Az Európai Parlament 505 igen szavazattal, 92 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új jogszabályt, amely kitűzi, hogy a minimálbérnek egész Európában olyan összegűnek kell lennie, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést – de tagállami jogkörben hagyta a bérek megállapításának gyakorlatát.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának honlapjára felkerült közlemény szerint a Tanáccsal júniusban született kompromisszum a jogszabály végső formájáról. Mint írták, a szabályzás célja, hogy javítsa az Európai Unióban élő összes munkavállaló életszínvonalát és munkakörülményeit, és hozzájáruljon a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. Mi az, ami bekerült a direktívába?
- A tisztességes megélhetési szint biztosítása: A minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni. A törvényileg meghatározott minimálbér megfelelőségének értékeléséhez viszonyítási alap lehet egy reál árakon vett áru- és szolgáltatáskosár, illetve a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka.
- Kollektív béralku: Azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására.
- Nyomon követés és jogorvoslat: A tagországoknak ki kell építeniük egy rendszert a szabályok betartásának megbízható nyomon követésére, valamint helyszíni és egyéb ellenőrzésére. A rendszer segítségével fel tudják majd tárni az esetleges visszaélésszerű alvállalkozást, színlelt önfoglalkoztatást, elszámolatlan túlórázást vagy a munkaintenzitás nem ellentételezett növelését.
Mit gondolnak a szakmai szervezetek?
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy fogalmazott, hogy alapvetően egy kompromisszumos jogszabály született meg sok vita után a felek között, amely bizonyos irányelveket, célokat, irányokat fogalmaz meg – azaz a legtöbb elem nem kötelező jellegű, hanem sokkal inkább olyan cél, amely felé törekedni kell, amely iránymutatásként fogadható el. Az MGYOSZ alelnöke szerint az uniós szabályozás egyébként nem áll messze attól szellemiségében, ahogy Magyarországon folytak a minimálbértárgyalások, és amilyen szempontokat figyelembe vettek.
Én azt gondolom, hogy kisebb kiigazításokkal, amikről már beszélgettünk, a szociális partnerek között tulajdonképpen a megmaradó keretek között jól tudjuk folytatni ez alapján a munkát, összhangban az EU-s irányelvvel – mondta.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy alapvetően örömmel fogadták az európai minimálbérjavaslat elfogadását, ugyanakkor kiemelte, hogy nem szeretnének részesei lenni annak az illúziókeltésnek, amely a témában zajlott politikai téren, különösen a baloldal részéről – azaz, hogy tisztességes, jó minimálbérek lesznek mindenhol Európában.
Mint mondta, a most elfogadott uniós rendelkezés nem konkrétan a minimálbérről szól, hanem a bérmegegyezéshez vezető eljárás rendjéről, a szociális partnerek tevékenységéről, valamint a kollektív szerződéskötések számának esetleges növelési lehetőségéről.
Teljesen egyértelmű, hogy tagállami hatáskörben marad továbbra is a bérezés kérdése – jelentette ki az elnök.
Az irányelv fontos abból a szempontból, hogy ajánlásokat tesz annak megállapításához, hogy tisztességes minimálbér alakulhasson ki a tagállamokban. Ugyanakkor miután konkrétumokat nem tartalmaz, csak példálózik, gyakorlatilag semmi kötelezettséget sem jelent, csupán annyit, hogy a tagállamoknak évente jelenteniük kell az Uniónak arról, hogy milyen módon sikerült adaptálni az irányelvet, milyen gyakorlatot alakítottak ki – mondta Palkovics Imre.
Úgy fogalmazott, hogyha Magyarországot vesszük példaként, azért itt az elmúlt évtizedekben működtek az Országos Érdekegyeztető Tanács különböző intézményei, most pedig egy szintén triparti testület működik a versenyszférában, ahol a munkaadók, munkavállalók és a kormány képviselői tárgyalnak. Mint mondta, a tárgyalás idehaza már az irányelv elfogadását megelőzően is arról szólt, hogy legyenek a bérmeghatározáskor olyan fix támpontok, mint az infláció, vagy a gazdasági növekedés, azonban eddig még nem fogadtak el fix adatokat a tárgyaló partnerek.
Az elnök szerint fontos az inflációs számon túl az alsó jövedelmi tizedbe tartozók fogyasztói kosarát is megvizsgálni azért, hogy reális képet kaphassunk arról, hogy a legfontosabb megélhetési költségei hogyan alakulnak ennek a munkavállalói körnek. Mint mondta, ezeket kellene egy olyan hazai eljárásrendbe rögzíteni, aminek alapján tulajdonképpen kiszámítható folyamat lenne a minimálbér-tárgyalás, függetlenül attól, hogy éppen milyen az aktuális gazdasági vagy politikai klíma, és hogy milyen kondíciók érvényesülnek.
Meg kell őrizni a bérek értékét, hogy ne tűnjön el a munkaerő
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azon kérdésünkre, hogy milyen konkrét változást hozhat Magyarországon az uniós direktíva adott válaszából kiderült, hogy a minimálbér-megállapodás eljárásrendjének megállapításában mindenképpen jól jöhet, a már említett fix támpontok megállapításakor. Palkovics Imre szerint a munkáltatók azért húzódoznak az indexált mutatók és kiindulási pontok beépítésétől, de alapvetően ők sem vetik el azt a célt, hogy
a reálértékét meg kell őrizni a béreknek ahhoz, hogy a munkaerő a magyar gazdaságban tartható legyen, és ne párologjon el, ne tűnjön el megint, hogy ne legyen a környező országokban az Európai Unióban a szükségesnél vagy elviselhetőnél nagyobb kontingense a magyar munkaerőnek.
Mint mondta, ha a minimálbér lecsúszik akár a környező országokhoz, akár a Visegrádi Négyekhez, akár az EU átlagához képest, abból következik az, hogy nagyon sokan fognak boldogulást keresni határainkon kívül. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a munkaerő megtartásának és a munkaerő újratermelésének költségeit fedezni kell, hogy elfogadható minőségű és mennyiségű szakember álljon a magyar gazdaság rendelkezésére.
Azzal kapcsolatban, hogy mi változhat Magyarországon az uniós döntés miatt, az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc elmondta, hogy miután nem egy kötelező érvényű szabályozásról van szó, közvetlen változás nem várható ettől. Mint mondta, az irányelvben megfogalmazottakhoz nagyon hasonló mutatószámokkal dolgoztak eddig is, és ez a jövőben is meglesz majd, ráadásul Magyarországon alapvetően a szociális partnerek és a kormány tárgyalásán alakul ki a minimálbér, tehát ez is egybevág azzal, amelyre az uniós irányelv törekszik.
Kiemelte, hogy az unió által meghatározott szinttől, miszerint a minimálbérnek törekednie kell a bruttó mediánbér 60 százalékának, vagy a bruttó átlagbér 50 százalékának elérésére, elmarad Magyarország, de ebben közel nincsen egyedül az uniós országok közül, mert fehér hollónak számít, az olyan ország, ami ezen a szinten van – tette hozzá.
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy alapvetően törekednek ennek elérésére, de az, hogy a gazdaság helyzete mit enged meg és hogyan alakul, az megint egy másik kérdés. Mint mondta, ez egy hosszú távú, nem jövőre vagy egy-két éven belül elérhető cél.
Komoly feladatot adnak a kollektív megállapodások
Az MGYOSZ alelnöke szerint aminek Magyarországon hatása lehet, az nem is az annyira a minimálbérrel közvetlenül összefüggő rész, hanem a direktíva, amely a kormányokat ösztönzi arra, hogy törekedjenek arra, hogy a kollektív tárgyalással lefedett munkavállalóknak a százalékos arányát növeljék a 80 százalékos szintre. Rolek Ferenc ez nagyon komoly feladatot ró nemcsak Magyarországra, hanem egy-két kivétel nélkül az összes európai országra.
A szakember szerint ez az előírás egyébként azért is érdekes, mert annak, hogy megfelelő szintű minimálbér legyen, és megfelelő párbeszéd legyen a munkáltatók és a munkavállalók közt, annak csak egyik lehetősége a kollektív megállapodás. Mint mondta, az irányelv kiemeli, és úgymond normává, vagy egyedülállóan üdvözítővé teszi, ami munkáltatói szempontból erőteljesen kétséges.
Azt, hogy ezzel az irányelvvel mekkora feladatot kapott Magyarország, jól mutatja, hogy a szervezet legutóbbi kormánytól kapott adatai szerint nagyjából a hazai munkavállalók 20 százalékát fedték le ilyen szerződések. A szervezet alelnöke elmondta, hogy a kormány véleménye szerint ugyanakkor a valós szám valamivel magasabb lehet, mert sok cég elmulasztja bejelenteni a kollektív szerződéseket a nyilvántartási rendszerbe.
Hozzátette, mindazonáltal felmerül egy értelmezésbeli kérdés is: hiszen míg Magyarországon a vállalati szintű kollektív szerződések a jellemzőek, míg Európa több országában ágazati szintű szerződések. Valamint felmerül a bérmegállapodás kérdése is, ha országos megállapodás születik a minimálbér ügyében, az kollektív szerződésnek tekinthető-e az EU-s irányelv szempontjából? Mert ha igen, akkor Magyarországon 100 százalékos a lefedettség. Ez egy definíciós kérdés is, amely magából a direktívából nem derül ki. Majd az alkalmazás során válik el, hogy ez hogyan értelmezhető a gyakorlatban – tette hozzá végül.
