<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Több, bérrel kapcsolatos nemzetközi statisztika frissült az elmúlt időszakban. A hazánkra nézve cseppet sem hízelgő számsorokról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

Az elmúlt években a hazai bérstatisztikák másról sem szóltak, mint a lendületes ütemű emelkedésről, amit gyakran bérrobbanásként is emleget a sajtó, a kormány pedig a folyamatos és töretlen növekedést emeli ki a változás mértéke mellett. Idáig szép és idilli kép rajzolódik ki, azonban minden teljesen más megvilágításba kerül, ha megnézzük, ez mire volt elég a nemzetközi statisztikákban.

A válasz rövid és tömör is lehet: semmire. No, nem azért, mert más uniós tagállamok rendre a magyarnál nagyobb ütemű bérnövekedést regisztrálnának, sokkal inkább a hazai fizetőeszköz erőssége, pontosabban annak gyengesége és leértékelődése miatt. Nem elég, hogy a magyar átlagos nettó bér a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban, de most először olyan mértékű volt a forint euróval szembeni gyengülése, hogy mínusz irányba mozdította el az euróban vett változás mértékét. Igaz, ez egy bizonyos körnek, egy bizonyos szempontból előnyös lehet.

A negyedik legkevesebb bért viszik haza a magyarok (Fotó: Privátbankár)A negyedik legkevesebb bért viszik haza a magyarok (Fotó: Privátbankár)

A kellemetlen hírek sora azonban ezzel távolról sem ér még véget. Kifejezetten az Orbán-kormány szakpolitikáját és intézkedéseinek eredményeit látszólag megsemmisítő változásról is árulkodik a legfrissebb statisztika. Erre kolléganőnk szintén kitér a Hét videója rovatunkban.

Ám, mint jeleztük, a kellemetlen hírek sora nem ért véget, az adóék alapján sincs mire büszkének lennie Magyarországnak. Előkelő helyezésünk nem ad okot örömre, főleg úgy nem, hogy a kormány dedikáltan inkább a fogyasztást terheli adókkal, mint a munkabért. Elvégre munkaalapú társadalom építése mellett kötelezte el magát a kabinet még évekkel ezelőtt.

Ennek az egész rossz ízű tortának a tetején a hab pedig az, hogy a magyar modell, a magyar munkaalapú társadalom az uniós szinten az egyik legalacsonyabb átlagos nettó bérből és kirívó adóztatásból tevődik össze. A helyzeten azonban könnyen lehetne javítani, még úgy is, hogy a jelenlegi állapot és kép nemzetközi színtéren változatlan maradjon. Igaz, ez nagyban függ a költségvetési mozgástértől is. Ez viszont nem biztos, hogy annyira fogós kérdés, mint elsőre tűnik, hiszen tízmilliárdok jutnak kékplakátokra, kormánypropagandára, vagy motorsport-arénára. Egyebek mellett erről is beszél kolléganőnk, Székely Sarolta a Hét videójában.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.