Jelentős bérnövekedésről és a korábbi hónapokban látott tendenciákhoz képest fordulatról tanúskodnak a legfrissebb béradatok. Májusban a bruttó és nettó fizetések egyaránt 14,8 százalékkal emelkedtek éves szinten, előbbiek 652 ezer, utóbbiak - kedvezmények nélkül - közel 434 ezer forintra.
A majdnem 15 százalékos bérdinamika azért jelent irányváltást, mert januártól áprilisig lassulást mutattak a számok, májusban viszont már gyorsulást lehet látni. Hiszen az év első hónapjában még a kedvezmények nélküli nettó bérek 14,6 százalékos éves emelkedése után februárban 14, márciusban 13,9, áprilisban pedig 13,5 százalékos dinamikát jegyezhettünk fel, azaz egyre visszafogottabb lett a tempó.
A májusi gyorsulás köszönhető annak, hogy sok cég is emelt, ezt jelzi, hogy a vállalkozásoknál dolgozók nettó fizetése 13,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben áprilisban csak 11,6 százalékos volt a ráta. A költségvetési szférában dolgozók nettója májusban 18,5 százalékkal nőtt, amiben nagy szerepet játszik, hogy az oktatásban több mint 20 százalékos volt a többlet.
Fotó: Depositphotos
A nettó mediánbérek esetében van jó és rossz hír is. Ami kedvező, hogy májusban az átlagbérekhez képest nagyobb mértékben, közel 17 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a 364 ezer forintos konkrét összeg 70 ezerrel elmarad az átlagos nettótól, ami jelentős eltérés, de a két érték közötti távolság csökkenni látszik.
Ami még lényegesebb
A nominális bérek alakulásánál a háztartások és a gazdasági növekedéshez szükséges fogyasztás szempontjából fontosabb a reálbérek alakulása. Ezen a téren is gyorsulás látható, májusban ugyanis a nettó reálkeresetek 10,4 százalékkal emelkedtek. Szemben a február és április közötti 9,5-9,9 százalékkal. Az idén csak januárban volt két számjegyű a reálbér-növekedés, akkor a májusival megegyező 10,4 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A reálbérek gyorsulására nagy szükség van, hiszen tavaly azok az infláció miatt mínuszban voltak. 2023 egészében 3 százalékkal csökkentek. 2022 szeptembere és 2023 júliusa között végig a negatív tartományban volt a reálbérmutató. A legrosszabb eredmény tavaly februárban született, akkor éves szinten közel 20 százalékkal estek.
"A KSH legfrissebb adatai jelentős pozitív meglepetést hoztak a munkabérek tekintetében. Májusban – a korábbi lassuló trendet megtörve – 14,8 százalékra gyorsult az átlagbér éves bázisú növekedési üteme. A dinamikus növekedés mértéke 2023 eddigi legmagasabb üteme. Az év eleji várakozások egyelőre nem igazolódtak: sem az, hogy a bérnövekedés üteme inkább a garantált bérminimum változásához (+10 százalék) igazodik majd, sem az, hogy az év elején látott gyors emelkedés csak a 2023-as változások áthúzódó hatása lenne. Az év eleji vállalati felmérések szerint a cégvezetők és a munkaügyi osztályok 5-10 százalék közötti béremelésre készültek, de a valóság ezeket a terveket felülírta. Bár elvben a munkaerőpiac feszességének enyhülését látjuk, hiszen a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma éves bázison továbbra is alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az egyhavi változásokat figyelve megállapítható, hogy 2024 januárjához képest fokozatosan emelkedik a létszám" - értékelte a friss béradatokat Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
A szakember a versenyszféra részletes béradatait említve kiemelte, hogy hosszú idő után először a feldolgozóiparban volt átlag feletti a bérnövekedés üteme. Ez részben egyszeri bónuszkifizetésekkel magyarázható, valamint az érdemi létszámcsökkenéssel, amely során vélhetően az átlagnál alacsonyabb keresetű dolgozók elbocsátására került sor, így az összetételhatás felfelé húzta az átlagot. Az is látható Virovácz Péter szerint, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete továbbra is jó alkupozíciót biztosít a munkavállalóknak és az új belépők, valamint a munkahelyet váltók egyre magasabb bért tudnak kiharcolni. A nemzetgazdasági átlagbér dinamikus emelkedéséhez a gazdaság fehéredése is hozzájárulhat. Ez tükröződik a költségvetés munkaerőhöz kapcsolódó adó- és járulékbevételeiben is, miközben a magas bérdinamika nem csapódik le a fogyasztásban és így az áfabevételek alakulásában sem.
Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy hiába emelkednek tempósan a nettó keresetek és reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom adatain ez nem igazán látszik. Azaz a tavalyinál magasabb bérből nem kezdtek el komolyabban költekezni a háztartások.
Lehet örülni, de vigyázni kell!
A lakosság a következő időszakban lehet, hogy kicsit bátrabb lesz, azaz a korábbinál többet fog vásárolni, ha marad a mostani bérdinamika.
Erre utalt rövid elemzésében az ING szakembere is, azzal, hogy előrejelzése szerint az hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában az érdemben 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és nonprofit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ez pedig felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Meglátásuk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során. Éppen ezért volt meglepetés, hogy a júliusi kamatdöntés során a jegybank nem adott hangot ezzel kapcsolatos aggodalmának, s az óvatos és türelmes megközelítés ellenére júliusban kamatot vágott.
Az ár-bér spirál azért kedvezőtlen folyamat, mert a bérek emelkedése olyan mértékben növeli a vállalatok költségét és a belső keresletet, hogy az felpörgetheti az inflációt. Éppen ezért fontos időben elejét venni.
Mi lesz akkor 2024-ben?
Az év hátralévő részében marad a tempós béremelkedés a mostani kilátások szerint. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrozgazdasági elemzője úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt gyors béremelkedési ütem az év hátralévő részében is fennmaradhat, tekintve, hogy lezárulhattak a jellemző év eleji bérfejlesztések. A kiemelkedő béremelkedés pedig a továbbra is alacsony inflációval együtt érdemi, éves átlagban 8 százalékot meghaladó, akár a 9 százalékot is elérő reálbér-növekedést eredményezhet. Ez pedig jelentősen javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, amely a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedésnek jelent erős támaszt.
Ennél visszafogottabb prognózist fogalmazott meg Virovácz Péter. Az ING Bank szakértője szerint ugyanis az idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,1 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így szerinte legfeljebb 7 százalék felett lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 4 százalékponttal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább a mostani béremelkedés inkább egy felzárkózást jelent.
