Magyarország gyakorlatilag már teljesíti a maastrichti kritériumokat, így csatlakozni tudna az eurózónához - jelentette ki Pleschinger Gyula a parlamenti testület ülésén. Hozzátéve: a válság azonban megmutatta, hogy a belépést nagyon körültekintően kell megvalósítani, nem elég a feltételeket teljesíteni. Úgy kellene belépni, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége elérje az eurózóna magországainak (legfejlettebb államainak) az átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. Az eurózóna dél-európai államainak példája mutatja, ha nem elég fejlett egy állam az euróövezethez való csatlakozáskor, akkor az is előfordulhat, hogy jövedelem-átcsoportosítás történik a fejlettebb, eurót használó országok felé. Az eurózónába való belépésről a kormány dönt.
Pleschinger szerint a jegybank történelmi mélységbe, 7 százalékról 0,9 százalékra vitte le az alapkamatot, a válság évei után Magyarországon újra beindította a hitelezést, mind a vállalatokat, mind a lakosságot tekintve, úgy, hogy a vállalati hitelek terén napjainkban már 10 százalékot ér el az éves növekedés.
Emlékeztetett: a válságot követően óriási visszaesés következett be a hitelezésben, a bankok is szigorították a kölcsönök feltételeit, így gyakorlatilag leállt a hitelezés. Azóta a jegybank intézkedéseinek hatására oldódtak a korlátok, a bankok is enyhítettek a feltételeiken, a kedvező konstrukciók meghozták a vállalkozások, majd a lakosság hitelfelvételi kedvét is. A növekedési hitelprogram (nhp) lezárását követően a jegybank elindította a piaci hitelprogramját is.
Az újrázó monetáristanács-tag kiemelte: az MNB nagy sikert ért el az nhp-vel, mintegy 3 ezer milliárd forinthoz jutottak a kis-és közepes cégek (kkv-k) a kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Az nhp eleinte nagyon rugalmas program volt, a kkv-k hitelkiváltásra és forgóeszközök vételére is igénybe vehették a kölcsönöket, de előrehaladva szigorították a feltételeket, a végére már csak beruházás finanszírozásra lehetett felhasználni . 2016-ra az nhp elérte a célját, ettől kezdve "egészségesen" nőtt a vállalkozások által felvett hitelek nagysága.
Pleschinger Gyula hangsúlyozta, hogy "a jegybanknak nincs árfolyamcélja, mi a hitelezésre és a kamatpolitikára koncentrálunk." Mint mondta, az MNB-nél most az adószűrt maginflációt figyelik, már ez is elérte a 3 százalékot, ez komoly jelzés lehet a jegybank számára, hogy elkezdje a monetáris politika normalizálását.
A devizatartalékoknál egy ismert szabály szerint a tartalékoknak meg kell haladnia a nettó külső rövid futamidejű adósság mértékét, ami Magyarország esetében most 15-16 milliárd euró körül van, a devizatartalékok összege pedig 24 milliárd euróra rúg - jelezte Pleschinger Gyula.
