8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Ukrajna 2024 végéig végzi az orosz gáz tranzitját, azt követően elzárják a vezetéket, derült ki a hétvégén. Ez pedig a magyar energiapolitika számára is kihívást jelent. Az elmúlt időszakban ugyanis hiába jött létre olyan infrastruktúra, amely lehetővé tette volna a beszerzési források diverzifikálását, a kormány nem csökkentette az orosz függőséget.

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat a szerződés 2024 végi lejárta után nem kívánja folytatni az orosz gáz Európába irányuló tranzitját - jelentette ki Olekszij Csernisov, a vállalat igazgatótanácsának elnöke az ukrán Szabadság Rádiónak adott interjújában a hét végén. Egy ilyen intézkedés értelemszerűen érinti a magyar ellátást is, hiszen az Ukrajnán át szállított gáz egy része eddig nálunk került felhasználásra. A lépés abból a szempontból is kihívás elé állítja a piaci szereplőket, mert magyar székhelyű társaságok, mint az energetikai miniszter, Lantos Csaba korábbi foglalkoztatója, a MET, kereskedtek az orosz gázzal, az ukrán vezetéknek a lezárása azonban megnehezíti ezt.

Lenne alternatívája az orosz gáznak?

A magyar politikusok rendre azzal érvelnek, hogy az orosz gáznak nincsen alternatívája, tudomást sem véve arról, hogy a környező, hasonló adottságú országok az elmúlt másfél évben gyakorlatilag függetlenedni tudtak a Gazpromtól. Talán nem meglepő, hogy miközben Szijjártó Péter egyik kedvenc fordulata, hogy ez nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, a gyakorlat azt mutatta, hogy ez az állítás nem megalapozott.

Tavaly ősszel egyébként Magyarország esetében is bebizonyosodott, hogy igenis van alternatíva az orosz gázzal szemben. Akkor ugyanis az azonnali szállításra vonatkozó árak beszakadtak, köszönhetően annak, hogy az európai tárolók tele voltak, a fogyasztás viszont az enyhe időjárásnak és a takarékossági intézkedéseknek hála a korábbi éveknél sokkal alacsonyabb volt. Ezt kihasználva a szabad magyarországi tárolói kapacitással rendelkező vállalatok (feltehetőleg az MVM, bár mások is lehettek) komoly mennyiségű földgázt vásároltak a nyugati piacokról. Ez egyértelműen megmutatta, hogy ha teljesen nem is lehet különböző okok miatt (például a 2021 őszén kötött 15 éves szerződés miatt) lenullázni az orosz szállításokat, a magyar kormány tagjai által hangoztatott érvek nem állják meg a helyüket.

Ellentmondásos helyzet alakult ki

A lehetőségek ellenére tehát a kormány továbbra is Moszkvával tárgyal, és nem csak a fent említett hosszútávú gázszerződés keretében lekötött mennyiséget, de azon túl is orosz forrásból kívánják a hazai igényeket lefedni. A közelmúltban a Gazprom vezére a Reuters egy hete közölt cikke szerint arról beszélt, hogy a társaság a szerződéses kötelezettségén felül további szállításokat vállalt, eddig plusz 1,3 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországnak, és 600 millió köbméterrel többet Kínának.

A hírügynökség anyaga akkor megjegyezte, hogy Alekszej Miller tagja volt annak a népes üzletembercsoportnak, amely elkísérte Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét a múlt heti kínai tárgyalására. A Reuters azt is kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagja, amelynek vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök a 2022. februári ukrajnai invázió óta „baráti kapcsolatokat” ápol Putyinnal, miközben a NATO tagja is. Ugyanakkor a Gazprom vezérének friss bejelentése ellenére ezt a megállapodást valószínűleg még a nyár folyamán ütötték nyélbe, Szijjártó Péter ugyanis már augusztusban beszámolt erről.

A magyar kormány sokak szemét csípő oroszbarát hozzáállásának pozitív hozadékaként azt említhetjük, hogy ellentétben számos más európai uniós országgal hozzánk a lekötött mennyiség eddig rendre a szerződésben foglaltak szerint eljutott. A hosszútávú gázszerződés keretében vásárolt évi 4,5 milliárd köbméter nagy részét jelenleg is a Szerbia felől érkező Török Áramlat nevű vezetéken szállítja az orosz fél Magyarországra. Ezen keresztül nagyjából 3,5 milliárd köbméter földgáz érkezik.

A fennmaradó mennyiséget pedig döntően Ukrajnán keresztül szállítják a szocialista időkben épített Testvériség vezetéken. Más alternatíva egyébként nem nagyon van, miután a négy Európa felé irányuló vezetékből kettő jelenleg nem üzemel. A Lengyelország felé tartó Jamal vezetéket elvileg lehetne használni, de ezen az oroszok függesztették fel a szállítást. A tenger felől Németországot elérő Északi Áramlat egy máig felderítetlen szabotázs akcióban megsérült, így azon sem lehet gázt továbbítani. Ha tehát az ukránok felhagynak a gáz tranzitjával, az azzal járna, hogy a teljes forgalmat a Török Áramlat nevű vezetékre kellene terelni.

Kapacitás és a bolgár sarc

Információink szerint a Török Áramlat jelenleg nem teljes kapacitáson üzemel, így bizonyos plusz mennyiség átterelése nem lenne akadály. Elvileg tehát az ukrán lépésnek nem lenne érdemi hatása, és az oroszok ezen a vezetéken tudnák szállítani a magyar fél által megvásárolt gázt. Felmerül ugyanakkor, hogy a Testvériség vezeték kiesésével más nyugati partnereknek adott gázt is a Török Áramlaton kellene szállítani. A Gazprom ugyanis kis mennyiségben, de néhány nyugati vállalatnak továbbra is ad el földgázt. Az sem mellékes, hogy a közelmúltban tartott szlovákiai választáson az a Robert Fico jutott hatalomra, aki egyértelműen Moszkva mellett teszi le a voksát. Így nem lenne meglepő, ha Pozsony a jövőben a gázellátásban jobban támaszkodna Oroszországra, ami értelemszerűen azzal járna, hogy még több szállítási kapacitásra lenne szükség.

Orbán Viktor a szlovák-magyar gázvezeték avatásán 2015-ben. Ekkor még alternatív szállítási útvonaként emlegették. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor a szlovák-magyar gázvezeték avatásán 2015-ben. Ekkor még alternatív szállítási útvonaként emlegették. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mostani infrastruktúra ugyanakkor ezeket már valószínűsíthetően nem tudná ellátni. Nem kellene ugyan új csővezetékeket lefektetni, hogy több gázt lehessen szállítani, de azokat a műszaki berendezéseket, amelyek a gáz pumpálásában szerepet játszanak, fejleszteni, cserélni kellene. A probléma az, hogy erre a vezeték teljes hosszán szükség lenne, hiszen, ha bárhol szűk keresztmetszet alakul ki, az a teljes rendszer kapacitását korlátozza.

Az ilyen fejlesztések kapcsán ugyanakkor számos kérdés merül fel, egyrészt, hogy a berendezéseket biztosító (nyugat-európai és tengerentúli) vállalatok a saját etikai normáik vagy az országuk jogi előírásai miatt hajlandóak lennének-e biztosítani azokat az eszközöket, ami ahhoz kellene, hogy több gázt lehessen szállítani.

Hasonlóképpen az sem egyértelmű, hogy Bulgária miként állna ehhez a helyzethez, hiszen a szófiai kormány a közelmúltban nagyon durva extrasarcot vetett ki az orosz gáz tranzitjára. Az energiahordozó piaci árának 20 százalékát kitevő hozzájárulás vélhetőleg a Gazpromot terheli (noha az intézkedés ellen Szijjártó Péter és Hernádi Zsolt is úgy kelt ki, mintha az a magyar felet sújtaná). Ugyanakkor az is belátható, hogy ha az orosz fél jövedelmezősége ilyen mértékben esik vissza, akkor azt vélhetőleg valamilyen módon megpróbálja a vevőkre hárítani, ha az eredeti szerződésben foglalt módon nem tudja, akkor úgy, hogy a plusz rendeléseket adja drágábban. Ilyen extradrágán vásárolt 2022 nyarán a magyar fél is gázt egyfajta vésztartaléknak (melynek a hivatalos neve különleges földgázkészlet volt). A gond ezzel csak az volt, hogy az ár bőven az akkori tőzsdei ár felett volt.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány iparpolitikája nincs igazán összhangban hazánk adottságaival, és óriási energiafaló beruházásokat csábítanak ide, ráadásul ezeket összességében évről évre százmilliárdos összegekkel támogatják meg. A hazai előállítású villamosenergia azonban a jelenlegi fogyasztást sem képes kielégíteni, ennek megoldására pedig a szakemberek által nehezen értelmezhető megoldásokkal (mint amilyen az Azerbajdzsánból érkező tenger alatti vezetéken továbbított áram) vagy a jelenlegi problémákat elmélyítőkkel próbálkozik a kormány. Utóbbi kategóriába tartozik az a terv, amely szerint rövid időn belül nagyon komoly gázerőműves kapacitásokat építenének ki. Ez azon túl, hogy az uniós zöld irányelvekkel szembe menne, azért is probléma, mert a működtetésük jelenleg az egyik legdrágábban előállított villamosenergiát eredményezné, miközben az ezekhez szükséges földgáz beszerzése és Magyarországra szállítása is felvet kérdéseket.

Összefoglalva az ukrán lépés alaphangon nem okozna Magyarország számára problémát, hiszen a lakossági és jelenlegi ipari felhasználáshoz szükséges mennyiséget a Török Áramlat nevű vezetéken ide lehetne szállítani. Ha azonban akár a környező országok, akár Magyarország jelentős mennyiségben növelni szeretné az Oroszországból ide érkező gáz mennyiségét, az a jelenlegi infrastruktúrán már aligha lenne megoldható. Természetesen a vezeték elzárásáig még hátravan egy bő év, ám a magyar kormány utóbbi időben tapasztalt lépései alapján túlzás lenne azt állítani, hogy ez semmiféle nehézséggel nem jár majd.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!