Vidéken folyamatosan szerveztek tüntetéseket az oltatlan pedagógusok, most pedig országos, egyesített demonstrációt szerveznek szombaton. A koronavírus elleni oltást az egészségügy után az állami oktatásban dolgozó pedagógusok körében tették kötelezővé. Mára a pedagógusoknak jelentős része, körülbelül 95 százaléka oltatta be magát, az oltatlan tanároknak pedig fizetés nélküli szabadságot helyeztek kilátásba.
Bár hivatalosan nem hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), de a talpraesett pedagógusok közül sokan mégis elküldték a miniszterhez írt méltányossági levelüket, ami alapján egyesek határozott időre engedélyt kaptak, hogy taníthassanak, mások nem. Ezen túlmenően is rendkívüli káosz közepette zajlik az oktatás az állami intézményekben: van, ahol képtelenség pótolni a hiányzó pedagógusokat, s már olyan is előfordult, hogy a takarítót küldték be felügyelni, hogy legalább vigyázzon valaki a gyerekekre. Mindeközben jogszabályellenesen negyedéves, oltott, tanárszakos hallgatóknak is állást kínált több tankerületi központ januári kezdéssel.
S miközben a pedagógus érdekszervezetek az elakadt bértárgyalások miatt figyelmeztető sztrájkot hirdettek meg január 31-re, március 16-ra pedig sztrájkot, az oltatlan pedagógusok beelőztek. Most szombaton 11.30-tól kezdenek gyülekezni Budapesten, az Oktogonon, majd 12.00 órakor felvezető beszédekkel kezdődik a demonstráció.
Ezt követően 12.30-kor indulnak az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky úton át az Alkotmány utcán a Kossuth Lajos térre. A menet 14 óra körül érkezik a Parlament elé, ahol civil emberek, - például a különböző városok főszervezői, jogfosztott pedagógusok, ügyvédek, orvosok – szólalnak fel, akik saját, megélt tapasztalataikat, élethelyzetüket szeretnék megosztani a jelenlévőkkel, s megosztják 15 pontos követelésüket.
Egyébként az EMMI tájékoztatása szerint a köznevelésben dolgozó mintegy 78 ezer pedagógus 94 százaléka vette fel a védőoltást, 3 százalékuknak orvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése van, 1 százalékuk van betegállományban, és csak 1 százalék azoknak az aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek. Vagyis a szaktárca adatai alapján “mindössze” 780 pedagógust kényszerszabadságoltak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ugyanakkor a Népszavának rámutatott arra, hogy az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra.
A PDSZ felmérést is végzett arról, hogy az iskolákban hogyan oldják meg a kieső tanárok pótlását. Összesen 638 intézményből kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis “szétosztják” a kieső pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák mintegy harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki. Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni.
