Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában lengette be a 2022-től bevezetni tervezett adómentességet, melynek részletein jelenleg is dolgoznak a kormánytagok. A bejelentés értelmében a következő év január elsejétől a 25 évnél fiatalabb dolgozók mentesülnének a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Hogy ez a kedvezmény mekkora bérig lenne érvényesíthető, nem derült ki biztosan az interjúból, azt viszont jelezte a kormányfő, hogy szerinte ezt az átlagbérig lenne célszerű érvényesíteni.
A bejelentés során két érdemi megjegyzést tett még: egyrészt ezt a kérdést illetően "nagy vitákat" folytat Varga Mihály pénzügyminiszterrel, másrészt pedig Novák Katalin családügyekért felelős tárca nélküli miniszter dolgozik jelenleg is a részleteken. A viták azonban a jelek szerint egészen gyorsan lezárulhattak az interjú után, valami hasonlót feltételezhetünk Novák Katalin a miniszterelnöki interjú után nem sokkal közzétett Facebook-bejegyzéséből. Ebben ugyanis kész tényként rögzítette a korábbi bejelentésben elhangzottakat:
"2022-től a 25 évnél fiatalabbak teljes szja-mentességet kapnak. Az adókedvezmény az átlagfizetésig lesz érvényes".
Évi több százezres megtakarítás lehet az eredménye
A jelenleg a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalék és hiába évek óta lebegtetik az illetékes kormánytagok az egyszámjegyű szja bevezetését, ez jó ideig az asztalfiókban porosodhat még. Az áttérés miatt kieső költségvetési bevételek tetemes összege miatt erre belátható időn belül nem mutatkozik esély, a koronavírus-járvány miatti válság pedig még távolabbra tolhatta ennek idejét.
Tehát minden joggal feltételezhetjük, hogy 2022-ben is marad a 15 százalékos szja-kulcs, ami egy minimálbérhez közeli, 170 ezer forintos bruttó fizetésnél 25 500 forint fizetendő terhet jelent. A mentességgel havonta ezt az összeget spórolnák meg az érintettek, a jelenlegi 113 500 forintos nettó bér 138 500 forintra emelkedne - ez 22,6 százalékos növekedésnek felelne meg. Éves szinten így 306 ezer forint maradhat a dolgozónál. A mentességnek köszönhetően realizálódó új nettó bér azt jelentené a gyakorlatban mintha a dolgozó bruttó 200 ezer forintért végezné a munkáját.
Magasabb fizetésnél is maradna ez a 22,6 százalékos növekmény. A legutóbbi adatok szerint az átlagbér jelenleg 400 ezer forint alatt van kicsivel. Egy ilyen bérre a dolgozótól havonta - kedvezmények nélkül - 60 ezer forint szja-t vonnak le, és a végén - a tb-járulékok levonása után - 266 ezer forint nettó bért kap képhez a dolgozó. Az adómentesség révén havi 326 ezer forintot kaphat meg, éves szinten 720 ezer forinttal gazdálkodhat több pénzből.
Az intézkedések a foglalkoztatottak mintegy 6 százalékát érintené. A legutóbbi adatok szerint 280 ezer magyar dolgozik, akinek életkora 15 és 25 év között van.
Lengyel és horvát utakra lépett az Orbán-kormány
Mint azt Orbán Viktor a rádióinterjújában is jelezte, egy külföldi példát honosítana meg a kormány ezzel az adómentességgel. A kormányfő konkrétan a lengyeleket nevezte meg, de mellettük még a horvát kormány is hasonló kedvezményt léptetett életbe 2020-tól. A külföldi példák motivációja azonban merőben más volt, mint amivel Orbán Viktor indokolta a lépést. Utóbbi a családalapítás, gyerekvállalás ösztönzőjének tartja az adókedvezményt: a CSOK-kal, a babaváróval és ezzel a megtakarítással a kormány szerint fokozódhat a gyerekvállalási kedv és hajlandóság a fiatalabbak körében is.
A lengyel és a horvát kormányt ellenben a munkaerő megtartása motiválta akkor, amikor ezt az adókedvezményt bevezette. A lengyel rendelkezés értelmében a 26 év alattiak évi 85 528 zloty (átszámítva nagyjából évi hatmillió forint) fizetésig kapnak mentességet. Ez a magyar tervekkel ellentétben jócskán meghaladta az akkori átlagfizetést, ami körülbelül évi 60 ezer zloty volt.
A horvát kormány szintén a fiatalok elvándorlásának megakadályozása céljából döntött az adómentesség mellett, ám az úttörőnek nevezhető lengyel kormánnyal ellentétben déli szomszédunknál sávos kedvezményt léptettek életbe. A 25 év alatti fiatalok teljes adómentességet kapnak, a 26 és 30 év közöttiek pedig 50 százalékosat - mindkét esetben felső határ az átlagfizetés.
