A tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset soha be nem gyógyuló sebeket ejtett a hozzátartozók lelkén, s a vizsgálatok lassú haladása egyáltalán nem segít a történtek feldolgozásában.
Ha a múltat meg nem történté már nem is lehet tenni, de a jövőt illetően reményt ad a hasonló balesetek elkerülésére, hogy egy kormánypárti javaslat a Büntető Törvénykönyv szigorítását kezdeményezi.
Czunyiné Bertalan Judit arra tett javaslatot, hogy az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően átalakított, személyszállítást végző járművek vezetője egy évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető, akkor is, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Vagyis nem kell balesetet okoznia a jövőben például egy iskolabusz vezetőjének a szabadságvesztés kockáztatásához, elég, ha nem az előírásoknak megfelelően átalakított járművel végzi a szolgáltatást.
Sőt, ebben az esetben - tehát az iskolabuszok, illetve a különleges igényű - tehát mozgáskorlátozottak, idősek, betegek szállítására szolgáló közúti jármű forgalomba helyezésekor - súlyosabb, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék a vezetőt.
De nem csak a vezetőkre sújtana le a törvény szigorával a képviselő: vétség miatti elzárással fenyegeti azokat, akik ezeket a járműveket átalakítják vagy átalakíttatják. Vagyis adott esetben az üzemeltető, a tulajdonos is a bíróság elé kerülhet, anélkül, hogy a járművel balesetet okoznának.
A módosító javaslat nem csak a közúti személyszállításról rendelkezik. A politikusok, hivatali személyek munkaidőn kívüli zaklatását is tényállássá emeli a Btk.-ban, amelyet két, adott esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Az indoklás kiemeli, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét. Ebből a képviselő szerint az következik, hogy a hivatali személyeket is megilleti a jog, hogy otthonukban, szabadságuk alatt nyugodtan tudjanak pihenni, hivatali eljárásuk miatt ne zaklassák őket. Feltételezhetően a politikusok házai előtt tartott demonstrációk miatt tartotta szükségesnek a módosítást a képviselő.
Ha a parlament elfogadja a javaslatot, a kihirdetést követő 8 nappal már hatályba is lép.
