Enyhült a visszaesés üteme, de még mindig csak kincstári lehet az optimizmus az építőipar rövid távú jövőjével kapcsolatban. Lázár János építési és közlekedési miniszternek már most is magyarázkodnia kell (pár hónapja 2024 második felére ígérte a fellendülés kezdetét) és még inkább erre kényszerülhet, ha tavaszig nem sikerül berúgni az ágazat motorját.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt tavaly novemberi adatai is ezt támasztják alá. A kormányhoz közel álló források is csak arról számolhatnak be – igaz, ezt nagy terjedelemben és a sikerpropaganda minden eszközét bevetve teszik –, hogy csak egyes állami mélyépítési projektek, főleg út- és vasútépítés, továbbá mutatóban pár középület korszerűsítése halad, új épületek (köztulajdonúak és társasházak) továbbra sem akarnak kibújni a föld alól. Tavaly novemberhez képest 22 százalékos a zuhanás az épületeknél, az egyéb létesítményeknél is majdnem 4 százalékos a visszaesés. Mindössze egyes speciális szaképítésekben sikerült pluszt kimutatni, azok is inkább a már futó projektek novemberi befejeződése miatt kerülhettek a statisztikába.
Fotó: KSH
Egyelőre Lázár János is kerüli a jelen jellemzését és más kormánytagokhoz hasonlóan azt ecseteli, hogy „majd az év második felétől minden jobb lesz”. De a NER-hez nem tartozó építőipari tervező, kereskedő és kivitelező cégeknek, vagyis leginkább egyes nagyvállalatoknak és sok ezer kis- és közepes vállalkozásnak valahogy túl kell élniük. Márpedig a gazdaság egészének stagnálása idején is erős költségnövekedés és csak később megjelenő keresletbővülés közepette kell ezt megtenniük.
Januárban ismét növelni kellett a minimálbért, ez az automatikusan emelkedő járulékokkal együtt nagy érvágás sok cégnek. Tudnivaló, hogy az ágazatban főleg tőkeszegény kis- és mikrovállalkozások, valamint egyéni vállalkozók dolgoznak.
Január 15-től minden építőipari kivitelezőnek és tervezőnek (például az építészmérnököknek, kőműveseknek, tetőfedőknek, villanyszerelőknek, víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelőknek, festőknek és burkolóknak is) kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük – becslések szerint az érintett közel 150 ezer hazai építőipari vállalkozás mintegy 10-15 százaléka kötött ilyet eddig. A legalsó bevételi sávba tartozó, 100 millió forintos éves árbevétel alatti egyéni vállalkozók és cégek számára elérhető legolcsóbb biztosítás éves díja 51 ezer forint körül van.
Az építőipari cégek többségének nem lett olcsóbb a felhasznált energia (elenyésző részük kapott kedvezményt a kormánytól) és mindegyiküknek nőttek a szállítási költségei a növekvő üzemanyagárak miatt. Ráadásul a régóta folyamatosan gyengülő forinttal is számolniuk kell, minthogy az alapanyagok fele importból származik. A termelési árak ugyan nőnek, de nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozzák a költségek emelkedését. A KSH szerint a tavalyi harmadik negyedévben 5,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2023 első kilenc hónapjában és hasonló érték várható az utolsó negyedévre is – ezt később közlik.
Némi gyógyír a sebekre, hogy 2024. december 25-től az addig érvényes nettó 5856 forintról 6764 forintra emelkedett a kötelezően alkalmazandó minimális rezsióradíj. Ezt az ágazat legnagyobb érdekképviseleti szervezetének, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) a képviselőivel tartott egyeztetés után hirdette ki Lázár János miniszter az év végén.
A szakmai szervezet szerint a kormány 21 pontos gazdasági akcióterve új lendületet adhat a lakásépítéseknek, felújításoknak és energetikai korszerűsítéseknek. Emellett a lakossági állampapírokra idén kifizetendő, szakértők szerint mintegy 3000 milliárd forintnyi kamat és tőke egy része is várhatóan az ingatlanpiacon landol, ami tovább élénkítheti az építőipart – állítja reményteljesen a szervezet.
Mindez azonban csak feltételezés, semmi garancia nincs arra, hogy így is lesz vagy olyan mértékű lesz a növekedés, hogy az építőipar feljebb jöhet a mély gödör aljáról. Az ipar továbbra is mélyrepülésben van, új ipari ingatlanok tömeges építése nem várható. Az állami beruházásoknál még mindig él a stop, az uniós forrásokra nem lehet számítani és az önkormányzatok sem sietnek új megrendeléseket leadni. A lakosságnál landoló pluszpénzből csak hónapok múlva lesz/lehet megrendelése az ágazatnak, a fent említett megemelkedett költségeket addig is ki kell fizetni és ezt csak a tartalékkal rendelkező cégek képesek megtenni. Épp ilyenből van kevés. A bizonytalan gazdasági környezet miatt érthető, hogy a cégek nem akarnak bevállalni túl sok kockázatot. Még az ÉVOSZ is elismerte, hogy a vállalati, valamint az állami megrendelések elmaradása miatt az építőipari kibocsátás 2025-ben sem fog számottevően növekedni.
Így látják az elemzők
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a magas árszínvonal is mérsékli a keresletet, hiszen a mostani árak mellett a beruházások kevésbé tudnak megtérülni. Megemlíti, hogy a forint gyengülése itt is nyomot hagy és az elmúlt években az ágazat mindig infláció fölötti áremeléseket hajtott végre, ez viszont ugyancsak visszafogja a keresletet. Ugyanakkor rámutatott, hogy a korábbinál kisebb gond a magas kamatkörnyezet, ám mivel a további kamatcsökkentésekre vélhetően jó ideig várni kell, kevésbé valószínű a vállalatok kivárása.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint idén ebben az ágazatban is a vállalati beruházások lesznek a döntőek. A kérdés, hogy mennyire oldódik majd az óvatosságuk, mennyire mernek majd beruházásokba belevágni. A szűk keresztmetszet továbbra is a külső kereslet alakulása. Javuló kilátások esetén az építőipari rendelések is érdemben felfuthatnak, amely a beszállítókon keresztül a feldolgozóipar több ágában is keresletet generálna.
Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke azt tette hozzá, hogy az új építésű családi házak és kisebb méretű társasházak esetében egyes szerkezetépítési árucsoportok forgalma megugrott 2024 egészében, főleg a tavalyi év utolsó utolsó hónapjaiban. Ez a két épületcsoport ugyan nem jelent komoly volument a magyar építőiparban, de egy igen széles mikro-, kis- és középvállalkozói körnek adnak munkát.
