A PSZ rendhagyó évnyitó ünnepségén - ahol először mutatkoztak a pedagógusok feketében -, már megemlítették, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak kilátástalannak tűnő helyzetük miatt. Most pedig a Helsinki Bizottság is kijelentette:
"A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat."
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lassan egy éve szeretne sztrájkolni jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért. Ezt követően a kormány a tárgyalások halogatásával, majd a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Azaz: megszabta, hogy mi történhet a sztrájk idején.
A Helsinki Bizottság a honlapjára kitett közleményben hangsúlyozza:
A kormány egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljeskörű oktatás idején.
Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas.
Ezt követően a PSZ és a PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat. A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot.
Így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.
A sztrájk ugyanis alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat.
A kormányszervnek számító tankerületek most sorra azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha részt vesznek a múlt héten elindult polgári engedetlenségi akciósorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat. Az egyik miskolci gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették, mint vezetőt, mondván, jogot sértett azzal, hogy engedély nélküli munkabeszüntetésen vett részt.
A jogsértő helyzetet valójában nem a tiltakozó tanárok idézték elő, hanem maga a kormány. Az az alapjog, amit nem lehet gyakorolni, csak írott malaszt - mondja a Helsinki Bizottság. A mostani strasbourgi eljárást azért is indította el a PSZ és a PDSZ, hogy a tiltakozók kiszabaduljanak a csapdahelyzetből, a tanárok visszaszerezzék sztrájkjogukat, és ne legyen szükség többet polgári engedetlenségi akciókra.
