A World Economic Forum több szempontból is megvizsgálta a nemek közti egyenlőtlenségeket a világban, amiből az látszik, hogy a politika, munka, egészségügy és oktatás terén lévő különbség minimálisan csökkent, alig 0,1 százalékkal – így ezeken a területeken 108 évig tartana megszüntetni minden jelenleg létező egyenlőtlenséget.
A legnagyobb különbséget a gazdasági lehetőségek terén mérték, itt jelenik meg újból az a 202 év, amely alatt el lehetne tüntetni a munkahelyeken lévő különbségeket, többek közt a fizetések terén is. A számok abból a szempontból is fejlődést jelentenek, hogy tavaly évtizedek után először nőtt a nemek közti különbség, már ami a férfiak és nők eredményeit és jólétét illeti.
„Egy olyan területen, ahol egyre fontosabbá válik az emberi tényező a technológia mellett, a világ nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki a szektorban egyébként is ritka női tehetséget.“
Érdekes, hogy annak ellenére, hogy míg Szingapúr, Olaszország és Dél-Afrika más területeken jelentősen le van maradva a nemi egyenlőséget tekintve a Nyugathoz képest, ezen a területen az élen jár. Itt ugyanis 28 százalékos a nők aránya, ami minden más vizsgált országénál magasabb – írja a Bloomberg.
Mi a helyzet itthon?
Az elmúlt egy évben nem változott sokat a nők helyzete itthon, az ország továbbra is a lista második felében van, ráadásul a globális átlag alatt. Magyarország a tavalyi 103. hely után idén a 102. lett, igaz, ez nem jelent lényegi eltérést, mivel idén 149 országot vizsgáltak, míg tavaly 144-et.
|
| Forrás: WEF - The Global Gender Gap Report 2018 |
Ahogy arról már korábban is írtunk, a listát Izland vezeti, és rögtön utána következik több skandináv ország. Ennél sokkal érdekesebb azonban megnézni azt, hogy Magyarországgal egy, vagy hasonló szinten milyen országok vannak. Éppen csak sikerült megelőznünk Kínát, ráadásul a listán messze Magyarország a legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam, még az éppen csatlakozási tárgyalások alatt álló Örményország is megelőz minket – viszonyításképpen az örök rivális Románia a 63. helyezett a listán.
Ha csak a gazdasági lehetőségeket (munka, fizetés stb.) néznénk, valamint az oktatásban kapott lehetőségeket, esélyegyenlőséget és az egészséget, akkor Magyarország az erős középmezőnybe tartozna, hiszen itt sorrendben a 68., a 66. és a 42. helyet foglalja el az ország a listán.
Sőt, van valami, amiben kifejezetten kiemelkedően teljesítünk, ez pedig a női menedzserek és vezetők aránya, ez itthon 39,4 százalék a WEF szerint, ami jócskán a 33 százalékos átlag felett van. Magyarország ebben a 28. a 149 országból.
Mi rontja el a számokat?
Ahol nagyon komoly fejlődésre lenne szükség, az a nők politikai reprezentációja és szerepvállalása. Magyarország a 142. helyen szerepel ebben a kategóriában, csak olyan országokat megelőzve, mint Jemen, Omán, Bahrein, Brunei, Kuvait, Libanon és Belize – összehasonlításképpen a rajtunk kívül legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam, Ciprus a 120.
A nők alulreprezentáltságát mutatja az is, hogy a parlamenti képviselők csupán 12,6 százaléka nő az átlagos 28,4 százalékkal szemben, a listát vezető Izlandon ugyanez az arány 38,1 százalék. A számokat rontja az is, hogy az elmúlt 50 évben nem volt női miniszterelnöke vagy köztársasági elnöke az országnak.
Ugyan a WEF azt állítja, hogy Magyarországnak nincsen női minisztere, ez nem igaz, hiszen Bártfai-Mager Andrea, tárca nélküli, nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterként a jelenlegi kormány tagja. Ennek ellenére így is hatalmas a lemaradásunk az átlaghoz (20%) és a listavezetőkhöz képest is, az izlandi kormány 40 százalékát nők adják.
Nem ennyire fekete-fehér a kép
A World Economic Forum felmérése a világ talán legnagyobb nemi egyenlőtlenségeket mérő jelentése, csakhogy a megválasztott fókusz miatt Magyarország több területen hátrányba kerül. Azt nem vitatjuk, hogy a politika terén kiemelt különbségek valós és létező problémák, de a jelentésben ez nagyon erősen súlyozva jelenik meg.
Magyarország 102. a listán, míg Románia a 63., de ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a parlamentben nagyobb a nők aránya, valamint, hogy a jelenlegi miniszterelnökük is egy nő (az ország történetének során először), Viorica Dăncilă. Ez a WEF által a két országról készített ábráról is látszik, itt Magyarországnak a politika területén nagyobb a lemaradása az átlaghoz képest, míg Románia a politikában erősebb, de a többi területen szinte nem látható az eltérés.
|
| Magyarország és Románia ábrái. (Forrás: WEF - The Global Gender Gap Report 2018) |
A számokat megnézve az látszik, hogy a magyar nők 63,7 százaléka dolgozik a román nők 56,1 százalékával szemben, ami azért fontos, mert a férfiaknál sokkal kisebb a különbség – 76,9 a 74,6 százalékkal szemben. Sokkal rosszabb az iskolázottsági arány is, itthon csupán a kislányok 4,2 százaléka nem kezdi meg az általános iskolát, addig ez Romániában 9,9 százalék, és ahogy öregszenek, úgy csak romlik ez az arány, míg itthon a fiatal nők 9,6 százaléka hagyja ott az iskolát, addig Romániában már 17,8 százalék.
