A Stuttgarter Nachrichten nemrég arról számolt be, hogy a német Mercedes-Benz nem veri nagydobra: vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar politikai vezetéssel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. „A kapcsolatok ápolása érdekében a konszernvezető a legmagasabb szinten tart fenn kapcsolatokat a magyar politikával. Erről azonban a német közvélemény lehetőleg minél kevesebbet tud” – fogalmazott a lap. Mivel a találkozókról kizárólag a magyar fél számol be, a Mercedes sem előzetesen, sem utólag nem ad ki hivatalos tájékoztatást, megkerestük a német vállalatot.
A Mercedes-Benz írásban reagált megkeresésünkre. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem kommunikálták a vezérigazgató és Orbán Viktor találkozóját, a vállalat nem adott egyértelmű választ. Ehelyett közölték:
„A különböző, többek között politikai érintettekkel folytatott találkozók a Mercedes-Benz napi működésének részét képezik, és ezeket általában nem kommunikáljuk proaktívan.”
A cég hangsúlyozta, hogy több mint 150 országban folytat üzleti tevékenységet, és a globalizáció, valamint a gazdasági összefonódások korában továbbra is a párbeszédre és a konstruktív együttműködésre törekszik. „A világszintű gazdasági kapcsolatok irányvonalait a politika határozza meg. Vállalatként ezen irányvonalak mentén működünk, és a politikára támaszkodunk abban, hogy ezek nemzetközi betartását biztosítsa” – fogalmaztak.
A Mercedes-Benz szerint saját értékeit az üzemeiben érvényesíti. Mint írták:
„A Mercedes-Benz saját értékeit és normáit a helyszínen, üzemeiben érvényesíti. Ennek megfelelően: a jelenlét többet ér, mint a visszavonulás – és hozzájárul a helyi normák alakításához.”
A kecskeméti gyárral kapcsolatban a vállalat megerősítette: „A Mercedes-Benz kecskeméti gyára nemzetközi gyártási hálózatunk központi része. 2012 óta folyik ott a termelés, és – ahogyan az a nemzetközi gyártási hálózatunkban szokásos – konstruktív kapcsolatot ápolunk a helyi kormánnyal.” Ennek keretében „személyes találkozókra is sor került”. Hozzátették: „A magyar külgazdasági és külügyminisztérium, valamint Kecskemét városa aktívan támogatja a helyszín fejlesztését.”
„A helyszínválasztási döntéseket a Mercedes-Benznél sokféle, hosszú távú tényező alapján hozzák meg. A Mercedes-Benz Magyarország EU-tagságát is figyelembe véve döntött e helyszín mellett” – írta a cég szóvivője. Korábban beszámoltunk róla, hogy a Mercedes-Benz évi 100 ezer autó gyártását helyezné át Németországból Kecskemétre, mivel Magyarországon a személyi jellegű ráfordítások – elsősorban a bérek – mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak.
A döntés mögött a költséghatékonyság áll: Magyarországon ritkább a betegszabadság és kevesebb a távollét, a munkaidő-kiesés így jóval kisebb. A termelékenység viszont a hasonló gyártási módszerek miatt nem jelent különbséget.
A márka imázsa szempontjából azonban a termelés áthelyezése egyesek szerint kérdéseket vet fel:
A Mercedes-Benz nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miként egyeztethetők össze a magyar kormánnyal folytatott együttműködések a vállalat által képviselt értékekkel, különös tekintettel a korrupcióval és demokratikus visszalépésekkel kapcsolatos rendszeres vádakra. Arra a felvetésre sem reagáltak, hogy miként viszonyulnak ahhoz, hogy Orbán Viktor nyilvánosan a támogatásáról biztosította a németországi AfD-t. A német, radikális párt EU-ellenes és bevándorláskritikus nézeteiről ismert, az elmúlt években egyre inkább szélsőjobboldali irányba tolódott.
A Mercedes-Benz külkapcsolatokért felelős vezetője, Eckart von Klaeden februárban a Deutsche Welle kérdésére egyértelműen elhatárolódott az AfD-től. Mint mondta: „Az idegengyűlölet, a gyűlölet, az antiszemitizmus bármely formája és a szélsőségesség egyértelműen ellentétes a Mercedes-Benz értékeivel.” Klaeden ezzel csatlakozott azokhoz a német nagyvállalati vezetőkhöz – többek között a Deutsche Bank, a Siemens vagy a Bosch vezetőihez –, akik nyilvánosan állást foglaltak az AfD térnyerése ellen és a nyitottság, a sokszínűség mellett.
Orbán Viktor idén februárban a Karmelita kolostorban, magasrangú vendégeknek járó külsőségek között fogadta Alice Weidelt, az AfD társelnökét. A találkozón Orbán a pártot „Németország jövőjének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy az AfD programja – különösen a migráció és az energiaügyek terén – kedvező lenne Magyarország számára is. Weidel a találkozót követően Orbánt „a józan ész, a szuverenitás és a függetlenség szimbólumának” nevezte. A németországi előrehozott parlamenti választásokon az AfD 20,8 százalékos eredményt ért el, megduplázva korábbi támogatottságát, és ezzel a második legerősebb párttá vált. Orbán Viktor másnap az X-en gratulált Weidelnek és az AfD-nek, kiemelve a választási eredményt. Ugyanakkor a választások győztesének, a CDU/CSU szövetségnek és kancellárjelöltjüknek, Friedrich Merznek nem küldött gratulációt.
