Magyarország képviseletében is szolgálnak, illetve szolgáltak a közelmúltban olyan tiszteletbeli konzulok, akik ellen nyomoznak a hatóságok vagy más módon összefüggésbe hozhatók bűncselekményekkel – derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró újságírói projekt részeként.
A világszerte 160 újságíró részvételével zajló kutatást az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat és az amerikai ProPublica nevű szerkesztőség vezette, és ennek során legalább 500 olyan jelenlegi vagy korábbi tiszteletbeli konzult azonosítottak, akik ellen nyomozás indult különféle bűncselekmények elkövetése miatt, vagy pozíciójukkal visszaélve kétes célokat támogattak.
A tényfeltáró projekt kilenc olyan tiszteletbeli konzult is talált, akiket különböző bűnüldöző szervek és kormányok terrorista csoportokkal vagy azok finanszírozásával hoztak kapcsolatba. A legtöbbjük a Hezbollahhoz, egy libanoni síita félkatonai szervezethez kötődött.
Magyar szálak
Köztük van Magyarország kinevezettje is. A gazdag libanoni bankár, Adel Kassar Magyarországot képviseli tiszteletbeli konzulként Libanonban. Kassar az egyik legnagyobb libanoni bank, a Fransabank vezérigazgatója és a libanoni üzleti világ befolyásos alakja. 2013-ban állami kitüntetést is kapott a testvérével, Adnannal együtt a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztéséért Orbán Viktor miniszterelnöktől.
2020-ban a New York-i szövetségi bíróságon a Hezbollah iraki terrorakcióiban elhunyt amerikai katonák családjai közösen indítottak pert a Fransabank és egy tucat más libanoni pénzintézet ellen, amiért állítólag részt vettek a Hezbollah és Irán által szervezett terrorcselekmények finanszírozásában – derül ki a per irataiból. Adel Kassar nem válaszolt sem a Direkt36, sem az ICIJ kérdéseire.
Egy éve a pakisztáni Karacsiban is Kassarhoz hasonlóan gazdag és befolyásos támogatót szerzett a magyar diplomácia, amikor az ország egyik nagy cukortermesztő óriáscégének, a RYK Csoportnak a vezetőjét, Makhdum Omar Shehryart nevezték ki tiszteletbeli magyar konzulnak. Az üzletembert a pakisztáni sajtóban időnként az ország egyik cukorbárójaként említik, és pakisztáni sajtóhírek szerint az üzletember ellen pár évvel ezelőtt nyomozás indult Pakisztánban.
A pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség csalás és pénzmosás gyanúja miatt kezdett nyomozni 2020-ban. A gyanú szerint a nagy cukortermesztő cégekből összeállt csoport tagjai összejátszottak azért, hogy mesterségesen felhajtsák a cukor árát. Ebben az ügyben több más, a cukoriparban érintett üzletember és politikus mellett Shehryart is felelősként kezelik a hatóságok. A nyomozások még nem zárultak le, Makhdum Omar Shehryar pedig nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
Elada Nagornaja, a korábbi nyizsnyij-novgorodi magyar tiszteletbeli konzul neve akkor szerepelt a magyar sajtóban, amikor 2017-ben Nagornaja férjét, az orosz nagyváros polgármesterét, Oleg Szorokint letartóztatták különösen nagy értékű vesztegetés miatt. Az orosz hatóságok azt gyanították, hogy Szorokin 1 millió dollárnak megfelelő vesztegetési pénzt fogadott el. Nagornaját nem gyanúsították meg az ügyben, Szorokint azonban azóta 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték emberrablásért és vesztegetésért, Nagornaja pedig családjával külföldre távozott - írta korábban az orosz Kommerszant.
Nagornaja ellen később adóelkerülés miatt indult eljárás, de 215 millió rubel (több, mint 1,4 milliárd forint) befizetésével rendezte a tartozását. Tiszteletbeli konzuli megbízatását 2019-ben megszüntette a magyar Külügyminisztérium, így Nyizsnyij-Novgorodban ma már nincs tiszteletbeli magyar konzul. Nagornaja a Direkt36-tal közölte, hogy megbízatását azért vonták vissza, mert - „gyermekei és saját életét féltve” - külföldre távozott, ahonnan nem tudta ellátni feladatait.
Nagyban játszó osztrák játékos
Az osztrák Bettina Glatz-Kremsner, a Casinos Austria nevű, részben állami tulajdonú osztrák szerencsejáték vállalat korábbi igazgatója ellen jelenleg is zajlik egy nyomozás, mert a gyanú szerint hat ponton is hamisan tanúskodott, amikor az osztrák politikai életet megrázó CASAG botránnyal kapcsolatban kihallgatták, amely egy évek óta húzódó, a politikai elitig érő korrupciós ügy.
Glatz-Kremsnert 2013-ban nevezték ki magyar tiszteletbeli konzullá. Bécsben született, de gyermekkorát Magyarországon töltötte, az anyanyelve mellett magyarul is beszél.
A gazdasági bűncselekményekkel és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák nyomozó ügyészség, a WKStA nyomoz a CASAG-ügyben, amelynek középpontjában a Casinos Austria online szerencsejáték-monopóliuma körüli háttéralkuk állnak és több vezető politikus is érintett lehet benne. Az ügy mellékszálaként a WKStA 2020-ban egy kiszivárgott dokumentum szerint hat rendbeli hamis tanúzással gyanúsította meg Glatz-Kremsnert, akinek a hatóság által megszerzett mobiltelefon-üzenetei több ponton ellentmondanak annak, amit az ügyben tett vallomásában állított. 2021-ben vádat is emeltek ellene az ügyben. A bírósági iratok szerint Glatz-Kremsner tagadja, hogy hamisan tanúskodott volna, a Direkt36 megkeresésére azonban nem reagált.
A tiszteletbeli konzuli pozíciót arra találták ki, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező, ideális esetben gazdag és befolyásos kinevezettek segítsenek építeni a kapcsolatokat a két ország között. Fizetést ugyan nem kapnak a munkáért, de a diplomaták világába való bejárást, megbecsülést és privilégiumokat általában igen. Nemzetközi szerződés mondja ki például, hogy irataikat és levelezésüket tilos átkutatni, ahogy a csomagjaikat sem ellenőrizhetik a hatóságok.
Nem annyira tiszteletre méltó tiszteletbeli konzulok
A Direkt36 ugyanakkor emlékeztet arra, hogy tiszteletbeli konzuli rendszer átláthatatlan, a pozíciókat gyakran adják-veszik, a kiválasztást sokszor senki nem ellenőrzi, és ez – a kiváltságokkal párosulva – visszaélésekre is lehetőséget ad.
Magyarországon 73 tiszteletbeli konzul képvisel más országokat, világszerte pedig több mint 270 tiszteletbeli konzul képviseli Magyarország érdekeit. A számuk annak ellenére dinamikusan nő, hogy húsz évvel ezelőtt országos nyilvánosságot kapott botrány tépázta meg a tiszteletbeli konzulok tekintélyét, amely azóta sem állt helyre. Ekkor derült ki ugyanis, hogy egy nagy vihart kavart bűnügy gyanúsítottja a letartóztatása előtt úgy tudta elhagyni az országot, hogy jogtalanul megszerzett papírok segítségével egy tiszteletbeli konzul sofőrjének adta ki magát.
Az ügy nyomán az akkor még szocialisták vezette Külügy elvette a tiszteletbeli konzulok addigi kiváltságait, akiknek ezeket azóta sem sikerült visszaszerezniük. A ma Magyarországon tiszteletbeli konzuli címet viselők között ott van a jordán üzletember Zaid Naffa, akinek átvilágításakor nemzetbiztonsági kockázatot jelzett a titkosszolgálat. És ott van Veres János is, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminisztere, aki moldáv tiszteletbeli konzul – a szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban.
Veres 2021-es kinevezése azért is figyelemre méltó, mert a tiszteletbeli konzulok kinevezéséhez a fogadó állam beleegyezésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium belement abba, hogy Nyírbátorban nyíljon konzulátus, és hogy ilyen diplomáciai rangot kapjon egy közismert szocialista politikus. A Direkt36 megkérdezte Verest, hogy a politikai szembenállás ellenére miért volt ilyen sima a kinevezése, mire az egykori pénzügyminiszter azt felelte, nem tud erre válaszolni, de szerinte ez a hozzáállás a normális.
A teljes cikk itt olvasható, itt pedig elérhető egy összefoglaló az ICIJ és a Pro Publica nyomozásának eredményéről.
