötelező akciók rendszere, hiszen a pénzügyminiszter, Bruno Le Maire március 6-án közölte, hogy sikerült megegyezni a legnagyobb kiskereskedelmi cégekkel arról, hogy április és június között „inflációellenes negyedévet” tartanak, amelynek keretében termékek széles körének árát csökkentik.
A francia kormány azt nem szabja meg, hogy pontosan milyen élelmiszereknek kell akciósnak lennie, mint ahogy azt sem, hogy mekkora árcsökkentést kell bevezetnie a boltoknak. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a francia üzletek komolyan veszik a lépést, hiszen a Reuters kérdésére az ország egyik legjelentősebb boltlánca, a Carrefour azt közölte, március 15-től több mint 200 termék árát 2 euróra csökkentették, és az árakat júniusig befagyasztották. (Ez egy átlagos nagyobb szupermarketben az elérhető termékek pár százaléka - a szerk.)
Az akciós árakat emellett a kormányzati utasítás alapján francia zászlós árcédulákkal kell jelölni, és a cégek folyamatos ellenőrzésekre is számíthatnak, hogy ne a beszállítók lássák a kárát a kényszerű árcsökkentésnek.
Miután viszonylag friss intézkedésről van szó, az, hogy mennyire jött be a francia kormány terve, legkorábban a néhány héten belül érkező áprilisi inflációs adatokból fog kiderülni.
Nem ez fog csodát tenni
A nemzetközi példák tehát a magyar kormány által tervezett kötelező akcióhoz adottak, a rendszert valóban megvalósították határainkon kívül, még ha megkérdőjelezhető sikerességgel – azonban még így is van egy kis bibi. Ha csak a tavalyi év eleje óta nézzük az egyes országok élelmiszerekre és nem alkoholos italokra vonatkozó, harmonizált fogyasztói ár-indexét, az rögtön egyértelmű, hogy a magyar infláció közelében sem járt sem a francia, sem a görög ráta:
De mivel magyarázható az, hogy Franciaország és Görögország inflációja a hazai közelében sem járt? Nos, könnyű lenne azt mondani, hogy ezek az országok nem Ukrajna közvetlen szomszédjai, azonban egy ekkora különbséget nem lehet csak ennyivel elütni, amíg olyan piactorzító intézkedések, mint az újból és újból meghosszabbított árstop érvényben vannak. Szóval, ahogy azt korábbi jegyzetünkben is írtuk, ameddig ezen a téren nem történik változás, felesleges újból feltalálni – vagy külföldről lenyúlni – a spanyolviaszt.
