Az Európai Unió statisztikai hivatala hagyományosan évente kétszer közöl friss adatokat a minimálbérrel rendelkező tagállamok adataira vonatkozóan. Idén azonban a hazai tétovázás miatt meglehetősen faramuci helyzet állt elő és egy torz kép rajzolódott ki.
Emlékezetes, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek nem tudtak tavaly év végén megállapodni a 2021-es minimálbér összegét illetően, és bár módjában állna ilyen helyzetben, de a kormány sem hozott döntést a kérdésben. A megállapodás csak január legvégén jött össze, aminek értelmében 4 százalékkal bruttó 167 400 forintra emelkedett a kötelezően fizetendő legkisebb összeg.
Időközben az Eurostat elvégezte szokásos adatgyűjtését, melynek során a januárban még érvényes, 161 ezer forintos tavalyi minimálbért rögzítette Magyarország vonatkozásában. Ebbe még bejátszott a korábbiakhoz képest gyengébb forint, így történhetett meg az, hogy szinte egyedüliként Magyarországon alacsonyabb lett a bruttó minimálbér 2021 legelején. 2 százalékos csökkenésről árulkodnak a számok, rajtunk kívül pedig csak Romániában történt hasonló, de ott kisebb, 1 százalékos csökkenés volt.
A folyamatok eredményeként egy torz kép rajzolódott ki: a magyar minimálbér az uniós rangsorban lejjebb csúszott és a második legkisebb összeg volt. Hazánknál alacsonyabb összeget csak a bolgár dolgozók kaptak átmenetileg. A napokban azonban frissült a második féléves adatokkal a statisztika, így már pontos képet kaphatunk a magyar idei emelés eredményeiről.
A 167 400 forintos bruttó 476 eurót jelent, ami a harmadik legalacsonyabb a minimálbérrel rendelkező tagállamok sorában.
Gyakorlatilag tehát annyi történt, hogy Magyarország visszakerült a korábban elfoglalt pozíciójába, ahol mögötte a bolgár mellett a román minimálbér található 466 euróval.
A visegrádi országokat tekintve
- a szlovákoknál a legmagasabb a minimálbér 623 euróval,
- aztán jön Lengyelország 619,46,
- majd Csehország 596,36 euróval.
Euróban számolva egyébként 5,4 százalékkal növekedett a magyar minimálbér, ami az említett országok sorában a legkisebb mértékű növekedést jelenti. Hogyan lett 5,4 százalékos plusz miközben 4 százalékos volt az emelés mértéke forintban? Itt most annak az ellenkezője történt, mint amiről az elmúlt egy évben írunk a nemzetközi bérstatisztikákkal kapcsolatban. A korábbi adatfelvételhez képest erősödött a forint, így pedig euróban nagyobb változás látszik.
Ugyanakkor a friss adatok mégsem ennyire rózsásak. Bár euróban jobban nőtt a minimálbér, mint forintban és stabilan tartja Magyarország hátulról a harmadik helyét, egy másik aspektusból nézve ezúttal is látszik egy kedvezőtlen fejlemény.
Az értékéből ugyanis veszített a minimálbér, ami a hazai egyre magasabb árszínvonal miatt van. Leegyszerűsítve: a magas árak elvitték az emelést és ma már kevesebb termékre, szolgáltatásra futja belőle, mint a kisebb összegből korábban.
Mennyit ér a minimálbér?
Az Eurostat friss közlése szerint a magyar bruttó minimálbér vásárlóértéke 740,04 euró, ami valamivel alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 740,96 eurónál. Az viszont nem változott, hogy ez az érték a visegrádi országok és Románia sorában a legalacsonyabb. A bérből élők azonban nem a bruttó összeget tudják elkölteni, hanem a nettót, ezért releváns ennek a vásárlóerejét meghatározni. Erre vonatkozóan azonban nem közöl adatokat az Eurostat, viszont a bruttóból könnyedén kiszámolható.
A magyar nettó 316,54 euró jelenleg, ami 5,3 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti állapotot (akkor 300,2 euró volt a nettó minimálbér). Ez idáig örvendetes és kedvező, vitathatatlanul megmutatkozik a forint erősödésének hatása is.
Most azonban nem az árfolyam, hanem az árszínvonal eredményez kedvezőtlen folyamatot. Az árak idei elszabadulása teljesen elviszi mind az emelés, mind az erős forintárfolyam jótékony hatását és gyakorlatilag lenulláza az eredményeket.
Ugyan - mint említettük - az Eurostat nem közöl nettó minimálbérre vonatkozóan vásárlóerő-paritáson számolt értéket, de a bruttó értékek közötti differenciából megbecsülhetjük, mennyit ér a nettó minimálbér.
Ez alapján már egyáltalán nem látszik pozitív irányú változás, sőt. Határozottan romlott a minimálbéresek helyzete. Hiszen míg egy évvel ezelőtt a nettó minimálbér 503 eurót ért, ma már csak 492,12-t. Vagyis az ellentétes irányú makrogazdasági folyamatok (erősebb forint, de magasabb árak) eredményeként romlott a minimálbéresek helyzete, életszínvonalukban egyáltalán nem történt előrelépés.
Viszont ez a stagnálás azt is jelenti, hogy Magyarország leszakadása változatlanul megfigyelhető.
Mindenki elhúz Magyarország mellett?
A leszakadás ezúttal azonban nem Nyugat-Európához vagy a visegrádi országokhoz képest értendő, hanem a keleti szomszédunkhoz, Romániához mérten.
Minek után egy tavalyi - román és magyar bérek összehasonlításáról szóló - cikkünkkel kapcsolatban éles kritikát fogalmazott meg a kormánypárti sajtó, hagyományosan külön figyelmet szentelünk a két ország bérszínvonalának összevetésére. Ez mostani cikkünkből sem maradhat ki, már csak azért sem, mert meglehetősen kedvezőtlen folyamatok alakultak ki az elmúlt egy-két évben.
A bruttó minimálbér még egyelőre magasabb idehaza (csupán 10 euróval), mint amit keleti szomszédunkban adnak az érintetteknek, és ez a megállapítás igaz a nettóra is. Romániában a minimálbéresek 281 eurót visznek haza szemben a magyar 316,54 euróval.
Ezen fizetések értéke viszont már eltérően alakul:
a román nettó minimálbér 520 egységet ér, a magyar csupán 492,12-t. Vagyis a keleti szomszédunkban jellemző hazainál alacsonyabb árszínvonal több termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé az ottani minimálbérből.
Egy év alatt igaz, némiképp javult a helyzet, mivel akkor még mintegy 50 egység volt a differencia a két érték között, most pedig 28, ami annak köszönhető, hogy a nettó vásárlóértéke Romániában 5,9, Magyarországon pedig 2,3 százalékkal mérséklődött.
Összefoglalásként tehát elmondható, hogy a magyar minimálbér továbbra is a sereghajtók között van, és ez a megállapítás gyakorlatilag minden aspektusból nézve megállja a helyét. Legyen szó a bruttóról, nettóról (Magyarországon a legnagyobb a minimálbér adóterhelése az ILO adatai szerint), vagy a vásárlóerő-paritáson vett összegekről. Talán utóbbi a legfontosabb mutató, mely alapján a román minimálbéresek magyar érintetteknél jobb életszínvonala rajzolódik ki.
