Magyarország mindössze a GDP 1,1 százalékát, vagyis 2,7 milliárd eurót költött rezsitámogatásra 2021 szeptembere óta, ez pedig a harmadik legalacsonyabb érték ez Európai Unióban – foglalta össze a Bruegel Intézet tanulmányát a hvg.hu. Az adatokból kiderült, hogy GDP-arányosan a szlovákok költöttek legtöbbet rezsivédelemre: GDP-jük összesen 9,3 százalékát. Fontos kiemelni azt is, hogy célzott támogatást hazánkon kívül csak Máltán nem adott a kormány a rászorulóknak.
A Németország által elköltött összeg messze meghaladja az összes többi ország által elköltött összeget: összesen 268,1 milliárd eurót fordítottak rezsivédelemre, noha ott ez „csupán” a GDP 7,5 százalékát jelentette.
A Bruegel Intézet hét csoportba sorolta a rezsivédelmi intézkedéseket:
- adócsökkentés,
- kiskereskedelmi árszabályozás,
- nagykereskedelmi árszabályozás,
- rászorulók célzott támogatása,
- állami cégek bevonása,
- többletprofit megadóztatása,
- cégek támogatása.
Magyarország ezek közül viszont csupán négyet használt: itthon kiskereskedelmi árszabályozás, adócsökkentés, a többletprofit megadóztatása, valamint a cégek támogatása volt jellemző.
Az uniós országok összevetésében Magyarországnál kevesebbet csak Cipruson (ahol a GDP 0,9) és Finnországban (ahol a GDP 0,6 százalékát) fordítottak rezsivédelemre.
Az elemzés Magyarországról szóló részében külön kitérnek azokra a rendkívüli intézkedésekre, amikre a kormány az energiaválság miatt kényszerült rá: kiemelték az extraprofitadókat, és a rezsicsökkentés átalakítását is.
A Bruegel elemzői úgy vélik, hogy az energiahordozók ársapkázása helyett hosszabb távon az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek támogatása, valamint a gazdaság stratégiai ágazatait érintő jövedelemtámogatás lenne célravezető.
