9p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Az ötödik Orbán-kormány első évét összegző írásunk természetesen érinti a 2022-es választások egyik legfontosabb ígéretét, a rezsicsökkentés fenntartását. Ami már a választások előtt is blöffnek tűnt, és az akkor már elszaladó gázárak miatt a szakértők jelezték, hogy mindez őrült összegekbe kerülhet a költségvetés, vagyis végső soron az adófizetők számára. A finanszírozhatatlanná váló árak miatt tavaly nyáron át is alakították a rendszert. Mindezek ellenére úgy tűnik, mintha a kormány nem akarna tanulni ebből a kudarcból.

A korábbi években tapasztalt árakhoz képest 2021 őszén az európai tőzsdéken már komoly áremelkedés kezdődött a földgáz piacán, amikor fanfárok mellett jelentette be Szijjártó Péter, hogy hosszútávú szerződést kötöttünk Oroszországgal. Mind a külügyminiszter, mind más megszólaló kormányzati illetékesek azt hangsúlyozták, hogy ezzel a megállapodással hosszú időre sikerült biztosítani azt, hogy az ország olcsón kapja az orosz gázt. Hogy minden szavazópolgár számára egyértelmű legyen az összefüggés, már jóval a választások előtt egyfajta szlogenként hangoztatták, hogy az olcsó orosz gáz egyenlő a rezsicsökkentéssel.

Ennek a blöffnek a terjesztésében természetesen maga Orbán Viktor is hónapokon át aktív szerepet játszott a választások előtt, sőt, a választási kampány egyik fő üzenete is ez volt. Ennek „legnevetségesebb” epizódja Orbán Viktor februári moszkvai látogatása volt, közvetlen a háború kirobbanása előtt, amikor Vlagyimir Putyinhoz már azért jártak az európai vezetők, hogy lebeszéljék az ukrajnai invázióról. A magyar kormányfő viszont „bizniszelni” utazott az orosz fővárosba, és az akkori utazása kapcsán is azt írta: „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés”. Sőt, az esemény sajtótájékoztatóján az orosz elnök azt mondta, hogy a magyaroknak a piaci szinthez képest ötödáron adják a gázt. Utólag kiderült, hogy a magyar és az orosz vezetők sem mondtak igazat, ugyanis nem olcsóbban, hanem a tőzsdei áraknál még drágábban szállították számunkra az energiahordozót.

A háború februári kitörése után az Európában irányadó TTF gáz tőzsdei jegyzése néhány nap alatt megduplázódott. Erre reagálva nemcsak az ellenzéki politikusok, de a független elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a költségvetés nem fogja elbírni a rezsicsökkentés terheit. A kormány azonban pánikkeltéssel vádolt mindenkit, aki a realitásokra próbálta felhívni a figyelmet. Pedig már 2021 végén igen komoly összeggel kellett kisegíteni az MVM-et, a gázárak kisebb emelkedését is 200 milliárd forint feletti tőkeemeléssel kellett kompenzálni. Így általános vélekedés volt, hogy ha tartósan magas lesz a gáz- és elektromosáram-ár, az költségvetési szinten 1500-2000 milliárd forintos kiadással jár. Tudható volt az is, hogy ezt az önmagában és a büdzsé szintjén is nagyon súlyos összeget csak komoly megszorítások révén lehet előteremteni.

A tények egy pillanatra sem zavarták meg azonban a hazai politikai döntéshozókat, akik még a választásokat követően is folyamatosan a rezsicsökkentés fenntartásáról beszéltek. Mondhatni persze, hogy a magyar kormány bízott Moszkvában, és azt gondolták, az orosz sereg gyorsan felmorzsolja majd az ukrán ellenállást, azt követően pedig minden visszaáll a megszokott kerékvágásba. A harctéren azonban nem váltak be Putyin tervei, miközben számos szankciót életbe léptett az EU Oroszországgal szemben. Erre pedig az oroszok bevetették a gázfegyvert. Utólag csak találgatni lehet, hogy az árak miként alakultak volna, ha az oroszok nem akarják a gázszállítás korlátozásával és felfüggesztésével zsarolni az uniós országokat, ám miután a legnagyobb vevőik felé előbb a szerződésekben foglaltnál kevesebbet, majd végül semmit nem szállítottak, felbolydult a piac. A kieső kínálatot ugyanis pótolni kellett, sőt, mivel 2022 tavaszán kiürültek a tárolók, a szokásosnál több gázra volt kereslet.

A vevők őrült árversenyt indítottak, így 2022 nyarán emiatt extrém áremelkedést láthattunk a földgáz piacán. Ráadásul, mivel az elektromos áram esetén a napon belüli kereslet-kínálati egyenetlenségeket is általában a gázos erőművek ki-bekapcsolásával simítják el, a két energia ára (a gáz és az áram) gyakorlatilag együtt mozgott. Amikor a tőzsdei árak megawattóránként a 200 eurós szinthez közelítettek, egyértelművé vált, hogy a kormány képtelen lesz fenntartani a rezsicsökkentést. Emiatt a július 13-án tartott Kormányinfón bejelentették, hogy az átlagfogyasztás felett piaci árat kell majd a lakosságnak is fizetnie a gázért és az áramért. Nemcsak a lakosságot, de a vállalkozásokat vagy éppen a közintézményeket is hidegzuhanyként érték a történtek, hiszen nekik is jóval magasabb árakat kellett fizetni. Utóbbi csoportok egy része ráadásul duplán rosszul járt, hiszen sokan a tavaly elszabaduló árak láttán még az év vége előtt magasan fixált áron kötöttek éves szerződést, így idén év végéig (vagy amíg képesek megtéríteni a brutális számlákat) a piaci árnál jóval magasabb összeget kell fizetniük.

Sokak ijedtsége persze érthető volt, hiszen hosszú évekig 20 euró körül mozgott a gáz megawattóránkénti tőzsdei ára. Sőt, a pandémia alatt jócskán ez alatt is forgott a tőzsdén az Európában irányadó TTF gáz ára. Annak lecsengését követően azonban számos más nyersanyagnál vagy félkész terméknél (mint a félvezetők) a megugró kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A gáz esetében többek között azért is, mert az alacsony árak miatt leálltak az új források kiaknázását szolgáló fejlesztések. Mindezt pedig brutálisan megfejelte az orosz gázszállítások miatti hiány, így 2022 augusztusában a TTF jegyzése 340 euróig szökött fel. Ez az ár olyan magas volt, hogy a rezsicsökkentett díjak eltörlésétől és a lakossági piaci árak jelentős megemelésétől lehetett tartani. Ráadásul mindez további problémákat is okozott, hiszen a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói fájóan megbillentek, így a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg is.

Ugyanakkor a megdrágult import energiahordozók kifizetése a forintra is óriási nyomást helyezett, ami a magyar fizetőeszközt is történelmi mélypontra lökte. Sőt, a legrosszabb időszakban arra kényszerítette a helyzet Orbán Viktorékat, hogy Moszkvában fizetési haladékért kuncsorogjanak. Ezt annak idején Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelentette be, aki bár a szerződés részleteit nem osztotta meg, de annyit „elkotyogott”, hogy a beszerzési ár az irányadó európai tőzsdei kurzushoz (TTF gáz) van kötve.

Arról később nem sok információ látott napvilágot, hogy ezzel végül hogyan és meddig élt a magyar kormány, mert már szeptemberben lejtőre kerültek a tőzsdei árak és gyakorlatilag hétről hétre alacsonyabb lett a TTF gáz kurzusa. Ami ellátási és pénzügyi szempontból is komoly könnyebbséget jelentett az ország számára. Sőt, a késő őszi időszak egy érdekes tényre is rávilágított: a teletöltött nyugati tárolók és az enyhe idő miatt később induló fűtési szezon miatt eltűntek a vevők, ami miatt az azonnali szállítás melletti árak novemberben beszakadtak, volt olyan nap, amikor 30 euróért (megawattóránként) is lehetett gázt venni. Ekkor a magyar tárolókban még volt szabad kapacitás, így ebben a néhány hétben a forgalmi adatok cáfolták a kormányt, hiszen a nyugat-európai irányból érkező gáz mennyisége jócskán meghaladta az orosz szállításokat. Pedig Szijjártó Péter a sokak számára érthetetlen oroszbarátságot rendre azzal magyarázza, hogy itt csupán arról van szó, hogy Magyarország nem tud máshonnan gázt vásárolni.

Nem az árak megemelése volt persze a kormány részéről az egyetlen pálfordulás: korábban maga Orbán Viktor is többször viccelt azzal, hogy a nyugat-európai kormányok komoly takarékossági intézkedéseket vezettek be, majd, amikor az árak fájdalmasan elszálltak, akkor a magyar kormány is hasonló lépésekre kényszerült. Ráadásul nem csak tessék-lássék módon történt mindez, hiszen számos közintézményben, iskolában, kulturális létesítményben volt hosszabb „szénszünet”, és csavarták lentebb a hőfokszabályzó kapcsolókat. Természetesen a drágulás miatt a vállalatok és a lakosság is igyekezett visszafogni a gázfogyasztását, igaz, a takarékoskodásban segített az is, hogy régen látott enyhe telünk volt. Összevetve más uniós országokkal, eredményes volt a magyar spórolás, hiszen a közösség átlagát túlszárnyalva sikerült spórolni az energiahordozóval.

Többek között ennek is köszönhetően a gáztárolók viszonylag magas töltöttségi szinten zárták a fűtési szezont, annak ellenére, hogy (valószínűleg a kormány sugallatára) az MVM igyekezett a 2022 nyarán aranyáron beszerzett készleteket leépíteni. Sőt, az európai tárolók átlagos szintje még a magyarnál is magasabb volt április közepén, igaz, ez annyiban csalókat adat, hogy a hazai kapacitás az egyik legnagyobb a fogyasztáshoz képest.

A tavaszi időszakra kialakult 40 euró körüli gázár pedig azzal járt, hogy a kormány nagyon gyorsan elfelejtette a túlzott kitettséggel kapcsolatos kockázatokat. Így a sok vitát kiváltó energiafaló (akkumulátor)gyárak energiaellátását gázerőművek építésével szeretné megoldani. Az ehhez szükséges gázt pedig honnan máshonnan, mint Oroszországból szereznék be. Bár konkrét szerződésről nem, de a jövőbeni megnövelt szállításról április elején Szijjártó Péter be is számolt.
A lépés kapcsán a szakértők többsége azt vetette fel, hogy ezzel hazánk

A szakmai hiba ellenére persze még az is lehet, hogy szerencséje lesz a magyar kormánynak. Hiszen, ha a kínai fogyasztás nem pörög fel és az európai országok tovább takarékoskodnak, akkor a gázárak viszonylag alacsony szinten maradhatnak. Így Orbánék potyautas taktikája talán nem borítja fel újra az egyensúlyi mutatókat és a forint sem fog újabb történelmi mélypontot elérni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!