A mértékadó európai források szerint a nyugati országok vezetői és az uniós diplomaták is hátbatámadásként élték meg Orbán Viktor napokban tett moszkvai látogatását. A magyar kormányfő ugyan békemisszióról beszélt, de miután Vlagyimir Putyin rendre azt hangsúlyozza, hogy csak Kijev kapitulációja esetén érhet véget a háború, nyilvánvaló, hogy esély sincs annak lezárására. A magyar kormány egyébként a június közepén tartott ukrán békecsúcson még azok között az országok között volt, amely kiállt Ukrajna területi integritása mellett, és a napvilágra került információk alapján Orbán Viktor sem tudta meggyőzni a háborús agresszort, hogy vonuljon ki csapataival a megtámadott területekről.
A budapesti amerikai nagykövet, David Pressmann nem véletlenül beszélt arról, hogy Orbán Viktor moszkvai útjának a békéhez aligha van köze, az inkább a haszonszerzésről szól. Putyin számára a találkozó mindenképpen diplomáciai sikernek számít, hiszen az EU és a NATO eddigi stratégiájával élesen szembe ment a magyar miniszterelnök látogatása. Ugyan az uniós illetékesek rendre azt hangsúlyozták, hogy Orbán Viktor semmiféle felhatalmazással nem rendelkezik, az orosz narratívát felerősítő magyar miniszterelnök így is zavart okozott az Európai Unióban. Ráadásul az amerikaiak által emlegetett haszonszerzés kapcsán sem látszódik, hogy ez Magyarország számára mit is jelent.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Moszkva iránt tanúsított, látszólag feltétlen hűség ugyanis hazánk számára politikailag csak kárt okozott és gazdasági területen sem láttunk eredményeket. Utóbbi kapcsán érdemes kiemelni, hogy korábban ugyan mind Putyin, mind a magyar kormány tagjai arról beszéltek, hogy milyen kedvező a magyar-orosz hosszútávú gázszerződés, 2022-ben, miután Moszkva elzárta a gázcsapokat és felrobbant az energiahordozó európai tőzsdei ára, a magyar költségvetést csak az mentette meg a csődtől, hogy haladékot adtak az oroszok a szállított gáz fizetésére. Ráadásul a külkereskedelmi adatok alapján számított árak rendre azt mutatják, hogy a magyaroknak felszámított ár ugyan kötődik a mértékadó európai tőzsdei árhoz (TTF), ám azt összességében folyamatosan felülmúlja, tehát Orbánék elkötelezettségét Putyinék biztosan nem Magyarországnak fizetik meg.
Érdemes megemlíteni, hogy korábban a kormány a részben az elszálló energiaárak által hajtott általános drágulást "háborús inflációként" írta le, máskor pedig az "értelmetlen brüsszeli szankciókat" okolta. Az utóbbi hetekben több olyan per zárult, amelyben a felperesek azok az uniós országok (cégei) voltak, amelyeknek az oroszok nem szállítottak földgázt a meglévő szerződések ellenére sem. Az első ilyen ügy még június elején zárult, akkor 13 milliárd eurós kártérítést ítélt meg a stockholmi választottbíróság a német Unipernek a Gazprommal szemben. A szakértők szerint a folyamatban lévő jogi ügyek összességében 60-100 milliárd eurós fizetési kötelezettséget írhatnak elő az orosz állami vállalat számára, amely viszont aligha fog fizetni. Mindez azzal járhat, hogy azokba az országokba, amelyeknek cégei perre mentek a jövőben sem fog a Gazprom szállítani, hiszen az ellenértéket jó eséllyel le tudják a tartozás fejében tiltatni.
Ráadásul az EU-s országokat Oroszországgal összekötő négy gázvezetékből jelenleg csupán kettő üzemel, hiszen a legnagyobb forgalmú Északi Áramlat megjavítására a két éve elkövetett szabotázsakció óta sem került sor, míg a Lengyelországba irányuló Jamal vezetékről Varsó következetes oroszellenessége miatt mondott le a Gazprom. Az Ukrajnát keresztülszelő vezetéken a háború ellenére is történik kisebb tranzit, de míg a háború előtt évi 150 milliárd köbméter földgáz érkezett ezen az útvonalon, addig most már csak ennek a tizede. A megmaradt európai vevőket az oroszok jórészt a Törökország felől Európába belépő, hazánkba pedig Szerbia irányából befutó Török Áramlat vezetéken látják el.
A Gazprom szempontjából ezen a két útvonalon összességében tehát a korábbiaknál jóval kevesebb gázt értékesítenek az európai vevőiknek, miközben a kínai export sem pörgött fel a remélt mértékben. Nem véletlenül szenvedett komoly veszteséget az orosz gázipari óriáscég: 629 milliárd rubel (2474 milliárd forint) mínusszal zárták a tavalyi évet, ez elsősorban azért következett be, mert a Gazprom bevétele 8541 milliárd rubelre csökkent az egy évvel korábbi 11 ezer 673 milliárd rubelről.
Ez ráadásul akár tovább csökkenhet, hiszen az Ukrajnán át futó vezeték használatának szerződése az év végén lejár, és Kijev a hírek szerint ugyan szeretné, ha a csövek használatban maradnának, ám csak abban az esetben, ha ebből az oroszok nem profitálnának. Érdekesség egyébként, hogy három közép-európai ország (Magyarország mellett Ausztria és Szlovákia) ellátása részben még mindig ezen az útvonalon történik. A hírek szerint a Gazprommal kötött megállapodás szerint a Magyarországra szállított évi 4,5 milliárd köbméter gázból 1 milliárd jön az ukrán tranziton keresztül, míg az osztrákoknak szállított évi 6 milliárd köbméter gáz gyakorlatilag kizárólag ezen a vezetéken érkezik. Az ukrán vezeték várható kiesése egyébként a magyar ellátásbiztonságot már csak azért sem fenyegeti, mert a gáztárolókban lévő jelentős mennyiségű tartalékok miatt nem a felhasználás, hanem a szállított mennyiség tárolása tűnik jelenleg nagyobb kihívásnak.
Noha Putyinék fent jelzett diplomáciai sikeréhez nem mérhető Volodimir Zelenszkij minapi bejelentése, Moszkva számára nem lenne örömteli, ha Ukrajnának sikerülne megállapodást kötni Azerbajdzsánnal, ennek eredményeként utóbbi földgázt küldhetne az említett vezetéken az Európai Unióba. Az ukrán elnök szerint ezzel Ukrajna meg tudná őrizni tranzitország szerepét, és segítenék a nyugati szomszédokat energiabiztonságuk fenntartásában..
Azt ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy Ukrajnának nincs közös határa Azerbajdzsánnal, így az azeri gázt továbbra is Oroszországon kell átvezetni. Ez pedig esetlegesen felveti annak a lehetőségét is, hogy az azeri gáz mellett ezen a csatornán „átcímkézve” továbbra is érkezhet orosz is az Európai Unióba. Ez az oroszok szempontjából már csak azért is jól jönne, mert az ukrán tisztviselők az elmúlt hónapokban többször hangoztatták, hogy Kijev nem hosszabbítja meg az orosz Gazprommal kötött megállapodást, amely az év végén lejár.
Az orosz gáz persze bizonyos fokig rejtve, más módon is eljuthat Európába, a törökök ugyanis hosszabb ideje dolgoznak az úgynevezett turkish hub koncepción. Annak az a lényege, hogy az országukban futna össze az általuk kitermelt földgáz mellett több helyről származó energiahordozó, amit aztán a már emlegetett Török Áramlat mellett a transzanatóliai földgázvezetéken (TANAP) szállítanák az Európai Unióba. Amennyiben ez felfut, akkor viszont igen nehéz lesz megállapítani, hogy a továbbított gáz török, azeri, türkmén vagy éppen orosz, esetleg iráni eredetű.
