A múlt összegzése, kihagyott fontos részletek a kormány intézkedéseinek vagy azok elmaradásnak következményeiről, kevés konkrétum a jövőről. Így összegezhető az EU-nak most benyújtott és 2027-ig tartó új magyar konvergenciaprogram beruházási fejezete.
Megint a propagandára és sokkal kevésbé a tartalomra figyelt a kormány, amikor összeállította a 2027-ig szóló program beruházásokra vonatkozó részét. Hosszasan értekezik az elmúlt három év „sikereiről” és csak kevés útjelzőt tesz le a következő négyre. A jelentésnek ez a része pont annyira konkrét, amennyi még talán belefér és elegendő ahhoz, hogy később bárhogyan lehessen magyarázni azt, ami megvalósul belőle.
Indításként leszögezik: a kedvezőtlenné váló nemzetközi konjunktúra ellenére 2022-ben mintegy 19 ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, ennek eredményeként a beruházási aktivitás 2,2 százalékkal felülmúlta a megelőző évit. Így 2010 óta (a Fidesz mindent a második hatalomra jutásától mér – a szerk.) összesen 73 százalékkal bővültek a fejlesztések, ezáltal a beruházási ráta a 2010-ben rögzített 20,-ről 28,5 százalékra emelkedett. Ezzel az eredménnyel Magyarország éllovas az európai uniós országok rangsorában.
Ezután egy felsorolás jön a különféle ágazatokban történt beruházásokról, kiemelve az akkumulátorgyárakat és a gyógyszergyártást. Majd leszögezik, hogy a beígért, főleg külföldi (elsősorban ázsiai) többletkapacitások éves szinten mintegy 27-46 ezer milliárd forinttal emelhetik az exportot, és azt jósolják, hogy a következő években csupán a fenti beruházások összességében 14-19 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak.
A gazdaság egyoldalúságának csökkentésről egyetlen mondat sincs, vagyis egyértelmű, hogy maradunk "összeszerelő üzem", a magas hozzáadott értékű munkák továbbra is hátrébb sorolódnak. Mármint a magyarok, ugyanis kívülről igenis jönnek ilyenek, azt jelzi is a kormány, amikor arról értekeznek a programban, hogy tavaly nőttek a beérkezett magas hozzáadott értékű fejlesztések – mint például az üzleti szolgáltatóközpontok, az infokommunikációs beruházások és a kutatásfejlesztések – száma. Összesen 20 projekt ügyében született pozitív döntés, mintegy 2,5 ezer munkahelyet teremtve.
A kormány felemlegeti, hogy idén februártól vállalati kölcsönt lehet kapni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban, 150 milliárd forintos keretet hozott létre a Gyármentő Programban nagy cégeknek, amely keretében azok ingyenpénzt szerezhetnek energiahatékonysági és energiatermelő beruházásokhoz. Ezen kívül idén, az év végéig még elérhető a 220 milliárd forintos KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program is, az feldolgozóipari és turisztikai vállalkozások igényelhető az energiaszámláik kifizetéséhez. Ezeken túlmenően a Zöld Nemzeti Bajnokok pályázat a zöldgazdaság területén működő cégek technológiai és energetikai fejlesztésének támogatását tűzte ki célul az elmúlt két évben, 30 milliárd forint összértékben – fogalmaztak.
Később a háztartások beruházásaira is kitérnek, a lakásokat állítva a középpontba. Tényként megállapítják, hogy 2022-ben összesen 20,5 ezer darab lakást adtak át, ami éves alapon 3,2 százalékos növekedés. Ugyanakkor azt már nem tették hozzá, hogy idén és a következő két évben biztos nem készül el ennyi új otthon, ugyanis a tömeges fejlesztések vagy leálltak vagy elhúzódnak a már megkezdett projektek. Sokat el sem kezdtek, így azokat nem lehet majd befejezni 2024-ben.
Magát áltatja a kormány, amikor ehhez hozzáfűzi: „a tavalyi évet is a megugró építési kedv jellemezte, ugyanis 35 ezer darab új építési engedély kiadására került sor, amely lendületes, 17 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. Mindez az elkövetkező években tartósan emelheti a lakásépítéseket, ugyanis a most megszerzett építési engedélyek birtokában 2028-ig kedvezményes áfával értékesíthetők a felépített lakások.” Csakhogy a kereslet a padlón van, a lakáspiac erősen túlkínálatos, a hitelek túl drágák a lakosságnak és a beruházóknak is. Teljes a bizonytalanság, de ugye ezt, nem lehet sugározni a programban, hogy’ néz az ki?
Gyorsan hozzáteszik azonban, hogy persze a kormány mindent (is) megtesz, hiszen meghosszabbították a csok-ot, a falusi csok-ot, a kedvezményes lakásáfát és a babaváró kölcsönt is. Erényként írnak arról, hogy 2021-ben és 2022-ben a felújítási programnak köszönhetően összesen közel 380 ezer darab lakás korszerűsítésére került sor. Ezt a programot azonban nem toldották meg évekkel, holott nagyon várná sok százezer család. Külső források nélkül ugyanis a többség nem kezd semmiféle akcióba, a háztartások – részben a kormány gazdaságpolitikája miatt – a magas inflációval küzdenek, mindent annak rendeltek alá, hogy túléljenek, ezt jelzi az összes idei felmérés a háztartások szándékairól.
Csak a fejezet legvégén ismerik el, hogy a következő negyedévekben „átmenetileg” lassulni fognak az állami beruházások: 284 darab állami projektet elhalasztottak, mintegy 2100 milliárd forint összértékben, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén. E szövegrész utolsó mondata szerint „a Magyarországot megillető uniós források megérkezése is jelentős dinamizáló tényező: a 2021-2030-as időszakban elérhető nagyságrendileg 50 milliárd eurós összeg évente átlagosan a hazai GDP mintegy 2,4 százalékának felel meg”. Egy szó sincs arról, hogy ezt mire használjuk a következő négy évben, már ha beérkezik ennek a pénznek az arányos része ezen időszak alatt.
