<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Az egész biztosnak tűnik a nyilatkozatok alapján, hogy a gazdaság új irányt vesz. Utánaszámoltunk, és ha sikerülne megvalósítani azt, amit az iparkamara javasolt, hatalmasat léphetnének előre.

Az elmúlt években a munkabérre rakódó terhek, vagyis az adóék már lassú csökkenésnek indult köszönhetően a szociális hozzájárulási adó, valamint a személyi jövedelemadó eddigi mérséklésének. A legrosszabb év 2013 és 2014 volt, amikor a teljes munkaerőköltség (bruttó bér plusz a munkáltató által fizetett adók és járulékok) 49 százaléka vándorolt az államkasszába. Idén ez már 45 százalék, ami - tegyük hozzá - még mindig magasabb, mint 2010-ben volt (43,8 százalék). Hiába azonban a mérséklődés, még ezzel a 45 százalékkal is Európa élvonalába tartozunk, hiszen a magyar államon kívül jó eséllyel csak a belgák (47,5 százalék) és a németek (45,3 százalék) adóztatják jobban a munkabéreket, miközben a régiónkra számolt átlag 38 százalék körül mozog. (A külföldi adatok a 2016-os évre vonatkoznak, egyelőre ez a legfrissebb elérhető statisztika az Eurostatnál.)

Éppen ezért is lenne szükséges még tovább mérsékelni az adóéket, melynek egyik eszköze a személyi jövedelemadó egyszámjegyűre való csökkentése lehet. Munkáltatói oldalról a szociális hozzájárulási adó a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodás alapján 2022-re 11,5 százalékra csökkenne a mostani 19,5-ről. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az mfor-nak azonban azt mondta: ilyen pénzpiaci, gazdasági környezet és erős magyar makroszámok mellett gyorsabban is lehetne haladni például a hatéves bérmegállapodásban foglaltaknál. Konkrétan a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét 10 százalék alá lehetne csökkenteni a most induló kormányzati ciklusban.

Nézzük tehát, mi történne ha az szja és a szochó mértékét is radikálisan, 9 százalékra sikerülne mérsékelni. Jelenleg a rendszeres, tehát egyszeri juttatások nélküli átlagos bruttó bér 308 258 forint a legfrissebb statisztika szerint, ebből a mostani adók mellett alig 205 ezer forintja marad a dolgozónak, ami az szja csökkentése nyomán 223 ezer forint fölé emelkedne. Ez 9 százalékkal nagyobb fizetést jelentene. Az, hogy a vállalkozó egy átlagbérrel fizetett dolgozót alkalmaz, összesen majdnem 373 ezer forintjába kerül, ami a 9 százalékos szochóval 33 ezerrel (9 százalékkal) 340 ezerre csökkenne.

A terhek mérséklődése az adóéket is sokkal lejjebb vinné. Az idei 45 százalék 34,3 százalékra módosulna, amivel a tagállami rangsor élvonalából az utolsó harmadába kerülnénk. Egészen pontosan annyira terhelné a magyar állam a béreket, mint amennyire a dánok. 2016-ban ugyanis náluk is 34,3 százalék volt az elvonás mértéke. A régiót nézve is a jelenlegi legnagyobb teher helyett a legkisebbet alkalmazná Magyarország, az Eurostat adatai szerint a legalacsonyabb adóék Lengyelországban van, 35,1 százalék, amire majdnem 1 százalékpontot még rávernénk.

A munkabérek adóterhelésében elméletben tehát jókora versenyelőnyhöz juthatnánk, ha sikerülne egyszámjegyűsíteni az szja-t és a szochót. Az, hogy a dolgozó kevesebb adót fizetne, már segítene a bérek felzárkózásában, ráadásul a szochó-csökkentéssel megspórolt kiadást a munkaadók szintén fordíthatják a bérek emelésére. Azonban az, hogy a versenyhátrányunkat ezzel a két intézkedéssel valójában milyen mértékben sikerülne csökkentenünk, nagyban függ attól is, hogy a többi ország adórendszerében ezzel párhuzamosan milyen változások történnek majd.




LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.