4p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A hétvégén Bulgária által bevezetett energiahozzájárulás komoly tételnek számít a gáz tőzsdei árához viszonyítva. A témában a napokban a külügyminiszter mellett a Mol vezére is megszólalt, ám továbbra sem tudjuk, hogy ezeket a megnyilvánulásokat milyen érdekek mozgatják.

Az Mfor kedden reggel hosszabb elemzést közölt az orosz gáztranzitra kivetett új bolgár sarc kapcsán. A piackonformnak finoman sem nevezhető energiahozzájárulás címén kivetett megawattóránként 10,2 eurónak megfelelő összeg nagyon súlyos tétel, hiszen normál esetben a tranzitdíj ennek a töredékét teszi ki. A mostani 45-50 eurós tőzsdei árakhoz képest ez 20 százalék feletti plusz terhet jelent.

Az ügyben a hétvégén először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólalt meg még szombaton Moszkvából bejelentkezve. A miniszter akkor arról beszélt, hogy a bolgár lépés veszélyezteti a magyar ellátásbiztonságot és ellentétes az uniós elvekkel. Hangsúlyozva, hogy a Gazprom és az MVM között fennálló (magyar-orosz) gázszerződés részleteiről hivatalosan semmit nem lehet tudni. Legfeljebb a sajtóközleményekből vagy a politikusok által közölt információmorzsákból lehet következtetni, hogy mit tartalmazhat a kontraktus. A külügyminiszter nyilatkozata alapján így azt lehetett feltételezni, hogy a bolgár tranzitdíj (részben vagy egészben) a magyar felet terheli, amelynek összege nagyságrendileg 150 milliárd forintra rúgna, ami fájóan sok lenne.

Szijjártó Péter kedden rátett még egy lapáttal erre a predikcióra, hiszen a magyar külügyminiszter és Sinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettes nevével megjelent nyilatkozat szerint ez az új bolgár intézkedés veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen.

Ráadásul ugyanezen a napon a Mol vezére, Hernádi Zsolt is azt a scenáriót erősítette, hogy a költség a magyar felet terhelheti. A Budapest Economic Fórumon kedd délelőtt tartott előadásában azt mondta: az, hogy Bulgária egy 10,2 eurós, „számunkra még jelenleg nem nagyon érthető felárat vetett ki az orosz tranzit földgázra a múlt héten, gyakorlatilag egy 30 százalékos emelést jelent, hogyha bevezetik és életbe léptetik. Ezt próbáljuk még most is értelmezni.” (Az energiahozzájárulásról jogszabály információink szerint annak kihirdetésekor, még szombaton életbe lépett – szerk.)

A fentieket ugyanakkor gyakorlatilag egészen más megvilágításba helyezi Szijjártó Péternek egy másik keddi nyilatkozata. Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Gazprom vezérigazgatója is megerősítette, hogy a vállalat a bulgáriai tranzitdíjak megemelésének ellenére is teljesíteni fogja szerződéses földgázszállítási kötelezettségeit Magyarország irányába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben. A tárcavezető Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját követően szólalt meg.

Orbán Viktor ezúttal Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor ezúttal Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ebből a nyilatkozatból viszont már azt lehet leszűrni, hogy a miniszter által tranzitdíj-emelésnek nevezett sarc nem a magyar felet, hanem a szállítót, vagyis a Gazpromot terheli. Amelyet ugyan szerződéses kötelezettség terhel, így logikusan nem is függeszthetné fel a szállításokat, ám 2022-ben láthattuk, hogy ezeket a kötelezettségeket az oroszok gond nélkül felrúgták. Magyarország szempontjából ennek ellenére tulajdonképpen örömteli, hogy az orosz gázóriás nem függesztette fel a tranzitot, más kérdés, hogy ennek milyen ára van. Számos független elemző véli úgy, hogy a szövetségeseivel szembeforduló, megtépázott magyar külpolitika kedden újabb öngólt lőtt azzal, hogy Orbán Viktor az aktuális uniós miniszterelnöki találkozó helyett Vlagyimir Putyinnal „parolázott”. Ahogy a külügyminiszter harcos fellépése is inkább az orosz érdekek támogatásának látszik. (Erről a forgatókönyvről kedden a G7 közölt írást.)

A mostani ügy véleményünk szerint ismét azt jelzi, hogy továbbra sem látható, hogy a magát a magyar érdekek legfőbb védelmezőjének feltüntető és a háborúellenes retorikát másfél éve pörgető Orbán-kormány valójában milyen érdekek mentén viszi a külpolitikáját. Ahogy az energiapolitika kapcsán is a szakértők állandó vesszőparipája a függetlenség és a forrásokat, az energiahordozókat tekintve is a diverzitás, ám a kormány továbbra sem hajlandó az orosz függőségen lazítani, sőt ebben a kontextusban (is) olyan gesztusokat tesz Moszkvának, amellyel a saját tekintélyét ássa alá.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!