Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Valkai Nikoletta Valkai Nikoletta

Miután a 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata a korábbi évektől eltérően zajlott, csak jövő héten érkeznek a megemelt fizetések. A kötelezően adandó legkisebb bérek meghatározásának csúszása persze hatással vannak az egyes ágazatok béregyeztetéseire is. A tárgyalásokat a romló munkaügyi kapcsolatok is megnehezítik.

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac&Profit oldalán jelent meg. 

Az idei év abban is merőben különbözik az elmúlt évektől, hogy míg például tavaly már januárban végrehajtották a bérfejlesztéseket, addig idén nagyon lassan, csak februárra lett megállapodás a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról. A kormányrendeletet is január 28-án hirdették ki, és az csak februártól lépett hatályba, vagyis először márciusban, a februári béreknél lesz érezhető az emelés. Ennek ellenére több vállalatnál már korábban megszületett a béralku a 2021-es bérekről. A kereskedelemben többek között a Tescónál, az Aldinál, a Sparnál és az Auchannál; az autógyártóknál a Suzukinál, és már tavaly év vége óta a Mercedesnél is ismertek a bérfejlesztések.

Mennyit is emeltek?

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér bruttó 167 400 forintra (nettó 111 300 forintra), a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege bruttó 219 ezer forintra (nettó 145 600 forintra) emelkedett. Összehasonlításképpen a csütörtökön megjelent legfrissebb kereseti adatokkal, 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal nőtt. A tavaly decemberi nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 ezer forintot ért el. A vállalkozásoknál 472 900 forint volt a bruttó átlagkereset.

Van, ahol sok, van ahol kevés a 4 százalék

"Sok mindent elmond a minimálbér-emelés mértékéről, hogy az a szakszervezeti konföderáció, ahová a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is tartozik, nem írta alá a 4 százalékos bérfejlesztést tartalmazó megállapodást. Álláspontunk szerint a 4 százalékos emelés úgy lett méretezve, hogy azokban az ágazatokban is kifizethető legyen, ahol a járványhelyzet komoly gazdasági problémákat okozott. A kereskedelmi szektorra ez csak részben igaz. Vannak olyan alágazatok mint például a bútor- és lakásfelszerelés, illetve a hoteleket és éttermeket kiszolgáló nagykereskedelmi ág, ahol komoly problémát okozott a járvány" – mondta a Piac&Profitnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

Karsai ZoltánKarsai Zoltán

A szakszervezet vezetője egyúttal hozzátette, egyes élelmiszer kereskedelmi cégek és a barkácsszektor szereplői kifejezetten jól teljesítettek. Ez számukra azt jelentette, hogy volt ahol kiindulási alapként tekintettek a 4 százalékos emelési mértékre, de a sikeresebb vállalatoknál nem tudták elfogadni ugyanezt.

„Nekünk éppen ezért egyfajta csapdahelyzetet jelentett a 4 százalékos emelés, hiszen azok a vállalatok is ezt szerették volna csapásirányként alkalmazni, akik 2020-ban kiemelkedően sikeres évet zártak. Ebből a tárgyalások során feszültségek generálódtak, mert szakszervezetünk alaposan felkészülve, a vállalat gazdasági teljesítményét elemezve, és nem a minimálbér-emelés mértékét szem előtt tartva érkezett a bértárgyalásokra” – tette hozzá Karsai.

A KASZ-nál 5 százalék alatt sehol nem írtak alá megállapodást, de volt 6 százalék feletti és 8 százalékot megközelítő megállapodás is, függően a cég anyagi helyzetétől. Karsai Zoltán szerint átlagos számot azért nehéz mondani, mert a cégeknél jelentősen eltérnek a bérezési rendszerek, és az alapbér százalékaként meghatározott egyéb bérelemek illetve 13. havi fizetések jelentősen torzítják ezt a számot.

A vállalatok többsége a munkavállalók szemszögéből (azaz volt maszk, fertőtlenítő, stb) jól reagált a koronavírus helyzetre. Viszont a gazdasági és forgalmi szempontból a reagálás nem csak a cégeken múlott. A korlátozások bevezetésével, illetve annak évközi változásaival a vásárlási szokások megváltoztak. Ez volt akire pozitív, volt akire negatív hatással volt, függően az üzlet profiljától és méretétől.

"Összességében 2020-ban a munkáltatók részéről elsősorban gyors reagálásra volt szükség, mind foglalkoztatási mind forgalmi szempontból. Akinek ez nehezebben ment, annak nehezebben sikerült átvészelnie a járvány időszakát” – tette hozzá.

Bérszövetségbe tömörültek a fővárosi szakszervezetek

Bérszövetséget alakítottak azok a fővárosi közszolgáltató cégeknél működő szakszervezetek, amelyek vezetői megelégelték a béremelés halogatását, a munkáltatók nulla százalékos ajánlatát. A szövetség várható akcióinak, valamint a fővárossal folytatott tárgyalásoknak a koordinálását Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke vállalta. Az alapítók további csatlakozókat is várnak.

A vállalatok felénél lett eddig megegyezés

„Nagy a szórás a mostani tárgyalásoknál: 0 százaléktól egészen 10 százalékig is vannak ajánlatok” – közölte megkeresésünkre Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elmondta, a béremelés mértékétől függően jelenleg három csoportra lehet osztani a cégeket.

Egyes vállalatokat nagyon nehezen érint a válság, ami miatt munkabér- és munkaidő-csökkentést, fizetés nélküli szabadságot is bevezettek. Jellemzően itt 0 százalékos béremelési ajánlattal álltak elő. Míg más vállalatok felérték a tartalékokat, problémát jelent az újraindítás, így szintén komoly akadálya van a béremelésnek.

Akadnak olyan cégek is, amelyeket kismértékben érintett a válság, és tavaly év végére sikerült visszapattanniuk. Náluk a 4 százalékos kötelező minimálbérnél magasabb, 5-6 százalékos bértárgyalások zajlanak a szakszervezetekkel. (Megjegyezendő, az MASZSZ is 5 százalékos emelést tartott volna elfogadhatónak a bértárgyalások során.)

A harmadik csoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyek kisebb problémával megúszták a járvány első hullámát, itt jellemzően 8-10 százalékos megállapodást sikerül elérni. Kordás László becslése szerint eddig nagyjából a cégek felénél született meg a bérmegállapodás a szakszervezetekkel.

Visszaélnek a helyzettel

A béralkukat egyéb problémák is nehezítik. Kordás László beszámolója szerint nem egyedi esetként, hanem sok vállalatnál azt tapasztalják, visszaélnek a munkáltatók a helyzettel. A konfliktusok kiindulópontja, hogy romlottak a munkaügyi kapcsolatok.

„Azt látjuk, hogy működik egy cég, a termelés nagy ütemben zajlik, közben munkaerőhiánnyal is küszködnek, és ennek ellenére sem akarja a vállalat a megfelelő béremelést megadni. Ezeknél a munkahelyeknél nem ritka, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, vagy figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ilyen a makói eset is” – mondta.

Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, szerdán egynapos sztrájk kezdődött a Continental makói telephelyén. Ennek előzménye, hogy a munkáltató tavaly nyáron mondta fel a 23 éves kollektív szerződést, mert elavultnak tartotta azt. Az új megállapodásról decemberig folytak a tárgyalások. Mivel nem tudtak egyezségre jutni, ezért előbb figyelmeztető sztrájkot, majd nyolcórás munkabeszüntetést hirdetett a szakszervezet, majd 24 órás munkabeszüntetésbe kezdtek.

Kordás László (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)Kordás László (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„Az a kormányzati döntés, amit az első hullám idején hoztak, miszerint egyoldalúan felmondhatják a kollektív szerződéseket a munkáltatók úgy, hogy nem kell egyeztetni a szakszervezetekkel, semmiképpen sem jó irány. Korábban jeleztük, hogy mindez konfliktusokat fog eredményezni. A járvány első hulláma után sokan visszaállították az eredeti állapotnak megfelelően a kollektív szerződést, de van néhány munkáltató, akik egyszer elvették a többletjogot a munkavállalóktól, és nem akarják visszaadni. A helyzet, amit kaptak a munkáltatók, hogy a szakszervezeteket nem kell bevonni ezekbe az ügyekbe, mindez kihat a bértárgyalásra is” – mondta Kordás.

Az elnök hozzátette, mindez annak az attitűdnek az erősítése, hogy nem kell meghallgatni a munkavállalókat ilyen döntésekben.

„Sajnos ezt a kormányzat sugallja. Ilyen döntéseket enged a munkáltatóknak, aminek értelmében írott vagy íratlan szabályokat felrúgnak. Előbbi a Munka Törvénykönyvétől való munkáltatói eltérést jelenti, míg utóbbi a szociális párbeszéd hiányaként egyoldalúan, a másik véleményének kikérése nélküli döntéshozatalt” – mondta.

Az MASZSZ elnöke szerint egy ilyen helyzetben, mint amit a járvány is jelent, különösen partnerként kellene viselkednie mindkét félnek.

(A bértárgyalások hátteréről, valamint a magyar minimálbérek régiós összehasonlításról bővebben a legfrissebb Piac&Profit magazinban, vagy laptársunk, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán is olvashat.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.