Az Mfor kedden reggel hosszabb elemzést közölt az orosz gáztranzitra kivetett új bolgár sarc kapcsán. A piackonformnak finoman sem nevezhető energiahozzájárulás címén kivetett megawattóránként 10,2 eurónak megfelelő összeg nagyon súlyos tétel, hiszen normál esetben a tranzitdíj ennek a töredékét teszi ki. A mostani 45-50 eurós tőzsdei árakhoz képest ez 20 százalék feletti plusz terhet jelent.
Az ügyben a hétvégén először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólalt meg még szombaton Moszkvából bejelentkezve. A miniszter akkor arról beszélt, hogy a bolgár lépés veszélyezteti a magyar ellátásbiztonságot és ellentétes az uniós elvekkel. Hangsúlyozva, hogy a Gazprom és az MVM között fennálló (magyar-orosz) gázszerződés részleteiről hivatalosan semmit nem lehet tudni. Legfeljebb a sajtóközleményekből vagy a politikusok által közölt információmorzsákból lehet következtetni, hogy mit tartalmazhat a kontraktus. A külügyminiszter nyilatkozata alapján így azt lehetett feltételezni, hogy a bolgár tranzitdíj (részben vagy egészben) a magyar felet terheli, amelynek összege nagyságrendileg 150 milliárd forintra rúgna, ami fájóan sok lenne.
Szijjártó Péter kedden rátett még egy lapáttal erre a predikcióra, hiszen a magyar külügyminiszter és Sinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettes nevével megjelent nyilatkozat szerint ez az új bolgár intézkedés veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen.
Ráadásul ugyanezen a napon a Mol vezére, Hernádi Zsolt is azt a scenáriót erősítette, hogy a költség a magyar felet terhelheti. A Budapest Economic Fórumon kedd délelőtt tartott előadásában azt mondta: az, hogy Bulgária egy 10,2 eurós, „számunkra még jelenleg nem nagyon érthető felárat vetett ki az orosz tranzit földgázra a múlt héten, gyakorlatilag egy 30 százalékos emelést jelent, hogyha bevezetik és életbe léptetik. Ezt próbáljuk még most is értelmezni.” (Az energiahozzájárulásról jogszabály információink szerint annak kihirdetésekor, még szombaton életbe lépett – szerk.)
A fentieket ugyanakkor gyakorlatilag egészen más megvilágításba helyezi Szijjártó Péternek egy másik keddi nyilatkozata. Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Gazprom vezérigazgatója is megerősítette, hogy a vállalat a bulgáriai tranzitdíjak megemelésének ellenére is teljesíteni fogja szerződéses földgázszállítási kötelezettségeit Magyarország irányába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben. A tárcavezető Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját követően szólalt meg.
Ebből a nyilatkozatból viszont már azt lehet leszűrni, hogy a miniszter által tranzitdíj-emelésnek nevezett sarc nem a magyar felet, hanem a szállítót, vagyis a Gazpromot terheli. Amelyet ugyan szerződéses kötelezettség terhel, így logikusan nem is függeszthetné fel a szállításokat, ám 2022-ben láthattuk, hogy ezeket a kötelezettségeket az oroszok gond nélkül felrúgták. Magyarország szempontjából ennek ellenére tulajdonképpen örömteli, hogy az orosz gázóriás nem függesztette fel a tranzitot, más kérdés, hogy ennek milyen ára van. Számos független elemző véli úgy, hogy a szövetségeseivel szembeforduló, megtépázott magyar külpolitika kedden újabb öngólt lőtt azzal, hogy Orbán Viktor az aktuális uniós miniszterelnöki találkozó helyett Vlagyimir Putyinnal „parolázott”. Ahogy a külügyminiszter harcos fellépése is inkább az orosz érdekek támogatásának látszik. (Erről a forgatókönyvről kedden a G7 közölt írást.)
A mostani ügy véleményünk szerint ismét azt jelzi, hogy továbbra sem látható, hogy a magát a magyar érdekek legfőbb védelmezőjének feltüntető és a háborúellenes retorikát másfél éve pörgető Orbán-kormány valójában milyen érdekek mentén viszi a külpolitikáját. Ahogy az energiapolitika kapcsán is a szakértők állandó vesszőparipája a függetlenség és a forrásokat, az energiahordozókat tekintve is a diverzitás, ám a kormány továbbra sem hajlandó az orosz függőségen lazítani, sőt ebben a kontextusban (is) olyan gesztusokat tesz Moszkvának, amellyel a saját tekintélyét ássa alá.
