<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p


			
		
		


		
		

Az egész biztosnak tűnik a nyilatkozatok alapján, hogy a gazdaság új irányt vesz. Utánaszámoltunk, és ha sikerülne megvalósítani azt, amit az iparkamara javasolt, hatalmasat léphetnének előre.

Az elmúlt években a munkabérre rakódó terhek, vagyis az adóék már lassú csökkenésnek indult köszönhetően a szociális hozzájárulási adó, valamint a személyi jövedelemadó eddigi mérséklésének. A legrosszabb év 2013 és 2014 volt, amikor a teljes munkaerőköltség (bruttó bér plusz a munkáltató által fizetett adók és járulékok) 49 százaléka vándorolt az államkasszába. Idén ez már 45 százalék, ami - tegyük hozzá - még mindig magasabb, mint 2010-ben volt (43,8 százalék). Hiába azonban a mérséklődés, még ezzel a 45 százalékkal is Európa élvonalába tartozunk, hiszen a magyar államon kívül jó eséllyel csak a belgák (47,5 százalék) és a németek (45,3 százalék) adóztatják jobban a munkabéreket, miközben a régiónkra számolt átlag 38 százalék körül mozog. (A külföldi adatok a 2016-os évre vonatkoznak, egyelőre ez a legfrissebb elérhető statisztika az Eurostatnál.)

Éppen ezért is lenne szükséges még tovább mérsékelni az adóéket, melynek egyik eszköze a személyi jövedelemadó egyszámjegyűre való csökkentése lehet. Munkáltatói oldalról a szociális hozzájárulási adó a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodás alapján 2022-re 11,5 százalékra csökkenne a mostani 19,5-ről. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az mfor-nak azonban azt mondta: ilyen pénzpiaci, gazdasági környezet és erős magyar makroszámok mellett gyorsabban is lehetne haladni például a hatéves bérmegállapodásban foglaltaknál. Konkrétan a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét 10 százalék alá lehetne csökkenteni a most induló kormányzati ciklusban.

Nézzük tehát, mi történne ha az szja és a szochó mértékét is radikálisan, 9 százalékra sikerülne mérsékelni. Jelenleg a rendszeres, tehát egyszeri juttatások nélküli átlagos bruttó bér 308 258 forint a legfrissebb statisztika szerint, ebből a mostani adók mellett alig 205 ezer forintja marad a dolgozónak, ami az szja csökkentése nyomán 223 ezer forint fölé emelkedne. Ez 9 százalékkal nagyobb fizetést jelentene. Az, hogy a vállalkozó egy átlagbérrel fizetett dolgozót alkalmaz, összesen majdnem 373 ezer forintjába kerül, ami a 9 százalékos szochóval 33 ezerrel (9 százalékkal) 340 ezerre csökkenne.

A terhek mérséklődése az adóéket is sokkal lejjebb vinné. Az idei 45 százalék 34,3 százalékra módosulna, amivel a tagállami rangsor élvonalából az utolsó harmadába kerülnénk. Egészen pontosan annyira terhelné a magyar állam a béreket, mint amennyire a dánok. 2016-ban ugyanis náluk is 34,3 százalék volt az elvonás mértéke. A régiót nézve is a jelenlegi legnagyobb teher helyett a legkisebbet alkalmazná Magyarország, az Eurostat adatai szerint a legalacsonyabb adóék Lengyelországban van, 35,1 százalék, amire majdnem 1 százalékpontot még rávernénk.

A munkabérek adóterhelésében elméletben tehát jókora versenyelőnyhöz juthatnánk, ha sikerülne egyszámjegyűsíteni az szja-t és a szochót. Az, hogy a dolgozó kevesebb adót fizetne, már segítene a bérek felzárkózásában, ráadásul a szochó-csökkentéssel megspórolt kiadást a munkaadók szintén fordíthatják a bérek emelésére. Azonban az, hogy a versenyhátrányunkat ezzel a két intézkedéssel valójában milyen mértékben sikerülne csökkentenünk, nagyban függ attól is, hogy a többi ország adórendszerében ezzel párhuzamosan milyen változások történnek majd.




Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.