Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Kormos Olga Kormos Olga

Magasabb a pedagógusok körében az oltakozási hajlandóság, mint az átlag állampolgárok körében – többek között ez derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös sajtótájékoztatóján.

A közös kutatás célja az volt, hogy pontos képet kapjanak arról: miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. 

„A járvány olyan mértékű leterheltséget hozott például a digitális oktatás miatt pedagógusoknak, ami szinte vállalhatatlan már. Felhívjuk az oktatási döntéshozók figyelmét, hogy a rendkívüli fásultság és fáradtság mellett még magukra is vannak hagyva, így hamarosan nem lesz pedagógus, aki oktatná a gyermekeinket” – hívta fel a figyelmet Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke.

Fáradtak és kimerültek. Fotó: DepositphotosFáradtak és kimerültek. Fotó: Depositphotos
Már a járvány előtt is jóval többet teljesítettek a pedagógusok, miközben alacsony a munkabérük: a többi munkavállalóhoz képest heti 50 óra felett teljesítettek, s erre jött rá a COVID-járvány. Tavasszal egyik napról a másikra a vállukra vették a digitális oktatást, de az ezért kért kompenzációt azóta sem kapták meg.

A 21 Központ kutatói 50 kérdéses online kérdőívet tettek elérhetővé, melyet 2020. december 18. és 2021. január 17. között 1269 pedagógus töltött ki. A válaszadók 52 százaléka PSZ-tag.

A Tünetkezelés – Pedagógusok a járvány idején című elemzés többek között ezeket állapította meg:

  • Ha tehetné, hagyományos oktatást választana a pedagógusok 56 százaléka, míg 25 százalékuk hibridet.
  • A pedagógusok 53 százaléka érezte úgy, hogy digitális kompetenciája éppen elégséges arra, hogy meg tudjon birkózni a napi feladatokkal. Mindezt annak ellenére, hogy 80 százalékuk korábban részt vett valamilyen központi digitális képzésen. 7 százalékuk nem is tud eleget tenni a digitális kihívásoknak.
  • Minél idősebb, annál több problémája adódik a digitális oktatás területén.
  • Azokat a diákokat érinti a leghátrányosabban az online oktatás, akiknek sem az eszköztáruk, sem a kompetenciájuk nincs meg az oktatásba bekapcsolódni. Az oktatók szerint gimnáziumokban ez nem okozott akkora gondot, mint a szakiskolákban és általános iskolákban.
  • Az oktatók 51 százaléka kapott a munkáltatójától segítséget a digitális munkarendben, viszont az óvodában dolgozókat hagyták leginkább az út szélén, a fenntartók alig segítették a tavalyi online nevelésben.
  • A pedagógusok 67 százaléka fordult digitális segítségért a kollégáihoz, a családjához 55 százalék, 47 százalék pedig interneten nézett utána.
  • A járvány levonultával 27 százalék szeretne majd több digitális eszközt használni az oktatásban (főleg idősebbek), 48 százalék viszont ugyanannyit (főleg fiatalabb kollégák), egyötödük kevesebbet fogja használni ezeket, mint a járvány előtt.

A kutatók arról is beszéltek, hogy felmérésük alapján az oltakozási hajlandóság elég magas az oktatók körében: 47 százalék szeretne oltást, míg 38 százalék még bizonytalan.  

"A második hullámban jóval többen, 20 százalékuk fertőződött meg, akik igazoltan elkapták a vírust a vizsgált 2 hónapban, ezért jól döntött a kormány, hogy a középiskolákban digitális oktatást elrendeltek" – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

Hozzátette: a kormány ugyanakkor nem kezeli kiemelt kategóriaként a pedagógusokat, pedig, mivel közvetlenül érintkeznek a tanulókkal, az egészségügyi és a szociális dolgozók után ők a legveszélyeztetettebbek. Hiszen köztudott, hogy a gyerekek a legnagyobb vírushordozók.

A felmérés arra is rávilágít, hogy a fertőzött pedagógusok mindössze 19 százaléka kapta meg a bére 100 százalékát, ők is főleg azért, mert a PSZ segített, vagy mert a betegségük alatt is bekapcsolódtak a digitális oktatásba az otthonukból.

A kormány által alacsonynak ítélt tesztelési hajlandóságról az alelnök azt mondta, többen azért maradtak távol, mert tisztában vannak azzal, hogy akkor nem kapják meg a teljes munkabérüket, de volt, akiknek 60-70 km-t kellett volna utazniuk az oltópontra, amit nem tudtak bevállalni, illetve a kontaktkutatás teljesen megszűnt, a szülők pedig betegen engedték iskolába engedték a gyerekeket.

A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is fontosnak tartja a pedagógusok tesztelését, és azt, hogy az oltási ütemezésben kiemelet helyre kerülhessenek végre.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.