Ha most pedagógus lennék, akkor ökölbe szorulna a kezem, meghallgatva, vagy a miniszterelnök hivatalos honlapján elolvasva Orbán Viktor csütörtökön, a Bosch Budapest Innovációs Kampusz épületkomplexumának átadóján elmondott beszédét. És most nem a már unalomig ismételt, a kormányfő szerint Magyarországon jól ismert – a magyar folklórba általa csaknem napra pontosan huszonhárom éve, 1999. szeptember 7-én bedobott – dakota közmondásra gondolok, amely úgy hangzik, „hogyha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla”.
És nem is arra a másik kormányfői kijelentésre, miszerint „Magyarországon lesz gáz és lesz elég villany is, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Lesz elég energia mindenkinek.” Pedig, ha tényleg így van, akkor miért kérte Orbánnal gyakorlatilag egyidőben a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az emberektől, hogy lehetőleg spóroljanak, s jelentette be, hogy valószínűleg csak 18 fokra fűtik majd a minisztériumokat, állami intézményeket?
De azzal a jövőnk szempontjából elkeserítő kormányfői kijelentéssel sem foglalkoznék – legalábbis most, mert az a súlya miatt mindenképpen megérdemelne még e cikk kereteit is szétfeszítő említést –, amelyben az előszeretettel – persze csak szóban, szerencsére tettekben nem – háborúkat meghirdető Orbán ezúttal a fundamentalista zöldeket pécézte ki. Most, 2022-ben, amikor mindenki a globális felmelegedés, a klímaváltozás ellen próbál harcolni, ő arra buzdít, hogy szenet, atomot és gázt használjunk, mert ha nem tesszük, akkor „drágítjuk saját magunk életét”.
A fentiek helyett most, képzeletbeli pedagógusként inkább azzal a mondattal foglalkoznék, miszerint „úgy tűnik, hogy a magyar iskolák állják a sarat”. Mondta ezt Orbán azt követően, hogy köszönetet mondott a Bosch kutatóit nevelő iskoláknak és tanároknak, mivel szerinte az ő oktató munkájukat is dicséri a cég kutatóinak meggyőző teljesítménye.
Ha pedagógus lennék, akkor erősen elgondolkodnék azon, hogy ha már ennyire értékeli a kormányfő a munkánkat, akkor miért nem kapunk legalább 40 százalékos béremelést – hogy arról a 60-70 százalékról ne is beszéljünk, amellyel talán beérnénk az európai átlagot? (De hol van az idén minden bizonnyal 20, de nem kizárt, hogy akár 22 százalékon is tetőző inflációval megegyező mértékű kompenzáció?)
Pedig annak érdekében, hogy Brüsszeltől megkapja a méltán életmentőnek tekinthető uniós forrásokat, a kormány a sok fű, fa mellett a pedagógusok béremelését is beígérte, miután hajlandó volt írásban elismerni, hogy a magyarországi pedagógusok kereseti helyzete számottevően elmarad az európai átlagtól, ami miatt a pedagógus-utánpótlás is nagyon rosszul alakul. Persze ahogy azt már megszokhattuk, ennek az ígéretnek is volt szépséghibája, nevezetesen, hogy az Orbán-kabinet csak hat év múlva, azaz 2028-ra tűzte ki célul, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát.
De ha már Unió. A kormány képes volt összekapcsolni a béremelést a források megérkezésével. Az illetékes köznevelési államtitkár ugyanis azt közölte a két legnagyobb pedagógus szakszervezettel (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével és a Pedagósusok Szakszervezetével), hogy amíg az uniós pénzek nem érkeznek meg, addig nem lesz miből bért emelni. Márpedig még ha sikerülne is Brüsszelt meggyőzni, hogy Magyarországon már nem létezhetnek a jogállamisággal kapcsolatos aggályok – nem lesz könnyű –, akkor is csak jövő tavasszal érkezhetnének meg az első összegek, vagyis fél év múlva.
Azért is elfogadhatatlan a kormányzati érvelés, mert épp azért kellenek most a létfontosságú uniós pénzek, mert a kormány a választások megnyerése érdekében tavaly év végén, az idei év elején kiköltekezett, persze pont a pedagógusokat kihagyva – ők béremelés helyett azzal közel sem felérő illetménykiegészítésben részesültek jóval korábban.
A kialakult helyzetet én is jellemezhetném egy közmondással, igaz, „csak” olyannal, amely már a születésünktől belénk ivódott: például róka fogta csuka, csöbörből vödörbe, stb. De nem teszem. Inkább azon a friss híren szörnyülködök, miszerint az egyebek mellett a bérrendezésük elmaradása miatt is indított polgári engedetlenségi akciókban részt vevő pedagógusokat megfenyegették, hogy kirúgják őket, sőt, egy miskolci gimnáziumban már sor is került erre.
Hát így állják a magyar iskolák a sarat, s készülnek a 18 fokos tantermi oktatásra. Kérdés, ha ez így folytatódik, lesz-e évek múlva kiknek megköszönni, hogy kutatókat neveltek ki? Egyáltalán lesznek-e kutatók?
