Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly - Király Béla

Hétfőn a forint és a tőzsdék szabadesésben zuhantak, ami miatt sokan elkezdték pedzegetni, hogy be kellene avatkozni és a kormánynak lépéseket kell tennie. Van erre lehetőség? Milyen hatással járna egy ilyen csomag?

Aki az elmúlt 10 évben fektetett be a tőzsdéken, most olyan negatív élménnyel szembesül, amelyet korábban nem élhetett át. Aki viszont a 2008-as válságot túlélte, vagy a két évtizeddel korábbi úgynevezett orosz krízist, azok számára a mostani helyzet - ha nem is megszokott - de talán kevésbé drámai.

A piacok elképesztő módon csapkodnak, miközben összességében erőteljesen csökkennek a részvényárak és az indexek is. Sokéves nyereségek olvadtak el hetek alatt, sőt, ha valaki úgynevezett tőkeáttétellel spekulált (amikor a valós pénzénél nagyobb összeget tud mozgatni), akkor akár a teljes vagyonát is elbukhatta egészen rövid idő alatt. Óhatatlanul felmerül, hogy miért nem lépnek közbe a politikusok, mikor fog intézkedni a kormány.

Az idő a szokásosnál gyorsabban ketyegAz idő a szokásosnál gyorsabban ketyeg

Az a helyzet, hogy jelen állás szerint egy ilyen intézkedés nemcsak, hogy hiábavaló lenne, de valószínűleg nagyobb károkat okozna, mint amekkora haszonnal járna. Persze vannak olyan eszközök, amivel lehet a helyzeten javítani, de azok esetében is az összehangolt nemzetközi intézkedéseknek lehet a legnagyobb haszna.

Ha például felfüggesztenék a Budapesti Értéktőzsde működését, az ugyan papíron megakadályozná a veszteségek halmozását, ám olyan üzenetet küldene a befektetők felé, hogy Magyarország nagy bajban van, és a pánik könnyen lehet, hogy átterjedne más szegmensekre. Első körben fokozódna a forintra kerülő nyomás, és tovább zuhanhatna a magyar fizetőeszköz, de az állampapírpiac „kiszáradása” is bekövetkezhetne, amikor senki nem akarna magyar kötvényeket venni, ehelyett pánikszerűen próbálnának szabadulni ezektől. Végül, ha mindez a lakossághoz is begyűrűzne, akkor megrohamozhatják az emberek a bankokat, hogy kivegyék a pénzüket, ami végső soron valóban megrogyaszthatja a pénzügyi rendszert.

Más kérdés, hogy mi a helyzet a forint árfolyamával, ami hétfőn újabb rekordmélységbe került az euróhoz képest, már a néhány hónapja még csak riogatásnak tűnő 350-es szinthez is közel kúszott. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az MNB már eddig is unos-untalan hangoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, annak ellenére, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter többször megüzente Matolcsy Györgynek, hogy stabil és kiszámítható árfolyamra lenne szükség - legutóbb éppen a lapunknak adott interjúban.

A Szabadság téren azonban nyilvánvalóvá tették, hogy a jegybankot csak és kizárólag az inflációs folyamatok késztethetik lépésre. Más kérdés, hogy akkor most tenniük kell valamit, hiszen az éves pénzromlás januárban 4,7, februárban 4,4 százalék volt - mindkettő jócskán meghaladja az MNB 3 százalékos inflációs céljához szabott, 1 százalékos felső ingerküszöböt. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezében vannak olyan eszközök, amelyekkel a gyengébb adatokra hatékonyan válaszolhat, s amelyek ily módon ha közvetve is, de végső soron az árfolyamot is megtámaszthatnák. Természetesen nem kamatemelésre gondolunk, amely totálisan szembe menne a nemzetközi trendekkel, hiszen a nagy jegybankok sorra csökkentik az alapkamatokat, és növelik a likviditást. Annak sincs per pillanat sok értelme, hogy a jegybank intervenciót hajtson végre.

De vannak olyan úgynevezett nemkonvencionális eszközök, amellyel jelezheti, hogy figyelnek a piacra. Olyan piaci pletykák is vannak ugyanakkor, hogy az MNB-nek most teljesen felesleges beállni ebbe a folyamatba, mert arról van szó, hogy nagy befektetési alapok számolják fel a magyarországi kitettségük egy részét (adnak el részvényeket és államkötvényeket) és „hazaviszik” a pénzt. Ezt teszik egyrészt azért, hogy csökkentsék a kockázataikat, másrészt azért, mert a befektetőik kiszállnak és az alapok is kényszerhelyzetben vannak.

Mi volt 12 éve?

Érdemes visszanézni, hogy a 2008-as válság idején mi volt. A mostani zuhanás - legyen szó akár a részvénypiacról, akár a forint árfolyamáról – még messze nem olyan súlyos, mint amit akkor láttunk. A BUX például 2007 utolsó kereskedési napján még 26 236 ponton zárt, majd egy évvel később 12 242 pontos értéket mutatott. Mindez 53,3 százalékos gyengülésnek felelt meg egyetlen év alatt, azaz a mutató több mint a felével esett vissza. 2008-ban egyébként 11 ezer pont alatt is járt, ami azt jelenti, hogy az éves csúcshoz képest nagyjából a kétharmadát elveszítette a börzebarométer.

Még rosszabb volt a helyzete az OTP részvényeseinek. A bankpapír árfolyama az egy évvel korábbi 8790 forintról az év végére 2875 forintig esett, ami 67,3 százalékos zuhanásnak felelt meg. A magyar bank szempontjából különösen az október elején tapasztalt összeomlás volt feltűnő, akkor néhány nap alatt az értékük felét veszítették el a részvények.

Ehhez képest a mostani pánikban egyelőre kisebb veszteségeket láthatunk. A BUX egy hónapja 46 182 ponton volt a csúcson, ahhoz képest a mai 30 ezer pont körüli mélypont bő 30 százalékos zuhanást jelent. Az OTP esetében 15 630 forint az eddigi legmagasabb záróár, miközben hétfőn napközben 9535 forintig zuhant, vagyis 40 százalékot bukott a csúcshoz képest.

Sokkal jobb fundamentumok

Hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar gazdaság fundamentumai összehasonlíthatatlanul jobbak, mint 2008-ban, amikor nem csak régiós, de európai szinten is lassú növekedés párosult rendkívül gyors eladósodottsággal. Utóbbi ráadásul az úgynevezett ikerdeficit volt, amikor az állam mellett a piaci szereplők (lakosság és a vállalatok) is folyamatosan növelték hiteleiket, amit ráadásul – mint arra talán mindenki emlékszik, megannyian meglehetősen fájdalmasan – általában devizában tettek meg.

Most viszont az európai növekedésben éllovasok között vagyunk, tehát, ha lassul is a növekedés, az egyik legjobb esélye Magyarországnak van a recesszió elkerülésére. Arról nem beszélve, hogy a költségvetés hiánya és az államadósság is kezelhető szinteket mutat. Így az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy sodródunk az eseményekkel és más országokhoz hasonlóan elszenvedjük például a turizmus mélyrepülését, de nem mi leszünk azok, akik – ellentétben a 2008-as eseményekkel –államcsőd közelébe jutunk a járvány miatt.

A nemzetközi piacokon megindultak a mentőakciók

Érdemes azt is leszögezni – annak ellenére, hogy a kormány gyakran ennek az ellenkezőjét kommunikálja –, hogy Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, amely ezer szállal kapcsolódik az Európai Unióhoz. Az ottani folyamatok alól ideig-óráig ki tudunk bújni, ahogy azt láthattuk az elmúlt két évben, amikor a német gazdaság problémái ellenére kimagasló növekedést produkált az ország. Tartósan azonban Magyarország sem tud az árral szemben úszni.

Megnyugtató viszont, hogy mind Brüsszelben, mind a világ más fontos politikai és gazdasági központjaiban felismerték, hogy összehangolt monetáris, és átgondolt fiskális intézkedésekre van szükség. Ezek egyikére vasárnap éjszaka már láthattunk példát, amikor a nagy jegybankok összehangolt akció keretében hétfőtől egységesen 25 bázisponttal mérsékelték az amerikai dollárra vonatkozó likviditási csereügyletek árát (devizaswap), amivel az a céljuk, hogy likviditást biztosítsanak, s csökkentsék a feszültséget a pénzpiacokon, valamint kínálati oldalról segítsék a háztartások és a vállalkozások hitelhez jutását.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar kormánynak és a jegybanknak is lépéseket kell tenni, de nem elsősorban a forint, vagy éppen a tőzsdei vállalatok árfolyamának érdekében. Sokkal inkább annak érdekében kell most tevékenykedni, akár itthon, akár globális szinten, hogy elkerüljük a még rosszabbat: azt, hogy a karanténba zárt világ miatt visszaeső kereslet tömegesen döntsön be vállalkozásokat. Amennyiben ez sikerül, akkor lehet abban reménykedni, hogy a járvány lecsengését követően viszonylag gyorsan helyreáll a korábban megszokott állapot.

Az MNB már lépett

E házi feladat rá eső részeit az MNB hétfőn megtette. Egyrészt szélsebesen védőhálót próbál húzni a válsághelyzetben leginkább fenyegetett kis- és középvállalkozások feje fölé. Mindenekelőtt azáltal, hogy már most hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett az általa biztosított növekedési hitelek törlesztésére 2020 végéig, egyúttal a bankokat is arra kérte, hogy ők is tegyék ugyanezt a saját vállalati hiteleiknél.

Jó jó, ez felszólítás helyett inkább fenyegetésnek tekinhető – mondván, ha nem léptek, akkor jön a kormány és majd az hatalmi szóval elrendeli a moratóriumot –, ám azzal, hogy az MNB ugyanezt a maga hiteleinél (nhp) megteszi, Matolcsyék járnak elől jó példával. Hogy erre majd hogyan reagálnak a bankok, egyáltalán ilyen helyzetben és előzmények után reagálhatnának-e másképp, mint a sorba való beállással, az nagyon rövid időn belül kiderül (az Mfor olvasói számára remélhetőleg már ma – lévén, hogy körkérdéséünkre több bank is keddre ígért választ). Márcsak azért is, mert a koronavírus fénysebességű terjedése miatt megszokhattuk, hogy a pillanat törtrésze alatt kell dönteni.

Az pedig már a friss források áramlását segíti elő, hogy az MNB refinanszírozásnál elfogadja a nagyvállalati hiteleket, ezáltal ugyanis a kereskedelmi bankok hitelezési potenciálja több mint 2500 milliárd forinttal bővül. Ez korántsem elhanyagolható mérték: a GDP 5 százaléka. 

További 150 milliárddal pedig annak révén nyúlhat meg a bankok hitelezési takarója, hogy az MNB ennyivel emelte azt a keretet, amennyivel többért eurót adhatnak el neki a bankok forintért cserébe, amely közvetve a hazai fizetőeszköz erősödéséhez is hozzájárulhat. 

Most a bankoknak és a kormánynak kell jönnie 

Az MNB tehát lépett, most a bankokon és a kormányon a sor. Hiszen ne feledjük, a lakosságról a jegybank most nem szólt. Pedig a munkahelyek elvesztése – anélkül, hogy riogatnánk – valószínűleg nem kevesek hiteltörlesztéseit nehezítheti meg. Elég csak arra gondolni, mennyien kaptak rá az utóbbi három évben a magas kamatuk miatt évtizedeken át forró krumplinak számító személyi kölcsönökre. Bár kétségtelen, hogy a lakosság eladósodottsága össze sem hasonlító a 2008-as válság kirobbanásakori mértékkel, azért rövid távon így is adódhatnak fájdalmas helyzetek.

Orbán Viktor az MKIK ülésén. Fotó: MTIOrbán Viktor az MKIK ülésén. Fotó: MTI

Orbán Viktor múlt kedden, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ülésén még legalább két hetet, de inkább négyet kért arra, hogy tisztábban lássa, "pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken". A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Máger Andreát a napokban kérte fel a kormányfő, hogy konzultáljon a már bajba jutott ágazatok képviselőivel, hogy gyors intézkedéseket hozhassanak.

Megeshet azonban, hogy április közepéig, pláne a végéig már nincs idő várni, az Orbán által kilátásba helyezett gazdaságvédelmi akciótervet jóval előbb össze kell kalapálni. Ennek valószínűségére utal a jegybank tegnapi fellépése, általában ugyanis a válsághelyzetben megtett monetáris és fiskális lépések időben nem szoktak nagyon elválni egymástól.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.

 

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.