Nem kellett sokat várni arra, hogy az Orbán-kormány második hatalomra kerülése után kiemelje és a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítson a sportra. Stratégiai ágazattá minősítette, teljesen átalakította a finanszírozását, sőt, feltehetően az is kifejezetten az ínyére volt, hogy - főként a labdarúgásban - a tulajdonviszonyok is teljesen megváltoztak. Vagy a kormányhoz vagy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez köthető figuráké lettek az első osztályú klubok, amivel párhuzamosan a sportági szakszövetségek élére is bekerültek a fideszes politikusok.
Noha 10 éven keresztül rendre egyre több pénzt fordított a kormány az ágazatra, mindig is az volt a nagy kérdés, mi történik, ha egyszer fordul a szélirány (új vezetés kerül hatalomra), vagy beüt a válság. Nos, a választ néhány évvel ezelőtt megkaphattuk, hiszen a koronavírus-járvány okozta kihívások és válságos körülmények időszakában is arról számolhattunk be, hogy kormányhatározatokkal bődületes pénzeket csoportosít át a kormány különféle sportcélokra.
A helyzet azóta azonban sokat romlott: kitört a szomszédunkban egy háború, elszálltak egy időre az energiaárak, berobbant az infláció, a magyar kormány pedig a saját maga tétlenkedése és időhúzása miatt nem jut hozzá az uniós forrásokhoz. Mindez pedig azt is eredményezte, hogy óriási lyuk tátong a magyar költségvetésben. Bizonyos - még nem elkezdett - beruházásokat leállítottak, a minisztériumoknak saját magukon is takarékoskodniuk kellett, és a helyzet annyira kritikus, hogy a tavalyi választás előtt szent tehénként beállított rezsicsökkentés is részben áldozatul esett a problémáknak.
Szóval jól látható, hogy bár a koronavírus-járvány okozta helyzet sem volt éppen egyszerű és kihívások elé állította az egész gazdaságot, az elmúlt egy évben merőben eltérő körülmények alakultak ki. Ez pedig láthatóan a kormány liblingjének finanszírozására is kihatással van. Ám ez a kép csalóka is lehet!
Bár mielőtt rátérnénk cikkünk fő témájára, a kormányhatározatokkal történő pénzmozgatásokra, érdemes egy gondolat erejéig kitérni az idei költségvetésre. Emlékezetes, hogy hosszú idő után először döntött úgy a kormány, év végén a megváltozott gazdasági környezet miatt hozzá kell nyúlni a büdzséhez és át kell írni azt. Bár a gazdasági teljesítményre a korábban jelzettnél visszafogottabb lett a kormány prognózisa, és az éves átlagos inflációt is meglehetősen magas tartományba várják, ez nem volt gátja az előzetesen beütemezettnél nagyobb költekezésnek. Vagy épp ez volt az indoka? Ez nem derül ki világosan az elérhető dokumentumokból, mindenesetre összesítésünk szerint a nyár elején tervezetthez képest több pénzt pántlikázott fel a büdzsében a sporttal összefüggésben.
A sportkassza 385 milliárd forintról 415 milliárdra módosult tavaly év végén, amiben már a TAO-támogatásokra becsült összeg is szerepel.
Hogy valójában mennyit költött a kormány sportra tavaly és mennyit fog idén, az majd csak az év hátralévő részében és jövő ősszel fog kiderül, ám addig is megnéztük, hogy hányszor és milyen mértékben nyúlt a sporttal összefüggő előirányzatokhoz a kormány egyszeri átcsoportosítások révén. Ezúttal az elmúlt egy évet vizsgáltuk, az ötödik Orbán-kormány első évét.
A Magyar Közlönyben megjelentek alapján a kormány 9 alkalommal összesen 24-szer nyúlt valamilyen sporttal összefüggő előirányzathoz és csupán egyetlen alkalom volt, hogy onnan pénzt vont volna el. Minden más esetben oda csoportosított át pénzeket.
Összesítésünk alapján 73,9 milliárd forintot mozgatott meg a megválasztása óta az Orbán-kormány annak érdekében, hogy pluszforrást biztosítson valamilyen feladatra.
Korábbi gyűjtéseinkhez képest egyébként ezek az iménti számok némileg alacsonynak tűnhetnek, amire magyarázat, hogy tavaly a választás és az azt követő hónap érdemi, jelentősebb kormányrendeletek és -határozatok meghozatala nélkül telt el. Vagyis egyszerűen szólva: két hónappal kevesebb idő volt költekezni és nem kizárt, hogy ez is meglátszik összesítésünk eredményén. Vagy ez inkább a spórolás jele lenne? Erre a következő hónapok adhatnak majd választ.
Az első - sportot érintő - átcsoportosítás tavaly június 7-én történt meg, amikor Orbán Viktor valamivel több mint 2 milliárd forintot helyezett át a Nemzeti Sportközpontok előirányzatára a gazdaság-újraindítási programok sorról. Az, hogy egészen pontosan mire is ment el ez a közel 74 milliárd forint, nem derül ki pontosan minden esetben a határozatokból. Az érintett előirányzatok alapján öt csoportot tudunk elkülöníteni:
- A legtöbb pénzt ingatlanokkal összefüggésben tereltek az eredetihez képest más irányba, mint például a Nemzeti Atlétikai Központ beruházása, vagy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia. Összesen ingatlanokra 34,3 milliárdot csoportosítottak át.
- A második legnagyobb kedvezményezett az elmúlt egy évben a versenysport és szakmai feladatok előirányzat volt, melyre 21,4 milliárd forint vándorolt.
- Ezt követi még mindig egy kiemelkedőbb, 11,4 milliárdos összeggel a szintén nehezen körbehatárolható "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása".
- Ezeken túlmenően 2,5 milliárdot kaptak a kiemelt sportegyesületek támogatás címén,
- 1,4 milliárddal pedig a Nemzeti Sportközpontok előirányzata gyarapodott, annak ellenére, hogy tavaly decemberben 2,1 milliárdot elvontak erről a sorról.
Ezeket az összegeket azonban jellemzően nem egy másik konkrét előirányzatról irányították át, hanem különböző költségvetési alapokból vonták el azokat.
- Az átcsoportosítások legnagyobb forrása a gazdaság-újraindítási programok előirányzat volt, ahonnan 38,2 milliárdot vett el a kormány a sporttal összefüggő célok miatt.
- 17,1 milliárdot a Központi Maradvány-elszámolási Alap biztosított,
- Kicsivel több mint 12 milliárdot pedig a Rezsivédelmi Alapból vont el a kormány a sport miatt.
- A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat pedig 6,3 milliárdot "adott" a sportnak.
Mind közül talán a Rezsivédelmi Alap, mint forrás a legszembetűnőbb, hiszen azt elviekben azért hozták létre, ennek segítségével megvédjék a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól és fenn tudják tartani a rezsicsökkentést minden magyar család számára az átlagfogyasztás erejéig.
Úgy tűnik azonban, hogy a kormány nem csak és kizárólag a magyar családok és vállalkozások védelmére költött a Rezsivédelmi Alapból.
A megjelent kormányhatározatok alapján mutatjuk is, mire jutott ebből az alapból:
- Először tavaly novemberben nyúlt az alaphoz a kormány a sport érdekében, 1,8 milliárd ment a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására, 1,2 milliárd pedig a Nemzeti Sportközpontokhoz.
- Majd idén február elején 2 milliárd ment a sportági fejlesztési koncepciók megvalósítására, 1 milliárdot pedig a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség kapott ingatlanok fenntartására és üzemeltetésére.
- Néhány héttel később pedig még ennél is több, 6,05 milliárd ment a sportinfrastruktúra ügynökséghez a Rezsivédelmi Alapból ingatlanok fenntartására és üzemeltetésére.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
