2p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője a napi.hu-nak nyilatkozott az ukrán válság kapcsán. Tálas Péter szerint megvan a lehetősége a nyílt háborúnak is.

Az orosz-urán háború van. 2014 óta, vagyis már közel nyolc éve tart, azóta amióta Oroszország támogatja és irányítja a kelet-ukrajnai szeparatistákat, mondta el a napi.hu-nak adott interjúban Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője. A szakértő azt is hozzátette, a helyzet akár nyílt háborúvá is válhat, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin úgy igyekszik megkoreografálni az eseményeket, mintha az orosz haderő csak békét teremteni sietne a szomszédba.

Az Oroszország által Ukrajna határán összevont erők elégségesek egy nagy léptékű támadáshoz, sőt annak érdekében, hogy legyen ürügy is a támadásra, a szeparatisták és az orosz erők az elmúlt napokban már több száz tűzszünetsértést, robbantást, gyújtogatást és egyéb akciót is végrehajtottak. Tették ezt azért, hogy a Moszkva által megírt forgatókönyv szerint léphessen fel az orosz hadsereg. Bár az oroszok az ukránokra próbálják tolni a felelősséget, Tálas Péter szerint Moszkvának nagyon nehéz lesz meggyőznie a nemzetközi közvéleményt arról, hogy az ukránok kezdték a mostani eszkalációt. Különösen annak fényében, hogy 2014-ben a nemzetközi jogot megsértve az oroszok annektálták a Krímet, s lényegében ők tartják fenn és ők irányítják a kelet-ukrán szeparatistákat.

A történések kozgatórugója kapcsán Tálas Péter úgy nyilatkozott, hogy mint minden nagyhatalom, Oroszország is több célt igyekszik elérni a konfliktus kapcsán. Ezek között van két stratégiai és több taktikai jellegű. Az egyik stratégiai cél Ukrajna Nyugat felé való stratégiai-politikai elmozdulásának megállítása. Ezt látjuk az olyan orosz követelésekben, mint hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja, hogy erre vagy a szövetség adjon biztosítékot, vagy az ukránok maguk mondjanak le róla. De Moszkva szempontjából ezt szolgálta volna a minszki egyezmény végrehajtása is, amely kapcsán az orosz vezetés leginkább egy Kijevvel szembeni politikai vétójogot is tartalmazó autonómiát követelt az általuk irányított szeparatista népköztársaságok számára. Olyan vétójogot, amivel az orosz vezetés érvényesítheti Ukrajnával összefüggő érdekeit. Vagyis: Moszkva nem akarja elengedni Ukrajnát.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!