Az ukrajnai háború következtében kialakult élelmiszerválság tovább növeli a menekültek számát, ami már így is rekordot döntött – közölte csütörtökön Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR).
Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját. Az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány – jellemezte múlt héten Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a helyzetet.
A háború következtében kialakult élelmiszerbiztonsági válság a szegényebb országokban még több embert fog arra kényszeríteni, hogy elmeneküljön otthonából, ami a jelenlegi rekordot meghaladóan is növelni fogja a menekültek számát – jelentette ki Grandi.
A szervezet csütörtökön közzétett jelentéséből kiderült, hogy 2021 végén világszerte mintegy 89,3 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét üldöztetés, konfliktusok, visszaélések és erőszak miatt. Azóta több millióan menekültek el Ukrajnából, vagy hagyták el lakóhelyüket a határain belül, míg a blokád alá vont gabonaexport miatt fellépő áremelkedések a világ szegényebb országaiban jelentős menekültválságot idézhet elő.
„Ha az általam leírtakhoz – háború, emberi jogok, éghajlat – még egy élelmiszerválság is társul, az csak felgyorsítja a jelentésben leírt tendenciákat” – mondta Filippo Grandi a Reuters tudósítása szerint, és a számadatokat „megdöbbentőnek” nevezte. Ha ezt nem sikerül gyorsan megoldani, akkor a hatás pusztító lesz. Már most is egyre több ember menekül az áremelkedések és az erőszakos felkelések miatt az afrikai Száhel-övezetben – tette hozzá a főbiztos.
Grandi bírálta azt is, hogy az Ukrajnának juttatott források elvonják a figyelmet arról, hogy más, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőket segítő programok alulfinanszírozottak.
Ennek fájdalmas következménye, hogy adományok híján csökkenteni kellett például a Dél-Szudánban kiosztandó élelemadagokat, 1,7 millió embertől ezért kénytelenek megvonni a segítséget – jelentette be Adeyinka Badejo-Sanogo, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) ügyvivő igazgatója kedden a DPA hírügynökség szerint. Badejo-Sanogo elmondta, hogy a WFP költségvetése jelenleg 4,4 millió ember támogatására elég, Dél-Szudán 11 milliós lakosságának azonban a kétharmada élelmezési segítségre szorul. Dél-Szudán egyszerre több válsággal is küzd, az Ukrajnában zajló háború miatti áremelkedések mellett súlyos áradások és aszályok nehezítik a megélhetést, de a belföldi konfliktusok is jelentős gondokat okoznak. Emellett nem szabad megfeledkezni a két éve tartó etiópiai konfliktusról és az Afrika szarván tapasztalható aszályról sem.
Az UNHCR jelentése szerint az elmúlt évtizedben a világon minden évben nőtt a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma. Jelenleg több mint kétszerese a 2012-ben menekülni kényszerülő 42,7 millió embernek.
Grandi kritikáját fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió menekültválságokra adott válasza rendkívül egyenlőtlen volt: komoly konfliktust szült az uniós országok között a Földközi-tengeren csónakkal átkelő migránsok kisebb csoportjainak befogadása, amíg ezzel szemben az uniós országok az ukrajnai menekültekkel bőkezűen bánnak Oroszország februári inváziója óta. Véleménye szerint ez arra biztosan rámutat, hogy a gazdagabb országok számára nem kezelhetetlen a helyzet. A jelentés szerint 2021 végén az alacsony és közepes jövedelmű országok adtak otthont a menekültek 83 százalékának.
Tervek vannak, de megoldás még nincs az ukrán gabonaexport helyreállítására
Az Ukrajna ellen február végén indított orosz támadás következtében leálltak Ukrajnának a Fekete-tengerről indított gabonaszállítmányai, ami globális élelmiszerválság veszélyét vetíti előre. Az ENSZ szorgalmazza, hogy Oroszország, Ukrajna és Törökország jusson megállapodásra az exportot lehetővé tevő tengeri folyosó biztosításáról. Törökország felajánlotta, hogy egy ilyen megállapodás keretében török hadihajók kísérhetnék – a jelenleg orosz blokád alatt álló – ukrán kikötőkből induló teherhajókat. A terv megvalósítását erősen nehezíti, hogy akár két-három hónapot is igénybe vehet, hogy eltávolítsák a tengeri aknákat, még ha erre valóban szándék is nyílna. (Kijev és Moszkva kölcsönösen vádolja egymást a Fekete-tenger partja közelében elhelyezett aknákért.)
A háború előtt havonta a világ búzaexportjának 12, a kukorica 15 és a napraforgóolaj kivitelének 50 százaléka Ukrajnából indult. Jelenleg mintegy 20–25 tonna gabona áll blokád alatt, ez őszre akár 70–75 tonnára is emelkedhet.
Az Egyesült Államok határmenti silók létesítését tervezi
Joe Biden amerikai elnök kedden jelentette be azt a tervét, hogy az ukrán gabonaexportot elősegítő határmenti silókat létesítene. A tervek szerint Ukrajna határainál, Lengyelországban is, átmenetileg amerikai gabonasilókat létesítenek, ami lehetővé teszi a gabonafélék szárazföldi kivitelének bővítését. Az amerikai elnök szerint ez az egyik módszer arra, hogy féken tartsák az élelmiszerárak emelkedését, amely Ukrajna orosz megtámadásával és az ukrán kikötők blokádjával is összefügg.
Henryk Kowalczyk lengyel agrárminiszter szerint a silók létesítése három-négy hónapon belül lehetséges. A tárcavezető megerősítette, hogy Ukrajnából havonta mintegy 5 millió tonna gabonát kellene exportálni, Lengyelország pedig jelenleg maximum 1,5 tonna gabona szállítását tudja lebonyolítani. A szűk keresztmetszetet a többi között az eltérő vasúti nyomtávszélesség, illetve a határon történő átrakodókapacitás jelenti. Ukrajnában a szovjet időkből származó széles nyomtávú vasúthálózat működik.
Amennyiben viszont nem szállítunk gabonát Észak-Afrikának, a közel-keleti országoknak, jön az éhínség és Nyugat-Európát elárasztja a migránsáradat – figyelmeztetett Kowalczyk, hozzáfűzve: Vlagyimir Putyin orosz elnök az éhséggel játszadozik.
Az MTI összefoglalójából kiderül, hogy a lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) szerdán közzétett jelentése szerint a lengyel határátkelőkön keresztül vezet az ukrán élelmiszerexport egyik fő útvonala, és bár az ukrán gabonaexport egésze májusban több mint ötszörösére nőtt márciushoz képest, de továbbra is jelentősen alulmarad a háború előtti állapotokhoz képest.
Az utóbbi három hónapban jegyzett növekedést az ukrán élelmiszerszállítási útvonalak változása tette lehetővé - szögezik le. Felidézik: a háború előtt a gabona és az olajosmagvak exportjának több mint 90 százalékát tengeri úton bonyolították le, márciusban viszont a mezőgazdasági termékek 76 százalékát vasúton szállították, a kivitel mintegy 50 százaléka pedig a hrubieszówi lengyel-ukrán határátkelőn haladt át.
A dunai kikötőkön át történő szállításnak köszönhetően májusban közel 800 ezer tonna mezőgazdasági terméket, elsősorban kukoricát és napraforgómagot sikerült kivinni Ukrajnából. Vasúton pedig márciusban mintegy 250 ezer tonna élelmiszert, májusban már ennek háromszorosát – több mint 700 ezer tonnát – szállították a PIE adatai szerint.
Míg Lengyelországon keresztül márciustól májusig a gabonafélék, az olajosmagvak és az olajok 30 százalékát szállították Ukrajnából, Románián keresztül a mezőgazdasági termékek 11 százalékát, Szlovákián, Magyarországon és Moldován keresztül pedig összesen 22 százalékot vittek ki.
A jelentésben felidézik: az Európai Unió növelni szeretné az Ukrajnából exportált gabona mennyiségét. Az uniós infrastruktúra révén tervek szerint mintegy 20 millió tonna gabonát vinnének ki a következő három hónapban. A PIE szerint azonban az uniós szállítási infrastruktúra lehetőségei korlátozottak, ezért augusztusban, az aratás után növekedhetnek az ukrajnai agrárexporttal összefüggő problémák.
