Kezdjük a jó hírrel. 2022-ben nem nőtt azon parlamenti képviselők száma, akik tartottak maguknál készpénzt. A 199 képviselőből ugyanúgy 49-en vallottak arról, hogy tavaly év végén rendelkeztek olyan összegekkel, amelyeket sehol sem fialtatnak – például bankbetétben, állampapírokban, részvényekben, netán a modern kor befektetési divattermékeiben, vagyis kriptóeszközökben –, mint 2021 zárásakor.
És akkor jöjjön a rossz hír. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a honatyák, -anyák nem fogadták meg Varga Mihály pénzügyminiszter és a Magyar Bankszövetség immár évek óta hangoztatott kérését, miszerint csökkenteni kellene a hazai forgalomban lévő készpénzállományt, mivel annak több hátránya is van. Mindenekelőtt az, hogy a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt adóbevételektől eshet el a költségvetés. Emellett veszélyes otthon, a párnacihában, befőttesüvegben, vagy a villamoson utazva, a zsebünkben tartani nagyobb összegeket, hiszen kirabolhatnak, meglophatnak minket. 2020 márciusában, a koronavírus-járvány berobbanásával pedig egy újabb szempont is bejött, miszerint az egészségre is káros, ha bankjegyeket fogdosunk, azokon ugyanis egyes kutatások szerint a vírusok is meg tudnak maradni – ezzel szemben a készpénzmentes tranzakciók nemcsak gyorsabbak, hanem higiénikusabb megoldást is nyújtanak.
Végül, de nem utolsósorban a készpénznek nincs kamata, aminek következtében például egy ezer forintos vásárlóértéke az infláció mértékével csökken – már csak ezért is érdemes azt megtakarítási formákba tenni. Ennek még éveken át ellentmondott, hogy a kamatok a nullához közelítettek, nem úgy a banki, brókeri költségek, miközben a készpénzfelvétel havi két alkalommal, 150 ezerig ingyenes, így sokan inkább a hó elején kivették ezt az összeget és maguknál tartották. Ez utóbbi most sem változott, a kamatok viszont az infláció miatt elkezdtek emelkedni, ma már például akad olyan, a pénzromlás mértékével indexált állampapír, amely évi 15-16 százalékot is fizet - ahogy arra laptársunk, a Privátbankár.hu a szokásos heti elemzéseiben rendre felhívja a figyelmet.
Utóbbi, mondhatni fontos, zsebbevágó körülmény ellenére tavaly sem állt meg a készpénzállomány növekedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2022 végén 8330 milliárd forint értékű cash volt forgalomban, 542 milliárddal több, mint egy évvel korábban – ez közel 7 százalékos növekmény.
Ehhez képest persze elenyésző a parlamenti képviselőknél összesen meglévő közel 557 millió forint. Ám figyelemreméltó, hogy ez a mennyiség egy év alatt az országos átlagnál jobban, majdnem 11 százalékkal gyarapodott.
Ez különösen azért lehet fájdalmas Varga Mihálynak, mert a kedd éjfélig közzétett vagyonnyilatkozataikban készpénzállományról vallott 49 honatyából és -anyából 34 kormánypárti: 29 fideszes, 5 pedig KDNP-s. Persze ez a nagy szám nem meglepő annak fényében, hogy a T. Ház „lakóinak” kétharmadát ez a két párt adja, ám az arányuk a készpénzbirtokosok között még ennél is magasabb, 69,4 százalék.
Az meg aztán még inkább elkeserítheti a pénzügyminisztert, hogy még az Orbán-kormányban vele együtt ülők közül is akadt, aki a jelek szerint rá se hederített. Az építési és közlekedési tárcát irányító Lázár János 2021 végéhez képest 6 millióval, immár 20 millió forintosra növelte a nála lévő készpénzt, az uniós forrásokért küzdő Navracsics Tibor pedig 3 milliót tartott magánál (hogy egy évvel korábban mennyit, azt nem lehet tudni, lévén, hogy 2014-2022 között idehaza nem volt képviselő, 2014 novembere és 2019 novembere között például az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosaként tevékenykedett).
De a Fidesz frakcióvezetője és helyettese sem fogadott szót Vargának. Kocsis Máté ugyanis egy év alatt több mint a duplájára, 68,8 millióra (!) emelte a készpénzállományát, míg Kubatov Gábor a 2021 végi 14 millióval szemben 2022 végén már 20 milliót tartott magánál.
Ezzel az egészen elképesztő mértékkel Kocsis a készpénztulajdonos képviselők listáján is átvette az első helyet az egy éve még ott állt fideszes Font Sándortól, aki egyébként leapasztotta az állományát, 50 millióról 40 millióra.
Így sem fért fel a képzeletbeli dobogóra, amely harmadik helyére ugyanis párttársa, a képviselőként 2022-ben debütált Mészáros Lajos került, 50 millióval, aki a héten azzal szerepelt a hírekben, hogy dunaújvárosi polgármesterként kijárta Orbán Viktornál, a kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét.
Kocsis másik frakcióvezető-helyettesének tavalyi szereplése láttán pedig azért húzhatja fel a szemöldökét Varga, illetve Matolcsy György, az MNB elnöke, mert Bánki Erik 12 millió forint értékben eurót tartott. Amellyel ugyan elenyésző mértékben járult hozzá a hazai fizetőeszköz gyengüléséhez, ami az ország magas importkitettsége miatt az Európai Unióban már így is a legmagasabb inflációra gerjesztően hat, ám jelzi: még a Fidesz koriferusai között sem mindenki hisz a nemzeti valutánkban.
Persze Bánki példáját mások is követték, s nemcsak a vele azonos ideológiát követők – jelesül Budai Gyula és Vinnai Győző –, hanem az ellenzékiek közül a kétezres években miniszter, volt MSZP-elnök Hiller István. Igaz, ő legalább 2021-ről 2022-re csökkentette a készpénzállományát, a múlt év végi árfolyam alapján 18,7 millió forint értékűre (az előírás szerint külföldi pénznemben lévő készpénz esetén annak összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, az MNB hivatalos devizaárfolyamán szükséges forintra átváltani, és az átváltási árfolyamot megjelölni). Hilleren kívül még a cash-birtokos képviselők listáján előkelő helyet foglal el Komáromi Zoltán (DK) a maga 20 milliójával, míg párttársa, Kálmán Olga 15 millióról adott számot.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
