Óriási felháborodást okozott az, hogy a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hamarosan már szinte elérhetetlenné válik a 30 éven felüli nők számára a babaváró hitel. A kormány ettől a lépéstől azt várja, hogy a nők fiatalabban szülnek majd, ennek realitását azonban nem igazolják a statisztikai adatok.
Az Eurostat legfrissebb termékenységi adatai 2021-esek, ezekből pedig egyértelműen kirajzolódik, hogy a nők életkora az első gyermek születésekor évek óta emelkedik az Európai Unió szinte minden országában, köztük Magyarországon is.
Ez az emelkedés rendkívül látványosan kirajzolódik, hogyha az elérhető termékenységi adatokat a kritérium szerint szűrjük. A számok ugyanis azt mutatják, hogy míg 2010-ben 27,7 éves korban szültek először az anyák átlagosan, 2021-ben ez már 28,6-ra ugrott. Különösen érdekes, hogy bár 2019 júliusában vezették be a babaváró hitelt, ennek nem volt hatása a szülési életkor csökkentésében, azóta is folyamatosan emelkedik ez a mutató. Nehezen érthető tehát, hogy a mostani lépéstől miért vár ilyen hatást a kormány.
Ha a nemzetközi összehasonlítást nézzük, 2021-ben az Európai Unióban mért átlagéletkor az első gyermek megszülésekor 29,7 év volt (az EU-s adatok csak 2013-tól elérhetők, így ezeket nem tüntettük fel a grafikonon – szerk.), ez lényegesen magasabb a régiós átlagnál. Legkorábban a szlovák nők adnak életet, átlagosan betöltve a 27 éves kort, míg a csehek jellemzően közel 29 évesek.
Nem jó irány
Azt már a csütörtöki Kormányinfó után érezni lehetett, hogy a bejelentéseknek komoly utóhangja lesz, hiszen a babaváró maximum életkorának limitálása mellett a csoknál is komoly változásokat eszközölt a kormány, míg a városi csokot kinyírták, addig a falusi csok keretösszegét jelentősen megemelték, erről itt írtunk részletesebben:
A babaváró hitel esetében az, hogy pontosan milyen hatása lesz a szigorításoknak az érdeklődésre a majdani kifutás után derülhet majd ki, a nőjogi szervezetek azonban már most jelezték, hogy kifejezetten rossznak tartják az irányt, amellyel a kormány állítólagosan arra akarja ösztönözni a nőket, hogy szüljenek korábban.
Az édesanyákat segítő EMMA Egyesület reakciójában elsőként felhívta a figyelmet arra, hogy mintha Magyarországon félrecsúszott volna a szakpolitika szerepe, hiszen ahogy az egyesület kiemeli:
a szakpolitikai intézkedések célja az lenne, hogy biztosítsák azokat a feltételeket, amelyek között lehetséges és biztonságos gyereket vállalni. Nem arra, hogy előírják a nőknek, hány éves korukig szüljenek.
Az EMMA emellett kihangsúlyozott több olyan tényezőt, amely fontos lenne a gyerekvállalás előtt álló nők számára:
- Nő-és anyabarát egészségügyi rendszer, amelyben empátiával fordulnak a nők felé, a nő önrendelkezésének joga biztosított, kérései és határai minden esetben tiszteletben vannak tartva, származástól, szociális és anyagi helyzettől függetlenül.
- Valós anyagi (jövedelemtől független) és pszichés segítség a kisgyermeknevelés éveiben.
- Könnyen elérhető, valóban családbarát közösségi terek, amelyek nem szigetelik el az anyákat és a gyerekeket a társadalom többi részétől, és többféle családmodellt támogatnak.
A Patriarchátust Ellenzők Társasága, vagyis a Patent jogvédő egyesület kommentárjában úgy fogalmazott, hogy
mára egyértelmű, hogy a mézesmadzagként kínált anyagi támogatások nem lendítik fel jelentősen a gyerekvállalási kedvet, viszont arra tökéletesek, hogy kiszolgáltatott helyzetben tartsák a nőket: jogsegély-szolgálatunkon mindennapos téma, hogy a bántalmazó kapcsolatból való kilépést ellehetetleníti a válás esetén kiszabott brutális büntetőkamat.
A szervezet hangsúlyozta,
amíg a nők a kormány szemében csak potenciális szülőgépek, minden hasonló kísérlet a születésszámok növelésére eredménytelen. Ha a kormány több gyerek születésére vágyik, a nők nyomasztása és zsarolása helyett azon is dolgozhatna, hogy a nők és a gyerekek is emberhez méltó körülmények között, biztonságban élhessenek az országban.
