Az idei évtől az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó 41 forinttal növekszik, amelynek első 20 forintos emelésére január elsején már sor került. Akkor a nemzetközi változások miatt az árak nem ugrottak meg végül ilyen mértékben, így az adóemelés kevésbé volt fájó. Sajnos, a második lépésnél, amelyre a jövő héten kerül majd sor nem számíthatunk ilyen ellensúlyra, sőt könnyen lehet, hogy az adóemeléstől függetlenül is drágulni fog a benzin és a gázolaj.
Ha az uniós árakat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a benzin esetében az első nap áremelését követően olcsóbban lehet a magyar kutaknál tankolni, amiben a forintos árak mérséklődése mellett a magyar fizetőeszköz erősödése is szerepet játszik.
Ha a régiós árakat nézzük, akkor továbbra is fájó, hogy miközben a magyar életszínvonal a bolgárnak és a románnak felel meg, a benzin jóval drágább, mint ebben a két balkáni országban. Igaz, legalább egy kicsit távolodtunk az osztrák áraktól.
A gázolaj esetében az uniós rangsorban jóval előrébb vagyunk. Itt azonban ez nem pozitívum, hanem azt jelenti, hogy a nálunk jóval magasabb keresetű országokhoz hasonló árszinten lehet a dízelt megvenni.
A 95-öshöz hasonlóan a gázolaj esetén is két régiós országban drágább ez az üzemanyagfajta, a magyar autósoknak összességében tehát elég rosszul áll a szénája. Ausztriát és Horvátországot kivéve ugyanakkor minden más környező országban olcsóbban lehet tankolni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban számos szomszédos ország irányába erősödött Magyarországról ezekbe az államokba a bevásárlóturizmus.
Mennyivel drágulhatnak az üzemanyagok?
Az év elején volt némi forinterősödés, hiszen a 383 körüli szintről 377-ig mozdult a magyar fizetőeszköz, az utóbbi napokban viszont ismét 380-at közelíti, tehát az árfolyam mozgása inkább minimális áremelést vetít előre.
Ami azonban ennél is aggasztóbb, hogy az irányadó olajfajta, a Brent pénteken átlépe a 80 dolláros szintet, ilyen magasságban az alaptermék ára idén még nem járt. Ez egyébként azért is fájó, mert a hét elején még egészen más irányú mozgás indult. Hétfőn ugyanis Szaúd-Arábia csökkentette a nyersolajra vonatkozó eladási árait. A lépés kapcsán az elemzők arról beszéltek, ez arra utalhat, hogy a kereslet gyengesége felülmúlja a líbiai fennakadások és a vörös-tengeri problémák miatt tapasztalható kínálati feszültségeket. Az ING szakértője, Warren Patterson azt nyilatkozta, amennyiben nem eszkalálódik a közel-keleti konfliktus, az olaj árfolyamában a mozgás felfelé korlátos lehet, mivel a keresleti-kínálati összhang 2024 első felében a további áremelkedést nem támasztaná alá. Mindezek alapján benne volt a levegőben egy nagyobb áresés is.
Ez nem következett be, sőt pénteken komolyabb áremelkedés jött, ennak hátterében a közel-keleti problémák állnak. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ugyan légi és tengeri csapásokat mért húszi katonai célpontokra Jemenben, válaszul az Irán által támogatott csoportnak a vörös-tengeri hajózás elleni támadásaira, ám ez a fellépés nem nyugtatta meg a befektetőket, inkább a helyzet eszkalálódását olvasták ki a történtekből. A nyugati katonai támadás ugyanis tovább növelte a piaci aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy egy szélesebb közel-keleti konfliktus milyen hatással lehet a térség olajellátására, különösen a kritikus Hormuzi-szoroson áthaladókra.
A térségben fellángoló harcok miatt félő, hogy időlegesen kínálati hiány lehet. Az Ománi-öböl nagyon közel van a Hormuzi-szoroshoz, amely az olajszállítás szempontjából földrajzi értelemben is szűk keresztmetszetet jelent. Az ING pénzintézet elemzői szerint több mint 20 millió hordó/nap olaj halad át a szoroson, ami a globális fogyasztás körülbelül 20 százalékának felel meg. Természetesen Afrikát megkerülve a tankerek előbb-utóbb célba érnek, ám a hosszabb út értelemszerűen magasabb költségekkel jár, ráadásul időlegesen a kereslet és a kínálat viszonya is megborulhat a lassabb szállítás miatt.
Az amerikai katonai támadásokat kommentálva Joe Biden elnök kijelentette, hogy a "célzott csapások" egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok és partnerei nem tűrik az országuk hajói és személyei elleni támadásokat. Továbbá nem fogják megengedni, hogy ellenséges szereplők veszélybe sodorják a hajózás szabadságát. Úgy tűnik azonban, hiába léptek fel nagyon határozottan és hajtottak végre az amerikai és brit csapatok légitámadásokat, a húszik szóvivője azt jelezte, hogy a csoport továbbra is célozott támadásokat hajt majd végre az Izrael felé tartó hajók ellen. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon inkább az olaj további drágulására kell számítani.
A nyersolaj ármozgását értelemszerűen a finomított termékek is követik. A dízel tőzsdei jegyzése például látványosan drágult ezen a héten. Ezek a folyamatok biztosan be fognak gyűrűzni a hazai kínálatba is, így a magyar autósoknak az adóemelésen túl is komolyabb áremelésre kell készülniük.
