Vasárnap délután a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a háború tavaly februári kirobbanását követően első alkalommal kerülhet szankciók alá a földgáz kereskedelme. A tárgyalásokban részt vevő tisztviselők szerint a G7-ek és az EU arra készül, hogy megtiltja az orosz gázimportot azokon az útvonalakon, amelyeken korábban Moszkva leállította a szállítást. A Magyarországot ellátó csatornák esetén ez nem történt meg, hiszen a számunkra legfontosabb szállítási útvonalon, a Szerbia felől befutó Török Áramlat nevű gázvezetéken folyamatosan érkezik az energiahordozó, de paradox módon az Ukrajna irányából hozzánk befutó Testvériség gázvezetéken sem állt le teljesen a szállítás, így ezeket a korlátozás aligha fogja érinteni.
Ugyanakkor az Északi Áramlat vezeték, vagy a Fehéroroszország felől Lengyelországba belépő, majd onnan Németországig futó Jamal gázvezetékek esetében nagy valószínűséggel megtiltják a tranzitot. Igaz, az előbbi esetén részben szimbolikus a korlátozás, hiszen Oroszország Európába vezető fő gázvezetékét - az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek – tavaly egy szabotázsakció keretében felrobbantották, és a négy lefektetett csőből jelenleg csak egy üzemképes.
Véglegesítenék a leválást
A döntés, amelyet a G7-ek vezetőinek az eheti hirosimai csúcstalálkozón kell véglegesíteniük, megakadályozza az orosz vezetékes gázexport újraindítását olyan országokba vezető útvonalakon, mint Lengyelország és Németország, ahová Moszkva tavaly leállította a szállítást, és ezzel energiaválságot váltott ki egész Európában. A Nyugat lépése logikus, ezzel biztosítani akarják, hogy Oroszország ne tudja növelni az energiapiaci bevételeit, amelyek jelentősen visszaestek az utóbbi 7-8 hónapban. Emiatt pedig az utóbbi időben megpróbáltak visszajutni az európai piacra és növelni a szállításaikat. A kieső olaj- és gázbevételek komoly problémákat okoznak, hiszen az ezekből származó adó és illetékbevételek 52 százalékkal csökkentek. Ez pedig felborította az orosz költségvetést is, amely már áprilisban elérte az egész éves hiánycélt. Nem véletlenül próbál Moszkva az energiapiaci cégek megsarcolásával több bevételhez jutni, ám ez laptársunk, a Privátbankár cikke szerint erősen kockázatos intézkedés.
A Financial Times által látott G7-nyilatkozat-tervezet szerint a vezető gazdaságokat tömörítő csoport tovább csökkenti az orosz energiaforrások felhasználását, "beleértve a korábban az orosz energiafegyverkezés miatt lezárt utak újbóli megnyitásának megakadályozását", legalább addig, amíg "a konfliktus nem rendeződik". Egy, a G7-csoporton kívüli európai tisztviselő szerint a lépés célja részben az is, hogy a befektetők bizalmát növelje az európai és az észak-amerikai LNG-infrastruktúra projektek támogatásában, így ugyanis el lehet oszlatni azt az aggodalmukat, hogy az olcsóbb orosz gáz gyorsan visszatérhet, kérdésessé téve az invesztíciók megtérülését. Noha az intézkedés valószínűleg nem okozna azonnali hatást a gázvásárlások és a szállítások terén, bizonyítja Brüsszel elszántságát, hogy az orosz energiától való több évtizedes függőség gyors és fájdalmas felszámolását véglegesítsék.
Magyarország a különutas
A tilalom erősen szimbolikus jelentőségű, mivel a háború kezdetén az EU elkerülte a csővezetékes szállítások korlátozását, tekintettel az orosz gáztól való óriási függőségére. Az Európai Unióba érkező földgázszállítmányok 40 százalékáért Moszkva felelt a háború megkezdése előtt, amely az idei évre ennek töredékére, 10 százalék alá esett. Oroszország korábban a volt szocialista országok mellett Németország esetén is a legnagyobb szállítónak számított, a többség ugyanakkor sikeresen kiváltotta az onnan érkező energiahordozót. Gyakorlatilag Magyarország maradt, amely nem tett ilyen irányú érdemi lépéseket, folyamatosan arra hivatkozva, hogy az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen. Az Orbán-kormány érvelését ugyanakkor számos tény cáfolja, kezdve a tavalyi tranzitadatoktól egészen odáig, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező régiós államok ezt meg tudták oldani.
A magyar kormány álláspontja sokak számára azért is érthetetlen, mert a gazdasági előnyök sem tapasztalhatóak. Ellentétben például a Törökország által folytatott politikával, amely a konfliktust kihasználva anyagilag és politikai értelemben is profitált abból, hogy nem csukta be teljesen az ajtót Moszkva előtt. Magyarország viszont a tőzsdei árnál drágábban vásárja az orosz gázt, ráadásul a szövetségi rendszereken belül, legyen szó az Európai Unióról vagy a NATO-ról, marginalizálódott azzal, hogy folyamatosan kiáll az agresszor mellett. Budapest álláspontja sokak számára azért is érthetetlen, mert a háború 15 hónapja alatt bebizonyosodott, az oroszok katonai, politikai és gazdasági értelemben is annak vesztesei lettek, így Magyarország az Európai Unióban az utolsó állam, amely továbbra is kiáll politikai és az energiahordozók vásárlása révén anyagilag is az agresszor mellett.
Putyin az energiapiacon is elszámította magát
Oroszország elnöke ugyanis nemcsak akkor tévedett óriásit, amikor azt hitte könnyedén leigázhatja Ukrajnát, hanem tavaly nyáron a gázszállítások korlátozásakor, majd azok leállításánál is. Putyin vélhetőleg ettől a lépéstől Európa megtörését remélte. Azt gondolhatta, hogy az energiahordozók hiányában a nyugati országok elfordulnak Ukrajnától és a gázért cserébe alkut kötnek. Így Oroszország leállította a szállítást, ami a gázárak brutális megugrásához vezetett.
Az elmúlt hónapokban azonban az árak jelentősen mérséklődtek, mivel Európa sikeresen csökkentette a téli keresletet, felgyorsította a megújuló energiaforrások bevezetését, és alternatív beszerzési lehetőségeket keresett, például tengeri LNG-szállítmányokat szerzett be. Ráadásul a takarékoskodás és az enyhe tél eredményeként jelentős készletek maradtak a tárolókban, ennek köszönhetően idén a betárolási időszakban sokkal kisebb keresleti nyomás lesz majd, így a vásárlók alkupozíciója lesz a kedvezőbb.
Az uniós szakemberek abban bíznak, hogy a gáztárolók, amelyek már most mintegy 60 százalékban tele vannak, szemben a 2022-es év hasonló időszakában mért nagyjából 30 százalékos töltöttséggel, jóval tél beállta előtt elérik a teljes töltöttségi szintet.
"Mivel az európai gáztárolók az évszakhoz képest szokatlanul telítettek, a nagykereskedelmi árak pedig visszatértek a normálisnak mondható ártartományba, érthető, hogy Európa vezetői miért bíznak abban, hogy ez a terv nem fogja megzavarni az ellátás biztonságát" - mondta Tom Marzec-Manser, az ICIS energetikai tanácsadó cég munkatársa a Financial Timesnak.
Azok az olajvezetékek, amelyeken Oroszország leállította a szállítást, köztük a németországi és lengyelországi finomítókat ellátó Barátság-vezeték északi szakasza, szintén blokkolhatók az EU intézkedései alapján, hogy megakadályozzák a tranzit újraindulását. Mint az kiszivárgott, az embargót az EU 11. szankciócsomagjának részeként tárgyalják a diplomaták. A bizottság ugyanakkor azt közölte, hogy nem kommentálja a szankciókról folytatott megbeszéléseket vagy kiszivárogtatásokat. Ugyanakkor a szakértők szerint vannak olyan részletek, amelyek tisztázásra szorulnak, például a már említett olajvezetéken Kazahsztánból érkező olajat is szállítanak, amelyet valahogy meg kellene különböztetni az orosztól.
Berlin és Varsó - annak ellenére, hogy mentességet élvez az orosz olajra vonatkozó szankciók alól - tavaly azt mondta, hogy önkéntesen leállítja a Barátság-kőolajvezetéken keresztül történő nyersolajszállításokat, bár Lengyelország továbbra is kapott szállítmányokat, amíg Oroszország februárban le nem állította a szállításokat. A német finomítók az év elejétől kezdve nem rendelnek orosz nyersolajat.
