A párizsi székhelyű OECD az előző, novemberben
kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,8 százalékponttal, 3,6
százalékról 4,4 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési
előrejelzését, a 2019-as növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról
3,6 százalékra emelte. Az OECD előrejelzése - amely a magyar
gazdasági növekedést idén a harmadik, jövőre pedig a hatodik legerősebb
helyre sorolja a tagállamok közül - mindkét évre vonatkozóan meghaladja
az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, amely idén 4,
jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.
A magyar kormány idén áprilisi prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék (GDP) bővülésének üteme.
A szervezet elemzői szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad. A
belső fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek
emelkedése és a beruházások növekedése. A munkanélküliség az OECD
prognózisa szerint jövőre 3,5 százalék alá csökken.
Az OECD
felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a
monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedés támogató, s az
Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol. A
szakértők kiemelik, hogy jóllehet az új beruházások növelik az ország
exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással
lehetnek az ország versenyképességére. Az exportkapacitások bővülése és a
jól teljesítő exportpiacok ellenére ezért visszafogott lehet
Magyarország exportpiaci részesedésének növekedése.
Az infláció
az OECD szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos
célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az
elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség. A költségvetés
GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalékra, jövőre pedig 2,1 százalékra
várható az OECD szerint, ami valamivel rosszabb, mint a konvergencia
programban jelzett adatok. A tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés az
OECD szerint nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot és
javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a
hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák
leküzdéséhez.
