2020. január 12. 13:10

A miniszterelnök csütörtöki tájékoztatóján több fontos gondolatot osztott meg a hazai sajtó jelenlevő képviselőivel, illetve rajtuk keresztül a választópolgárokkal is. Miután közvetve hozzájuk beszélt, furcsa volt, hogy az emberek egy jelentős része került Orbán Viktornál egy érdekes skatulyába.

Nem volt szokványos a csütörtöki Kormányinfó, hiszen ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök tartotta, aki egyébként leginkább csak a "házisajtó" rendelkezésére szokott állni. Az újságírók a különleges alkalmat megpróbálták kihasználni, és a baráti médiumok mellett igyekezett mindenki kérdéseket intézni a kormányfőhöz, akiknek egyébként az év többi részében nincs esélye erre. Erre azonban nem mindegyik újságírónak nyílt alkalma, mert két óra eltelte után a láthatóan fáradó miniszterelnökre tekintettel lezárták a tájékoztatót.

Ezzel együtt több órán keresztül kellett Orbán Viktornak állnia a kérdések özönét. A tájékoztató "hosszabbításában" került terítékre, hogy mennyire polgári Magyarország, mit is jelent az, hogy polgár. Akár ez is magyarázhatja azt az egyénre értelmezve furcsa kategorizálást, amellyel a miniszterelnök élt.

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatón (MTI fotó - Szigetváry Zsolt) Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatón (MTI fotó - Szigetváry Zsolt)

Mint mondta, a polgár definíciójában sok minden szerepel, de biztosan szerepel az, ami a polgár egyik legfontosabb jellemvonása, hogy képes megtermelni azt a pénzt, amiből él. Ez nemzeti dimenzióban azt jelenti, hogy egyszer majd eljön a pillanat Orbán hite szerint, amikor az ország azt tudja mondani, képes a gazdasági növekedésből annyit előteremteni, amennyit elkölt, és a költségvetés végre nem hiánnyal zár. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy nagyon szeretné, ha 2022-ben, de legkésőbb 23-ig eljutnánk oda, hogy megtermeljük azt, amit elfogyasztunk, és nem kell hitelt felvennünk, nem mínusszal kezdődik a költségvetési egyenleg. Azt a kérdést nyitva hagyta, hogy a jövőbe történő nagy beruházások érdekében lehet-e valami engedményt tenni.

Orbán Viktor ezek után azt fejtegette, hogy az ő értelmezésében a polgárember az, aki nem eladósodik, nem más lábán áll, hanem sajátján.

A fenti definíció szerint tehát akinek hitele van, még nem érett meg a polgári világra. Megnéztük, hogy vajon mi a helyzet a magyar lakossággal, mennyien férhetnek bele az orbáni értelembe vett "polgár" kategóriába jelenleg, és mennyi honfitársunknak kell még sokat tennie azért, hogy beleférjenek.

Az MNB adatait hívtuk segítségül. A legfrissebb, 2019 harmadik negyedéves hitelezési statisztikák szerint az összes hitelszerződés száma megközelítette a 4,2 milliót. A 18 éven felüli cselekvőképes személyek száma (akik elvileg hitel igényelhetnének) nagyjából 8 millió fő. Ha ezt csökkentjük azokkal, akik a bankoknál kiesnek a rostán - itt a két leggyakoribb ok az idős kor (65 év felettiek például nagyjából 1,8 millióan vannak), vagy a rossz anyagi helyzet lehet, - akkor mintegy 5 millió ember marad. Kiindulva a jegybanki adatkból,becslésünk szerint közülük maximum egymillió magyarra mondhatjuk, hogy polgár, vagyis ennyien felelnek meg a kormányfő elvárásainak, annak, hogy nincs hitelük.

A polgárnak van jövedelme

Legyünk azonban megengedők és közelítsük meg egy kicsit más aspektusból a kérdést. A hitelstatisztikákban a legnagyobb szerződésszám a folyószámlahitel mellett szerepel, az MNB 2 millió 75 ezer ilyen szerződést tart nyilván, ami azt feltételezi, hogy az érintetteknek vélhetőleg van rendszeres jövedelme. Illetve, ha már jövedelemről van szó, akkor a foglalkoztatottak számából érdemes kiindulni, hiszen viszonylag kevesen – néhány tízezeren - lehetnek azok, akik kizárólag tőkejövedelemből élnének.

Erről az adatról egyébként a miniszterelnök is beszélt, hiszen elmondta, hogy a mostani, több mint 4,5 milliós kör a rendszerváltozás óta a legmagasabb érték, az elmúlt 30 évben soha nem dolgoztak ennyien a magyarok közül. Persze a foglalkoztatottak anyagi helyzetében is jelentős szórást láthatunk, hiszen a közfoglalkoztatottak, és a minimálbéren lévők egy része is komoly anyagi nehézségekkel küzd, és őket nehéz lenne a saját lábukon állóknak nevezni, főleg akkor, ha felidézzük, hogy rövid idő alatt milliárdossá vált veje kapcsán is ezt a fordulatot használta. Az utóbbi időben örvendetesen csökkent, de így is százezer felett van a közfoglalkoztatottak száma.

A pénzügyminisztérium tavaly év elején közzétett adatai szerint 1,1 millió dolgozó kénytelen beérni a lehető legalacsonyabb bérrel (a minimálbérrel vagy a bérminimummal), amelybe bele sem számolták a közfoglalkoztatottakat és a magukat foglalkoztató egyéni vállalkozókat. Noha jelentős lépések történtek a foglalkoztatás fehérítése érdekében, de így is feltételezhetjük, hogy az ilyen bérre bejelentett emberek egy része ezen felül is jut valamilyen módon jövedelemhez.

Bár erről nincsenek statisztikai adatok, de ha a földrajzi eloszlást nézzük, akkor feltételezhető, hogy Békés - vagy Borsod megyében a minimálbéren lévők többségében valóban ilyen juttatást kapnak, míg Budapesten, vagy a fejlett régiókban könnyen lehet, hogy az érintettek kapnak feketén is pluszpénzt. Így talán nem túlzás feltételezni, hogy a minimálbéren lévők fele valóban csak ekkora fizetéshez jut, és hogy ők, ha nyomorúságosan ki is tudnak jönni a havi keretből, polgári életmódot folytatóknak nem tekinthetők.

Melyik adós lehet polgár?

A polgárok potenciális 3,85 milliós táborából (a munkavállalók létszámát csökkentettük a közmunkásokkal és a minimálbéren lévők felével) tehát érdemes a hiteladóssággal rendelkezőket levenni. Ugyanakkor, ahogy említettük fentebb, nem feltétlen a folyószámla-hitelekből érdemes kiindulni, hiszen ez gyakran csak egy olyan kényelmi szolgáltatás a bankok részéről, amit a meglévő szerződés ellenére az ügyfelek nem is feltétlen vesznek igénybe.

Noha a miniszterelnök úr a jövőbe történő beruházások kapcsán nem foglalt egyértelműen állást, ebben a kérdésben is lehetünk megengedők. Így azokat, akik lakáscélú jelzáloghitellel rendelkeznek, nem zárnánk ki, már csak azért sem, mert a családvédelmi akcióterv keretében maga kormány is támogatja az ilyen típusú eladósodást, gondoljunk csak a csok-ra. A gépjármű hiteleken hosszan lehetne polemizálni, hogy aki ilyen céllal adósodik el, az képes-e a saját lábán megállni, a jövőbe fektet, vagy szigorúbb megítélés alá esnek. Noha elég szomorkás az a jövő, amikor a befektetésünkről tudható, hogy folyamatosan amortizálódik, ennek ellenére, ennél a típusú hitelszerződésnél sem zárnánk ki az érintetteket a polgárok köréből.

Ugyanakkor a szabadfelhasználású hitelszerződést kötők esetében többségében már nem beruházási típusú eladósodottságot feltételezünk, így az ilyenek esetében az adóst abba a kategóriába tennénk, aki más "lábán áll". Mindenképpen ebbe a kategóriába tesszük a személyi hitelt felvevőket, ahogy az áruvásárlási hiteladósokat is.

Arra viszont nincsenek publikus adatok, hogy egy-egy érintett hányféle hitellel rendelkezik, de azt azért lehet tudni, hogy a személyi hitellel és áruhitellel rendelkezők között nagy, míg a szabadfelhasználású jelzáloghitellel rendelkezők körével kisebb az átfedés. A fenti táblázatban látható adatok alapján így a személyi hitellel rendelkezők közel 700 ezres táborához a szabadfelhasználásúak felét és az áruvásárlási hitellel rendelkezők negyedét vesszük, akkor további 900 ezer olyan munkavállalót zártunk ki a polgári körből, akik a hiteladósságok miatt nem a saját lábukon állnak.

Természetesen a korábban körbehatárolt, "túl alacsony" jövedelemmel rendelkezők, és a most bemutatott hiteladósok között is lehet néhány százezres átfedés. Így a számításaink szerint összességében bő 3 milliós lehet azoknak a tábora, aki a miniszterelnök értelmezése alapján polgári jelzővel illethetők.

Az nem derül ki, hogy az ország többségét adókra milyen jelzőt lehetne aggatni, de talán jobb is így…

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.