8p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormány szerint ugyan nem küzdenek likviditási nehézségekkel azok a nagyvállalatok, amelyek a gyármentő programban részt vehetnek, ennek ellenére részükre nagyobb pénzügyi csomagot állítottak össze, mint amennyiből a kis- és középvállalkozásokat segítenék. Ebben a helyzetben az is érdekes, hogy az erősen energiaintenzív szektorok mennyire lesznek versenyképesek a jövőben.

Az elmúlt 12 évben az Orbán-kormány erős iparosítási politikát folytatott, sok nemzetközi nagyvállalat hozott létre termelőrészleget Magyarországon, részben magukkal hozva a multinacionális beszállítóikat is, amelyek közül szintén sok társaság kezdett működésbe hazánkban. A környezetvédelmi szakértők többször kifejezték aggodalmukat az energiaintenzív szektorok működése miatt, amelyek gyakran környezetkárosító módon működnek. De nem csak ők, hanem időnként közgazdászok is felhívták arra a figyelmet, hogy a jelentős direkt támogatásokért cserébe idetelepülő vállalatok között sok olyan is van, amely korlátozott hozzáadott értékkel termel. Ráadásul részben ezek a társaságok miatt nem akar a kormány a társasági adókulcshoz nyúlni, és elfogadni a globális minimumadót. De esetenként olyan kritika is előkerült, hogy a már itt működő cégek (például a nagy autógyárak) az utóbbi időben a korábbi évek eredménytartalékát is hazavitték osztalékként. Ha pedig mégis új beruházásokról döntenek, akkor ahhoz ismét elvárják a kormány bőkezű támogatását. Az már csak hab a tortán, hogy találkozhattunk olyan véleménnyel is, amely az adott vállalatok kiszolgálásának számlájára írták a forint ütemes értékvesztését.

A kormány ugyan magyar gazdasági csodaként adta el ezt a folyamatot, ám a koronavírus-járvány rávilágított, hogy a kormány stratégiája komoly kockázatokat rejt. Más kérdés, hogy a Matolcsy György által is „követelt” tudásalapú vállalatok bevonzásához az oktatási rendszer fejlesztésére lenne szükség. A kormány azonban az oktatás központosítása és a lassú agónia mellett döntött, ahelyett, hogy máshol működő módszerekkel megújítanák a rendszert, igaz, ez azt tette volna szükségessé, hogy beton helyett az agyakba toljanak több forrást.

Akkuhatalom leszünk, ami újabb kérdéseket vet fel

Ha a fenti kritikai észrevételeket valósnak fogadjuk el, akkor az utóbbi időszak sikertörténete, az akkumulátorgyártó társaságok magyarországi beruházásai is „fejvakarósak”. Noha az elektromobilizáció miatt mindenképpen perspektivikus az akkumulátor gyártás, hiszen az uniós előírások miatt 2035-től nem lehet hagyományos robbanómotorral működő (benzines vagy dízeles) autókat forgalomba hozni. Ráadásul a társaságok nagy része folyamatosan állítja le a fosszilis üzemanyagokat használó típusokat és tér át elektromos meghajtásra. Így a várakozások szerint 2030-tól minden második új jármű elektromos lesz. Emiatt tehát nagyon sok akku készülhet nálunk is.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának nyitóünnepségén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának nyitóünnepségén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ennek azonban számos hátulütője is van, például kifejezetten energiaigényes tevékenységről van szó, amely a jelentős vízfelhasználás és az alkalmazott veszélyes anyagok miatt környezet- és egészségkárosító ezek gyártása. Ehhez azt is hozzátehetjük, hogy a szakemberek prognózisa szerint az akkumulátorgyártás olyan nagyvolumenű tevékenység, ahol viszonylag kevés piaci szereplő van. Így a gyártók ugyan a különböző részterületekért (elektrolit, anódfólia, szeparátorok, csatlakozók, akkumulátorház, stb.) felelős beszállítóikat magukkal hozzák, ám arra elenyésző az esély, hogy magyar kkv-k is ilyen minőségben képesek lennének bekapcsolódni az értékláncba.

Ugyanakkor jelenleg nem csak az akkumulátorgyártókat, de számos más területen működő  iparvállalatot is érinti az energiakrízis. A 2021 év elején tapasztalt árakhoz képest jelentősen megugrott a földgáz világpiaci ára, ez pedig - az Európai Uniós szabályozás miatt - magával húzta az elektromos áram árának drágulását is. Ez pedig értelemszerűen rontja a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességét azon társaságokkal szemben, ahol az energia ára kisebb mértékben nőtt. A kormány tagjai ebben az összefüggésben az amerikai vállalatokat emlegetik, állításuk szerint a tengerentúlon a földgáz és az elektromos áram ára is jóval alacsonyabb, mint az európai piacon. Más kérdés, hogy az itthoni termelőüzemek termékei döntően az Európai Unió piacaira szállítanak, így a gyakorlatban ez a versenyhátrány kevésbé jelentkezik.

Jönnek a támogatások

Érdemes hangsúlyozni, hogy miközben a magyar kormány rendre arról beszél, hogy az itthoni támogatáshoz mérhető rezsicsökkentés sehol máshol nincs, ez az állítás nem állja meg a helyét. Számos európai országban ugyanis már jóval korábban bevezettek nem csak a lakosság, hanem a vállalkozások részére is energetikai támogatásokat. Így ebből az aspektusból már indokolható, hogy a versenyhátrányt ellensúlyozandó a magyarországi vállalkozások is támogatást kapnak.

A kormány már korábban meghirdette, hogy támogatási programot indít az energiaintenzív kkv-k számára. Ennek keretében besegítenek a beruházásokba és a működési költségekbe, olyan intenzív energiafogyasztó vállalkozásoknak, amelyeknek az árbevételük 3 százaléka felett alakul a fogyasztásuk. A feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat célzó program 2022. október 1-től indult és 2023. december 31-ig lesz érvényben. A fogyasztás kapcsán a számlák növekményének felét állja három hónapig az állam. Míg energiaátállást segítő beruházásoknál 15 százalékos a támogatási intenzitás. Erre a programra 100 milliárd forintot fordít a kormány.

Ennél is bőkezűbb a gyármentő program, amelyet szombaton jelentett be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt közölte, hogy 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz. A november 2-án induló gyármentő program keretében elő fogják segíteni a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit, Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással. Tájékoztatása szerint azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek vagy bármely más módon növelik az energiahatékonyságukat, s ezáltal csökkentik az energiaköltségeiket. A legmagasabb támogatási összeg hatmilliárd forint.

Egy hazai napelempark Szügy település közelében. Fotó: MTI/Komka Péter
Egy hazai napelempark Szügy település közelében. Fotó: MTI/Komka Péter

Csak legyen szolgáltató, akivel szerződhetnek a cégek

Gyakorlati példák ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalatok számára nem feltétlen megoldás, ha telerakják napelemmel a gyártócsarnok vagy a raktáruk tetejét. Az elmúlt napokban több olyan vállalkozótól kaptunk jelzést, akik az utóbbi években 50-100 kW kapacitású rendszert építettek, amelyek termelése éves szinten jórészt fedezte az elektromos áram számlájukat. Csakhogy a szerződésben foglalt határidővel a szolgáltató az év végével felmondta a szerződésüket, így sem a megtermelt többletáramot nem akarják átvenni, sem áramot nem tudnak vásárolni azokban az időszakokban, amikor az általuk termelt mennyiség nem elegendő a gépek működtetéséhez.

A szombati Kormányinfón, ahol három, vállalkozókat érintő bejelentést tett Gulyás Gergely és Nagy Márton, többek között a gyármentő programról is beszéltek, az mfor.hu tudósítója arról is érdeklődött, hogy az ennek keretében kiépülő kapacitások visszatáplálhatnak-e az elektromos rendszerbe.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter leszögezte, az erőműveknek, illetve akik október 31-ig regisztrálnak, azoknak lesz lehetőségük a maguk által megtermelt energia hálózatba történő visszatáplálására, akik ezt követően építik ki a maguk rendszerét, akkumulátorral kell tárolniuk az áramot. (Mivel a gyármentő program novemberben indul, ezért gyakorlatilag kizárható, hogy az ottani kedvezményezetteknek engedélyezzék a visszatáplálást – szerk.)

Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is elmondta, bízik benne, hogy sikeresen tárgyalnak a helyreállítási csomagról, amiből fel tudják újítani a teljes hálózatot, ami után újra lehetőség lesz a visszatáplálásra. A miniszter szerint a gazdasági társaságoknál az akkumulátor alkalmazása komoly előnyt jelenthet, aminek segítségével nagy mértékben csökkenthető az energiakitettség.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy amennyiben a megtermelt áramot tárolni szeretné egy vállalkozás, az a betáplálós rendszerhez képest alaphangon kétszeres költséget jelent, az akkumulátorok ára ugyanis nagyon komoly plusz terhet jelenthet. Arról nem is beszélve, hogy a napsütéses órák száma a késő tavaszi, és a nyári hónapokban a legmagasabb, az akkor megtermelt energiát viszont lehetetlen eltárolni a téli időszakra, amikor viszont a csúcshoz képest nagyságrendileg 20-25 százalékos mennyiséget tudnak ezek az vállalati erőművek előállítani.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!