Kezdjük az elején: az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatalának honlapján elérhető az arra vonatkozó statisztika, hogy az egyes termékcsoportok ára hogyan változott az elmúlt év azonos időszakához képest júniusban. Így kíváncsiak voltunk arra, hogy most, hogy az infláció csúcsra jár, és egyre súlyosabb drágulással szembesülünk, bárhová is fordulunk, mégis hol áll a hazai élelmiszerek árának emelkedése a nemzetközi mezőnyben.
Elsőként nézzük magukat az élelmiszereket, ahol rögtön érezhető, hogy baj van, hiszen Magyarországon az Eurostat adatai szerint júniusban 24,2 százalékkal drágult az összefoglaló kategória 2021 azonos időszakához képest, ennél jelentősebb áremelkedést pedig csak Litvániában és Bulgáriában tapasztaltak. A régióban a legközelebb a hazai árszínvonal alakulásához Csehország volt 19,1 százalékos drágulással, míg az árak a régió országai közül aránylag Lengyelországban emelkedtek a legkevésbé, 13,4 százalékkal.
Még mindig méregdrága a magyarok kenyere
Korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy európai szinten is kiugró, ahogy drágul a kenyér Magyarországon. Ez júniusban sem változott, sőt, a múlt hónapban már újabb lélektani határt ért el az áremelkedés, hiszen a hivatal adatai alapján 40,9 százalékkal drágább a kenyér most itthon, mint egy évvel korábban.
Ezzel Magyarország második a szégyenlistán a közel 50 százalékos bolgár áremelkedés után – a harmadik legdurvább kenyérdrágulást a litvánok szenvedték el, 28,8 százalékkal. A régión belül a cseh árindex áll a legközelebb a hazaihoz, 28,7 százalékkal, míg a legkevésbé Romániában emelkedik a kenyér ára a régióban, 23,6 százalékkal.
Ahol a toplista élére került Magyarország
Két olyan termékkört találtunk, ahol júniusban az egész Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legjobban az árak. Ezek közül az első nem más, mint a szárnyasfélék csoportja. Az, hogy a csirke- és pulykahús árát jelző statisztika ilyen jelentős mértékben emelkedett az elmúlt időszakban, abból a szempontból különösen érdekes, hogy Magyarországon a csirke far-hát, a csirkemell, és egyes csirkeaprólékok árát 2022 február elsejétől szintén az árstop keretében rögzítették.
Itthon júniusban 37,1 százalékkal drágult ezen termékek ára az előző év azonos időszakához képest, megelőzve ezzel Bulgáriát és Lengyelországot a képzeletbeli dobogón. A régiós országok közül e tekintetben is Romániában a legjobb a helyzet, hiszen ott 15,4 százalékos volt a drágulás.
A második, és talán sokkal érdekesebb, és egyben sokkolóbb drágulás a "margarin és növényi zsírok" néven futó termékcsoportnál látható, az Eurostat adatközlésében idetartozik a jelenleg szintén árstop alá eső finomított napraforgó-étolaj is. Ez azonban csak minimálisan (ha egyáltalán) fogta vissza az áremelkedést, hiszen júniusban 58,2 százalékkal hagytunk ott többet a boltokban ezekért a termékekért, mint egy évvel korábban - ez a brutális drágulás pedig az egész EU-ban kiugró. A dobogó második helyét egy másik régiós ország, Lengyelország szerezte meg, 52,1 százalékkal, míg a harmadik legmagasabb drágulást északi szomszédunkban, Szlovákiában mérték: 47,5 százalékot. A régióban a termékcsoport egyébként a legkevésbé Romániában drágult, 20,5 százalékkal.
Azt, hogy mitől szállhatott el ennyire egy egyébként árstopos terméket is tartalmazó kategória árszínvonala, feltehetően az magyarázza, hogy félelmetesen elszállt a margarin ára. Laptársunk, a Privátbankár.hu júliusi Árkosár felmérésében a hazai boltokban járva azt tapasztalta, hogy 70 százalékkal kerül a margarin többe, mint egy évvel korábban.
Tejtermékektől félnetek jó lesz…
Továbbra is csak minimálisan látszik a kormányzati árstop hatása a tartós tej drágulásának alakulásán, amelyet részben indokol az, hogy az intézkedés hatálya alá csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú termék tartozik. Ezzel együtt májushoz képest júniusban már a régióban nem Magyarországon, hanem Csehországban drágult a legjobban a tej, 18,4 százalékkal, míg itthon 15,8 százalékkal fizettünk többet az egy évvel korábbi árakhoz képest. Az uniós listavezető, ha tejdrágulásról van szó, továbbra is Litvánia 29,1 százalékkal.
A joghurtok esetében is a litvánok szembesülhettek a legnagyobb áremelkedéssel, hiszen a termékcsoport 39,5 százalékkal drágult. Ami számunkra viszont sokkal érdekesebb, az az, hogy júniusban Magyarországon 27,5 százalékkal drágultak a joghurtok, ez pedig azt jelenti, hogy újabb tejtermék került fel az élelmiszerdrágulási dobogóra. Hazánk után a harmadik hely egyébként Lettországot illeti 25,8 százalékkal – a régión belül pedig a magyar értékhez a legközelebb a szlovák 23,8 százaléka járt, míg az aránylag legkisebb áremelkedést, 13,8 százalékot a románok tapasztalhattak.
Gyakorlatilag megegyezik a kép a sajtok és túró termékcsoportjának esetében is (ezeket az Eurostat egy termékkategóriaként kezeli az adatközlés sajátossága miatt – a szerk.), hiszen az áremelkedési dobogó három helyezettje Litvánia, Magyarország és Lettország. Csupán a mérték különböző, és nem is kicsit, míg a joghurtok esetében „csak” valamivel több mint 25 százalékos drágulást kellett lenyelnünk, addig a sajtok és a túró esetében júniusban már 41,9 százalékkal fizettünk többet a boltokban, mint egy évvel korábban.
Halak és a tenger gyümölcsei
Végül pedig, ha rendszeres vásárlója ezeknek a termékeknek, akkor feltűnhetett az elmúlt hónapokban, hogy valami nincs rendben: júniusban már 22,1 százalékkal kellett többet fizetnie a magyaroknak a vizek kincseiért, mint tavaly, ez az áremelkedés pedig az uniós dobogóra is elegendő volt Észtország 36,2, illetve Finnország 27,3 százaléka mögött. A hazai áremelkedést a régióból Lengyelország közelíti meg 16,1 százalékkal, míg a termékcsoport legkevésbé Csehországban drágult, hiszen itt 9,1 százalékos áremelkedést mértek 2021 azonos időszakához képest.
Van, ahol a hazai áremelkedés az uniós átlag alatt maradt
Korábbi cikkünkkel ellentétben ezúttal kifejezetten azokra a termékekre fókuszáltunk, ahol a hazai áremelkedés uniós szinten is kiugró. A teljes kép biztosítása érdekében azonban fontos megjegyeznünk, hogy a hét kiugróan dráguló termékkategória mellett léteznek olyan élelmiszerek is, amelyek esetében sokkal jobb a magyarok helyzete, hiszen a drágulás az uniós átlaggal megegyező, vagy az alatti volt júniusban. Ilyenek voltak a liszt és gabonafélék (19,7 százalék), a disznóhús (11,3 százalék), a cukor (5,7 százalék), valamint a krumpli (4,7 százalék) – ez utóbbi egyébként uniós szinten is kiemelkedően alacsony.
Egyre kényelmetlenebb helyzet
Bár a disznóhús és a cukor esetében továbbra is úgy tűnik, hogy sikerült megfékezni az áremelkedést az árstoppal, különösen más uniós tagországokhoz és régiós szereplőkhöz képest, az semmiképpen sem jó jel, hogy hét olyan termékkategóriát is találtunk, ahol a magyar áremelkedés az uniós rangsor élmezőnyében van, két esetben pedig kiugróan vezeti is azt. Szintén érdekes, hogy bár Orbán Viktor továbbra is előszeretettel emlegeti a háborús inflációt, több, más Ukrajnával és Oroszországgal közvetlenül szomszédos országban sem tapasztalható az, hogy Magyarországhoz hasonlóan elszálltak volna az élelmiszerárak.
