Július 6-ig a kormányzat 17 kormányhatározatban 131 jogcímen rendelt el átcsoportosításokat a Rezsivédelmi Alapból, ezek mindösszesen 1477 milliárd 322 millió forintra rúgnak – derül ki a lapunk által elvégzett összesítésből, melyet a Magyar Közlönyben megjelent határozatokból gyűjtöttünk ki.
Magát a Rezsivédelmi Alapot egyébként tavaly júliusban, az eredeti 2023-as büdzsében hozták létre annak szinte napra pontosan egy évvel ezelőtti megszavazásakor mindössze 670 milliárd forintos fejezeti főösszeggel. 2022 végén, mikor kiderült, hogy az elfogadott költségvetés már annak hatályba lépése előtt megbukott, a Pénzügyminisztérium Varga Mihály irányításával rendeleti költségvetést alkotott, ebben a Rezsivédelmi Alapnak már 2610 milliárd forint volt a főösszege. Ezt a kormányrendeletet az Országgyűlés idén március végén emelte törvényerőre, ebben a Rezsivédelmi Alap fejezet főösszege picit kevesebb, közel 2580 milliárd forint lett.
A rezsivédelem során az egyes költségvetési fejezeteket felügyelő szervezeteknek az alábbi összegeket helyezték át:
- Agrárminisztérium: 6,4 milliárd forint,
- Alkotmánybíróság: 122 millió forint,
- Belügyminisztérium: 174,5 milliárd forint,
- Bíróságok: 4 milliárd forint,
- Eötvös Loránd Kutatási Hálózat: 3,2 milliárd forint,
- Építési és Közlekedési Minisztérium: 68 millió forint,
- Honvédelmi Minisztérium: 35 milliárd forint,
- Központi Statisztikai Hivatal: 12,4 millió forint,
- Köztársasági Elnökség: 168 millió forint,
- Kulturális és Innovációs Minisztérium: 45,3 milliárd forint,
- Magyar Művészeti Akadémia: 336 millió forint,
- Magyar Tudományos Akadémia: 527 millió forint,
- Miniszterelnöki Kabinetiroda: 1,5 milliárd forint,
- Miniszterelnökség: 12 milliárd forint,
- Országgyűlés: 164 millió forint,
- Pénzügyminisztérium: 17,5 milliárd forint,
- Ügyészségek: 1,1 milliárd forint.
Ez – mint az ránézésre látható – csak kis szeletét adja ki a rezsivédelemre fordított összegnek. Ennek oka az, hogy az idei költségvetési törvény szerint a Rezsivédelmi Alapnak összesen hat kiadási jogcíme van:
- lakossági rezsivédelem,
- központi költségvetési szervek kompenzációja,
- önkormányzatok kompenzációja,
- egyházi és civil intézményfenntartók kompenzációja,
- állami tulajdonú társaságok támogatása,
- versenyszektor támogatása.
Látható, a fenti felsorolás zömmel a központi költségvetési szervek kompenzációját takarja, bár néha átfedések vannak a többi költségvetési kiadási címmel is.
A Rezsivédelmi Alap kiadásai között a legnagyobb tétel az Energiaügyi Minisztériumé,
Lantos Csaba tárcája 1026,1 milliárd forint rezsitámogatás fölött rendelkezhetett.
A tárca ezt szinte mind rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezésére fordította, magyarul kötelezettséget vállalt azokra az összegekre, melyek az energiaszolgáltatók által a lakossági fogyasztóknak kiszámlázott ár és a piaci ár különbözetei. Ez az összeg meg is felel a Rezsivédelmi Alap lakossági rezsivédelem címen átcsoportosított összegének.
Emellett jelentős tétel volt június végén az a 76,2 milliárd forint is, melyet a helyi önkormányzatok támogatásként kapnak, legyen az általános célú, működési célú, köznevelési (azaz oktatási) célú, szociális célú vagy gyermekétkeztetési célú támogatás. A helyhatóságok ezen kívül még két alkalommal részesültek rezsikompenzációban 1,8 milliárd, illetve 1,6 milliárd forint összegben, így ők eddig a Rezsivédelmi Alapból 79,6 milliárd forintban részesültek.
Szintén kiugróan magas összeg jutott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak.
A Szijjártó Péter vezette tárca 73 milliárd forinttal rendelkezhetett,
ennek túlnyomó többsége pedig a piaci szereplők beruházásösztönzési célelőirányzatába folyt, vagyis a Rezsivédelmi Alapból versenyszektor támogatása címen vonták el.
A Rezsivédelmi Alapból egyházi és civil intézményfenntartók támogatása címen 68,6 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget. Ezek zöme oktatási, illetve egészségügyi intézmény, tehát a Belügyminisztérium, valamint – kisebb részben, szakképzési centrumok, egyetemek, főiskolák esetén – a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítása alá tartozó intézmények tarthatnak rá igényt.
Állami tulajdonú társaságok támogatása címen eddig 14 milliárd forint átcsoportosítása történt meg. Ezek mind a Honvédelmi Minisztérium fejezetéhez tartozó, az év elején a Nemzeti Sportközpontok helyébe lépett Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség Zrt. által kezelt ingatlanok (gyakorlatilag stadionok, sportcsarnokok) rezsikompenzációját jelentik.
No, de mibű’?!
Joggal merül fel a kérdés: miből fizetik mindezt? Az idei büdzsé összesen hét forrást jelöl meg a Rezsivédelmi Alap bevételi forrásának, mindegyik a költségvetés közvetlen bevételeit utalja át ebbe a „kalapba”. Így az eredetileg 2580 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alapot
- az energiaszektor befizetéseinek 716,1 milliárd,
- a bányajáradék 334 milliárd,
- a légitársaságok 35,2 milliárd,
- a távközlési cégek különadójának 96,4 milliárd,
- a gyógyszergyártók különadójának 122,5 milliárd,
- az energiaágazat osztalékának 107,5 milliárd, valamint
- a központi költségvetés közvetlen támogatásának 1168,3 milliárd
forintja adja össze.
Csakhogy a Magyar Államkincstár közpénzügyi portálján található adatok szerint május 31-ig
- az energiaszektor befizetéseiből 228,9 milliárd (az éves terv 32 százaléka),
- bányajáradékból 119,6 milliárd (az éves terv 35,8 százaléka),
- légitársaságoktól 12,6 milliárd (az éves terv 35,8 százaléka),
- a távközlési cégek különadójából 56,9 milliárd (az éves terv 59,1 százaléka),
- a gyógyszergyártók különadójából 38,7 milliárd (az éves terv 31,6 százaléka)
forint folyt be. Ez összesen 456,7 milliárd forint (a Rezsivédelmi Alap bevételi előirányzatának 17,7 százaléka), vagyis ténylegesen ekkora összeg volt kifizethető rezsivédelem címszó alatt. Ezzel szemben szintén május 31-ig a kormány 1195 milliárd forintot költött el a Rezsivédelmi Alapból. Mi is lehet a maradék potom 738,3 milliárd forinttal? Arra következtetünk, a kormányzat még csak kötelezettséget vállalt arra, hogy a tényleges bevétellel eddig nem fedezett kiadásokat állni fogja a költségvetésből, így az energiaszolgáltatók számláit az adott intézmények befogadhatják.
Mi is az a költségvetési kötelezettségvállalás?
A költségvetési pénzből gazdálkodó intézmények minden évben elkészítik saját költségvetésüket is, melyben a várható saját bevételeiket és a központi költségvetésből szármató támogatásokat a kiadásaikkal állítják szembe. Szerződéseket, számlákat csak eddig a kiadásig vállalhatnak. Csakhogy sok esetben a költségek megemelkednek (gondoljunk egy építési beruházásra, ahol az anyagárak napról napra változnak, vagy a tavalyi eszméletlen rezsiárakra), az intézményt felügyelő hivatal, minisztérium engedélye vagy többletforrás biztosítása nélkül azonban nem szabad szerződni vagy kifizetni a megemelkedett összeget.
Tegyük fel, hogy Kovács Gizike, a Nemzeti Kockagömbölyítési Hivatal (NKGH) gazdasági főosztályának vezetője úgy számolt, idén az intézet rezsiszámlája tizenkétszer 1 millió forint lesz. Ha megemelkednek a rezsiárak, például októbertől csak háromszoros áron tud energiára szerződni, az plusz 6 millió forint kiadás. Így a 12 millió forintos keret elfogy októberben. Az NKGH-t felügyelő miniszter ilyenkor vagy az adott költségvetési fejezeten belül csoportosít át, vagy más költségvetési pénzt kér, például a Rezsivédelmi Alapból. Ha a kormányhatározatra rámondják az áment, akkor az NKHG-nak megígérhetik benne a plusz 6 milliót, és bár az eredeti keret csak októberben fogyna ki, de Kovács Gizike teljes lelki nyugalommal írhatja alá az új szerződést már szeptemberben, mert tudja, hogy belefér a megemelt keretbe.
Meg kell jegyeznünk, a kabinet bőven hagyott tartalékot a rezsivédelemre, ugyanis a felsorolásban említett, a központi költségvetésből történtő közvetlen támogatásként feltüntetett 1168,3 milliárd forintra tényleg csak akkor lenne szükség teljes egészében, ha az energiaárak ismét a tavaly őszi, horror magasságokba szöknének.
Ez a tétel a büdzsé közvetlen (adó)bevételeinek egyéb forrásaiból, például áfa, szja, társasági adó stb. származna, ám ha az energiaárak a mostani, viszonylag alacsony szinten maradnak, azok szabadon elkölthető összegek lesznek.
Enélkül a tartalék nélkül számolva (a másik hat forrás révén) a Rezsivédelmi Alap bevételi oldalán 1411,7 milliárd forint előirányzat szerepel, aminek viszont öt hónap alatt 32,4 százaléka, azaz csaknem egy harmada már be is folyt, az energiacégek osztalékai az éves beszámolók május végi közzétételét követően, júniusban, júliusban várhatók, tehát azt lehet mondani, időarányosan jól állunk. A rossz hír, hogy ezt a bevételi előirányzatot kötelezettségvállalásként már július elejére „el is ígérték”.
