<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p


			
		
		


		
		

A magyar gazdaság idén biztosan növekedni fog, ami a hazai lakosság és a kormány számára is jó hír lehet. Ráadásul van egy adat, amely azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés igen látványos lesz, ez pedig több százezer magyar család számára jelenthet akár milliós nagyságrendű adóvisszatérítést.

Volt, aki csak nevetni tudott, mások szívük szerint sírva fakadtak volna, amikor a multimilliárdos családtagokkal és barátokkal rendelkező miniszterelnök arról panaszkodott, hogy a bérből és fizetésből élőket, így őt magát is mennyire megviselte a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés. Apró részletkérdés, hogy a miniszterelnök 2019-ben is évi 26,5 millió forintot keresett, ám neki sok magyar munkavállalóval szemben nemhogy csökkent, de jelentősen nőtt is a pandémia alatt a fizetése. Így a 2 millió 718 ezer forintos havi fizetése jócskán meghaladta nem csak egy minimálbért kereső éves jövedelmét, de a diplomás minimálbéren lévőkét is.

Június elején egy szakmai konferencián azt jelentette be a miniszterelnök, hogy enyhítendő a családokra nehezedő terheket, lehetőséget lát jövőre az idén befizetett személyi jövedelemadó visszatérítésére. Ezt követően azonban kiderült, hogy valójában nem a leginkább rászorulók juthatnak pénzhez, hanem a magyar szinten közepes vagy magas jövedelműek.

Ahogy az korábbi cikkünkből kiderült, a kormány már nem a nagycsaládosoknak akar kedvezni, hiszen körükben – a családi adókedvezmény miatt – jóval kevesebb olyan személy van, akik nagyobb összeget fizetnek be jövedelemadóként. Természetesen vannak ilyenek is, mi is találtunk néhányat a kormányban, ők azonban így is rosszabbul járnak az esetleges adóvisszatérítés esetén, mint a kevesebb gyereket nevelők.

Szerencsére a nehéz anyagi helyzetbe került miniszterelnök is jogosult lehet az adóvisszatérítésre, mint azt Orbán Viktor azon a Kormányinfón, amelyen részt vett, kollégánknak megerősítette. Szabott ugyanakkor egy – teljesíthetőnek tűnő - feltételt is a kormányfő, méghozzá azt, hogy legalább 5,5 százalékos legyen a GDP növekedés. A KSH eddig csak az első negyedéves számokat publikálta, amelyek a járvány előtti magas bázis miatt még visszaesést mutattak, hiszen éves összevetésben a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal csökkent. Az elemzők ugyanakkor összességében optimisták, és a Magyarországgal szemben időnként kritikus Európai Bizottság és az IMF is az adóvisszatérítés szempontjából kritikus 5,5 százaléknál nagyobb bővülést, 6 százalék feletti növekedést vár.

A járvány harmadik hullámának lecsengésével sokan gondolták azt, hogy a magyar gazdaság előtt nem lesz akadály, ám a háttérben azért vannak aggasztó folyamatok is. Elég csak arra gondolni, hogy számos országban már a Covid negyedik hullámával küzdenek, de az is nehézséget okoz, hogy a pandémia előtt a GDP több mint 10 százalékát adó turizmus a külföldi vendégek hiányában továbbra sincs jó helyzetben. Emellett az egyébként biztató képet mutató és a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú járműiparban egyes alkatrészek, például a félvezetők hiánya okoz problémát, és fogja vissza a szektort.

Az általános optimizmus ellenére a fentiek miatt továbbra is vannak kételyek. Az nem kérdéses, hogy a magyar gazdaság a tavalyi mélypontról elrugaszkodik, az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy az idei ugrás 4-4,5 százalékos lesz, vagy sikerül kiugró mértékben, 6-7 százalékkal növelni a magyar gazdaság teljesítményét.

Találtunk egy mutatót, amely nagyon pozitív jövőképet vetít előre, így, ha nem jön az ősz során komolyabb törés, könnyen lehet, hogy bőven 6 százalék feletti gazdasági bővülést láthatunk. Ez pedig az üzemanyag-fogyasztás és a szállítmányozás.

Utóbbiról korábban az MFB szakértői azt írták: „A nemzetközi beágyazottsággal bíró szállítmányozás a külső, nemzetközi konjunkturális folyamatokról az elsők között kap visszajelzést, így az ágazat fontos előrejelzője a várható gazdasági növekedésnek. Kis nyitott gazdaságként ez különösen igaz Magyarországra. A hazai logisztikai infrastruktúra sűrűségét tekintve relatíve fejlettnek nevezhető európai összevetésben, bizonyos minőségi paraméterekben azonban kisebb-nagyobb lemaradás érzékelhető.”

A közúti szállítmányozás pedig szinte biztosan rendkívül dinamikusan nőtt a második negyedévben. Ráadásul nem csak a gödör alját jelentő egy évvel korábbi számokhoz képest, hanem a korábbi dinamikus növekedést hozó évekkel összevetve is. Lássuk mire alapozzuk mindezt.

Nagyon pöröghet az áruszállítás (Illusztráció - Forrás: Wáberer's) Nagyon pöröghet az áruszállítás (Illusztráció - Forrás: Wáberer's)

A nemzetközi folyamatok, így az olaj jelentős drágulása, illetve a forint relatív gyengesége miatt az utóbbi időszakban történelmi rekord közelében mozog az üzemanyagok ára, ami egyébként a lakosság által jellemzően használt motorbenzin forgalmában tükröződött is, hiszen abból úgy tűnt, az emberek próbálnak spórolni, és kevesebbet tankolni.

Egészen más képet mutat ugyanakkor a gázolajfogyasztás. A lakosság egy része a dízel üzemű autók révén számottevő mennyiséget használ, ám a legnagyobb mennyiséget a szállítmányozásban érintett vállalatok „fogyasztják”.

Tekintve, hogy az utóbbi időben a lakosság esetén a benzines-dízel járművek aránya inkább az előbbiek felé mozdult, így a mért plusz gázolajfogyasztás biztosan a szállítmányozó vállalatok számlájára írható. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ebben a szektorban is kulcstényező a versenyképesség, így a nagyobb társaságok igyekeznek folyamatosan frissíteni a flottájukat, ennek során pedig az alacsonyabb fogyasztás fontos szempont.

A fentiek alapján tehát szinte biztosan kijelenthető, hogy a megugró gázolaj-fogyasztás mögött a szállítmányozási teljesítmény növekedése áll. Egzakt mutató arra vonatkozólag nincs, hogy a GDP mennyivel nő akár az üzemanyag-fogyasztás növekedése, akár a szállítmányozási teljesítmény bővülése révén. Ugyanakkor az a tény, hogy már májusban is a „békeévek” fogyasztási szintjére ugrott a gázolaj-felhasználás, majd júniusban minden korábbi értéket meghaladó forgalmat bonyolítottak a kutak, azt jelezheti, hogy a gazdaság teljesítménye megközelíthette a 2019-es szintet. Ez egyébként azért fontos, mert az optimistább elemzők előzetesen azt várták, hogy erre csak a harmadik negyedév végén, vagy a negyedik negyedév elején kerül sor. (A kevésbé bizakodók, akik a tavalyi 5 százalék feletti esés után ennél kisebb növekedést prognosztizáltak, értelemszerűen csak a 2022-es évre teszik a járvány okozta csökkenés ledolgozását.)

A fentiek alapján pedig nagy valószínűséggel teljesül a cikk elején részletezett adóvisszatérítéssel kapcsolatos fő kitétel, vagyis az 5,5 százalékos növekedés. Így pedig erősen valószínűsíthető, hogy a megtépázott anyagi helyzetbe került miniszterelnök mellett több százezer egy és kétgyermekes család lesz majd jogosult a választások előtti időszakra időzített adóvisszatérítésre.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.