Még a VG által megkérdezett szakértők sem pontosan értik, mire utalhatott Matolcsy György jegybankelnök, amikor zöld-, digitális és forgalmi adóra koncentráló reformot sürgetett a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi alapkamat-emelése után, de abban egyetértenek, hogy akad javítanivaló az elmúlt években sokat fejlődött hazai adórendszerben.
A jegybank közlése szerint a gazdasági stabilizációs program kidolgozása megkezdődött, a következő hetekben adják át a kormánynak.
Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője szerint a kormány adópolitikája eddig konzekvensen a fogyasztási adókra helyezte a hangsúlyt, és jelentősen javította az áfabeszedés hatékonyságát. A magas inflációs adatok miatt felvetődhet, hogy a fogyasztói árak csökkenthetők-e az általános forgalmi adó kulcsának mérséklésével. Ugyanakkor a termékek és szolgáltatások egyes elemeinél, különösen az alapvető élelmiszereknél ez nem valósulna meg, mert már most is az alacsonyabb, 5 százalékos kulcsba tartoznak, ami nem mérsékelhető tovább az Európai Unió rendelkezései miatt. Másrészről valószínű, hogy az adócsökkentés azonnali hatása a kereskedőknél csapódna le.
Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport-vezetője is úgy látja, hogy az áfa mérséklése a tapasztalatok szerint nem vezet az árak csökkenéséhez, a különbözetet a kereskedők egyszerűen megtartják.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere nem lát áfacsökkentésre utaló jeleket, nem mutat erre sem a gazdaságpolitika iránya, sem a kormányzati kommunikáció, tehát Matolcsy György nyilatkozata a fogyasztási adók súlyának további növekedését takarhatja, ám az áfakulcsok módosítása a jelenlegi inflációs környezetben nem kivitelezhető. Fischer Ádám és Czoboly Gergely is kiemelte, hogy miközben az áfacsökkentés hatása finoman fogalmazva is kérdéses, az intézkedés teljesen felborítaná a költségvetést.
A szakértők abban egyetértettek, hogy a zöldadók erősítése remek lépés lenne, ám nagy kérdés, hogy az energiaárak emelkedése idején megfelelő-e az időzítés.
