Brüsszeli szégyen, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat sem haladt előre az elmúlt időszakban, pedig a Nyugat-Balkán integrációja egyszerre járna a biztonsági helyzet és a gazdasági versenyképesség javulásával - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Podgoricában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Ranko Krivokapic montenegrói külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az EU súlyos gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe: az ukrajnai háború és a szankciók nyomán az infláció, a kamatok, illetve az energia- és nyersanyagárak is az egekbe szöktek. [Ez azonban nem tudta teljesen rányomni a bélyegét a találkozó hangulatára, ahogy az Szijjártó Péter Facebook-bejegyzéséből is kiderül - a szerk.]
Rámutatott, ebben a helyzetben a közösségnek mindent el kellene követnie a biztonsági kockázatok csökkentése és az európai gazdaságok versenyképességének életben tartása érdekében.
"Mi tudunk olyan intézkedést, amely ezt a két célt egyszerre elégítené ki, ez pedig a Nyugat-Balkán integrációja lenne, ami mindig is európai érdek volt, de ebben a helyzetben szó szerint életbevágóvá vált"
- fogalmazott.
Szijjártó Péter kijelentette: ennek biztonsági aspektusát a NATO már felismerte, és jóváhagyta három térségbeli ország csatlakozását, de ideje lenne, hogy az EU is felismerje a dinamikusan növekvő gazdaságokkal rendelkező régió jelentőségét.
"Mi őszintén szólva szégyennek tartjuk, brüsszeli szégyennek, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat nem haladt előre az elmúlt időszakban"
- húzta alá, hozzátéve, hogy Montenegróval például mind a harminc tárgyalási fejezetet megnyitották, azonban az elmúlt öt évben egyet sem zártak le.
"Ezt tiszteletlenségnek tartjuk Montenegróval, a montenegrói emberekkel szemben, mint ahogy azt a nagy adag képmutatást is tiszteletlenségnek tartjuk, amit néhány európai ország bemutat ezen a területen. Szóban mindig támogatják a bővítést, aztán amikor magunk maradunk huszonheten zárt ajtók mögött, akkor elmondják, hogy az miért nem lehetséges a következő években"
- mondta.
Leszögezte, hogy az ország felvétele egyszerű lenne, semmilyen kockázatot nem jelentene, mivel egy eurót használó NATO-tagállamról van szó, amelynek lakossága a közösség népességének nagyjából 0,12 százalékát teszi ki.
A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország mindent megtett azért, hogy Montenegró közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz, jelentős magyar vállalati beruházások történtek az országban, az Eximbank pedig 35 millió eurós hitelkeretet nyitott ennek további előmozdítására.
Végezetül arra is kitért, hogy az ukrajnai háború miatt nehezen használhatóvá váltak a kelet-nyugati közlekedési folyosók, s ez minden bizonnyal így lesz a következő években is, ezért felértékelődnek a délről északra vezető kereskedelmi útvonalak, így például a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is.
Elmondta, ennek új dimenziót adna a vasútvonal folytatása Belgrádtól a legnagyobb montenegrói kikötőig, Barig. Mint közölte, ez stratégiai érdek lenne Magyarország számára, a kormány így kész részt venni a projektben, amiről már megkezdték a megbeszéléseket.
"Ha ezt a fontos tengeri kikötőt vasúton össze tudjuk kötni Belgrádon keresztül Budapesttel, akkor Magyarország még nagyobb szerephez jut az új európai gazdasági korszakban a kelet-nyugati tranzitútvonalak kiszolgálása tekintetében"
- összegzett.
Szijjártó Péter később Aleksandar Damjanovic pénzügyminiszterrel, Ervin Ibrahimovic regionális fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettessel és Goran Durovic gazdaságfejlesztési és turisztikai miniszterrel is egyeztet Montenegróban.
(MTI)
A külügyminiszter a közös sajtótájékoztató felvételét Facebook-oldalán is megosztotta:
