Erről lesz szó a cikkben:
- Mire akar költeni Lázár János?
- Lesz-e még újabb stadion?
- Mennyi és milyen új vonatot veszünk?
- Folytatják-e a kórházak összevonását?
- Beadja-e a derekát a kormány Pakson?
A Magyar Közlöny friss számában egy méretes mellékletből értesülhettünk, hogy az egyes szaktárcák milyen építési és üzemeltetési beruházásokat terveznek 2035-ig. Bekerülési értékekről - néhány területet kivéve - még megközelítő számok sincsenek az anyagban, de lehet, hogy miután a kormány végső döntést hoz ezekről, kiderülnek ezek is.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy tavalyi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy tíz évre szóló beruházási tervet kér az összes tárcától. Ezt a csomagot majd áttekinti a kormány és lesz, amit kihúz belőle. Már akkor jelezte, hogy ő maga is megjelöl majd pár "nem vállalható" beruházást, de az nem kérdés, hogy a döntő szót a miniszterelnök fogja kimondani.
Fotó: Facebook / Lázár János
Most tehát megszületett az összegzés, amin végig fut, hogy a meglévő infrastruktúra gazdaságosabb és környezetbarát üzemeltetése kiemelt feladat az összes területen. Ugyancsak több tárcánál előjött, hogy fontos a területi kiegyenlítődés elősegítése, amit a közlekedési és infrastrukturális fejlesztések, valamint az új gazdasági központok fejlesztése révén kell elérni.
Nézzük, mik a legfontosabb javaslatok, amik a lakosság többségét közvetlenül is érintik:
Közlekedés:
Ez a legrészletesebb fejezet, központi gondolata az úgynevezett vidék elérhetőségének a javítása, a gazdasági központok kiszolgálása, a teherszállításnak a közútról a vasútra és a vízi szállítási utakra való terelése és az ehhez kapcsolódó logisztikai háló bővítése. A vasútnál a pályaállomány műszaki színvonalának javítása mellett az elővárosi járatok számának növelése is cél. Terveznek járműbeszerzést is, íme:
- 15 darab nagysebességű EuroCity szerelvény,
- 29 darab belföldi InterCity motorvonat,
- 51 darab InterCity ingaszerelvény,
- 10 darab magas minőségű éjszakai szerelvény,
- 95 darab regionális villamos motorvonat,
- 68 darab felsővezeték nélküli motorvonat,
- 15 darab felsővezeték nélküli mozdony,
Továbbviszik a gyorsforgalmi úthálózat megkezdett bővítését, többet akarnak költeni az összes út karbantartására és a kerékpáros úthálózat kiterjesztésére. A Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztésekre 2900 milliárd forintot, az országhatáron belüli, nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztésre 3800 milliárd forintot, míg a Nagyvárosok Magyarországa program keretében tervezett közúti fejlesztésekre 2300 milliárd forintot, a főutakra 5800 milliárd forintot, a gazdasági központokhoz vezető utakra 440 milliárd forintot szánnak.
Kisebb utalás is van az anyagban a vidéki repülőterek fejlesztésére, de például nem említik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítését, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az üzemeltető Budapest Airport Zrt. visszavásárlásakor kifejezetten hangsúlyozott.
Sport:
Részletesen taglalja ez a fejezet, hogy még mindig nincs elegendő multifunkcionális csarnok, ilyenek létesítése továbbra is kiemelt cél, azért is, mert még több európai vagy világszintű bajnokságot szeretnénk megrendezni sok sportágban. Ezen kívül a már felépített stadionok és sportközpontok felújítása és energetikai szempontú fejlesztése is cél. Egyes sportágaknál olimpiai központokat akarnak létrehozni, a meglévőket szeretnék felújítani, a kisebb településeken az átlagnál többet akarnak költeni a sportlétesítményekre.
Önállóan foglalkoznak az anyagban a Hungaroring fejlesztésével. Ez nem szorítkozik a versenypályára, amit 2026-ig átalakítanak, hanem az összes kapcsolódó fizikai és kereskedelmi infrastruktúrára is kiterjed. Ingatlanvásárlásokkal is bővítik az autóparkolók létesítésére szánt területet, kerékpáros és gyalogosutak is lesznek 2032-ig. A környező településekkel egyeztetve, azokkal összhangban akarják elvégezni a sokéves fejlesztési programot, amiben kereskedelmi és szabadidős zónák létesítése is helyet kapott.
Rendészet:
Megújítanának több határátkelőt, kevesebb börtönt üzemeltetnének, de lennének bővítések. A rendőrség napi munkájához szükséges épületállomány korszerűsítése is napirenden lesz.
Egészségügy:
Sterilizáló és diagnosztikai központokat hoznak létre, a kórházaknál további területi centralizáció szükséges. Az új építéseknél megvizsgálandó, hogy a meglevő intézményi infrastruktúra hogyan optimalizálható, illetve lehetséges-e a régi elavult épületek elhagyása, ellátások összevonása, párhuzamosságok megszüntetése. Minden mentőállomást felújítanak, centralizált vértermelő központot létesítenek.
Oktatás-Köznevelés-Család:
Új bölcsődék, óvodák és iskolák a növekvő lakosságú körzetekben, de felülvizsgálják a kis létszámú, széttagolt intézményeket, ami vélhetően sok ilyen egység megszüntetését hozza. Még több tanuszoda és tornaterem lesz.
Agrárium:
A mezőgazdasági termelést kiszolgáló létesítmények és a szakszemélyzet által használt épületek felújítása, energetikai korszerűsítése. Erdei rekreációs beruházások, a ménesgazdaságok fejlesztése és a Nemzeti Földalaphoz tartozó földek, utak karbantartása.
Eddig tehát a legfontosabb, kifejezetten a lakosságot érintő tervek. Ezen kívül az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatának észszerűsítését is fontosnak tartják. Ennek megfelelően például a NAV és a Magyar Államkincstár által használt ingatlanok állapotát átvizsgálják, ennek alapján rendelnek el felújítást, továbbá összevonások útján javítják a hatékonyabb épületüzemeltetést. Racionalizálják a külföldön lévő állami tulajdonú ingatlanok felújítását és üzemeltetését.
A kormánynak nagyon fontos Paks II. beruházás is külön fejezetet ért ebben a csomagban. Ebből kiderül, hogy mielőbb szeretnének végezni a lakhatási és infrastrukturális feltételek megteremtésével és nem idegen a kabinettől, hogy támogassa a közvetetten kapcsolódó térségfejlesztési, önkormányzati fejlesztési igényeket, valamint a helyi kulturális és közösségi és rekreációs célú fejlesztéseket „a társadalmi elfogadottság” növelése érdekében.
